![](\"\/\/cdn-origin.pokerstrategy.com\/smileys\/heart.png\")
, 3 <\/b>![](\"\/\/cdn-origin.pokerstrategy.com\/smileys\/spade.png\")
2 folds<\/span>, MP2 calls t100, 1 fold<\/span>, Cutoff calls t100, Button raises to t410 and is all-in<\/span>, 1 fold<\/span>,
Hero ?<\/p>
Mit csinálnátok?
„
A legtöbben biztosan „easy fold\"-ot mondanának. Itt természetesen a gombnak nagyobb az all-in kézskálája, mivel neki már csak 4 nagy vaknyi letétje van. De miért kellene egy olyan játékban, ahol még többen következnek utánunk egy olyan kézzel, amivel legjobb esetben 2 Live Cardunk van, a zsetonunk 1\/5-ét berakni? Ha feltételezzük azt, hogy a gomb itt bármely párral, bármely 2 magas lappal és A7s+-al pushol, akkor Heronak épp, hogy 31%-s részesedése van.<\/p>
Hero ezt ebben az esetben másképp látta: Hero reraises to t2035 and is all-in. <\/font>Hero nem egy átlagos játékos vagy hal, hanem „Gigabet\", azaz nagyon erős SNG-játékos. Megmutatjuk, hogy itt Gigabet miért pusholt. <\/p> Nézzük meg először a játékos letétjének a méretét a kéz előtt: <\/p> A tapasztalatok azt mutatják, hogy két hasonló mennyiségű zsetonnal rendelkező játékos esetén gyakorlatilag nem jelent különbséget az, hogy kinek van pár zsetonnal többje vagy kevesebbje.<\/p> Így MP1, ha a gombtól egy pusht kap, akkor ezt elméletileg all-in szituációnak tekintheti, mert ha veszít, akkor éppen 135 zsetonja marad, ami valamivel több, mint egy nagy vak és aligha fogja kihúzni a bajból.<\/p> A nagy vaknak sincs semmilyen előnye UTG+1-hez képest, mert 55-tel van több zsetonja, mint UTG+1-nek. A nagy vak a 2135 zsetonnal UTG+1-nek ugyanolyan fenyegetést jelent, mintha csak 1800 zsetonnal játszana: UTG+1-nek mindkét esetben egy vesztett ütközet gyakorlatilag a kiesést jelentené, mivel ő 280 zsetonnal majdnem ugyanolyan rosszul állna, mint 0 zsetonnal.<\/p> Két (vagy több) játékost egy csoportba sorolunk, ha a nagyobb letét mérete 35%-kal, vagy annál kevesebbel haladja meg a kisebb letét méretét. Az előbb elmondottak alapján azok a játékosok, akiknek a zsetonjaik száma max. 35%-kal különbözik egymástól, egy csoportba sorolhatók, így a 8 játékost a cikk elején bemutatott példában 4 csoportra osztjuk. A következő diagramm az ehhez tartozó tényleges zsetonméreteket mutatja, és annak az alsó határát, amelytől a játékos kiesne a csoportból. <\/p> Magyarázat:<\/b> Másrészt pedig MP3 még 745 zsetonnal is ebbe a csoportba kerülne, mivel ebben az esetben MP2-nek 35%-kal több zsetonja lenne, mint neki. Ez most talán kissé zavarosnak tűnik, de ha átolvassátok néhányszor, világos lesz.<\/p> Ez hasonlóképpen alakul mind a négy csoportnál. Mindkét shortstack kissé határeset, mivel nekik már csak 4-5 nagy vakjuk van, és a Push-or-Fold koncepció a különböző zsetonértékek koncepciója előtt áll.<\/p> Gondoljunk vissza a kézre:<\/b> Ezzel viszonylag egyszerűen magyarázható a Push: mindkét limpert ki akarja szorítani a kézből. Ha ő csak megadná, az a veszély állna fenn, hogy a kettő közül legalább az egyik megadná, sőt pusholna, ami Gigabetnek megdrágíthatná a kezet. Emiatt ő maga pushol. Hogy ez mennyire jó vagy rossz menet, mindenekelőtt MP2 openlimpjét tekintve, nem tárgya ennek a cikknek.<\/p> Az tény, hogy Gigabet abból indult ki, sikerül neki a kezét heads-upban a gomb ellen megjátszani, a kockázat ellenére, hogy a többi játékos megadja a pusht.<\/p> De mit hoznak neki az extra-zsetonok? Ha a limpelők tényleg dobnak, és ha ő megnyeri a kezet Shortstack ellen, akkor 2795 zsetonnyi letétje van. Ezzel kb. 34%-kal több zsetonja van, mint a csoporttársának, UTG+1-nek, és bár szűkösen, de még mindig ebben a csoportban van. Nem éppen most tanultuk meg, hogy aligha jelent különbséget az, hogy az embernek mennyi zsetonja van, amíg az ember ugyanabban a csoportban van?<\/p> A válasz a következő: Ha nekem egy emelés megadásához a letét 35%-át kellene beraknom, akkor nem döntök sem megadás sem dobás mellett, hanem vagy pusholok vagy dobok, mert flopon egy all-inre minimum 2:1 banki esélyt kapok, és a gazdátlan pénz (dead money) a potban még jobb. Minden kéz, amely elég erős volt megadáshoz, minden flopon bankfüggő is. Ha rögtön a preflop pusholok, akkor esetleg még kiszállási részesedésem is van.<\/p> Gigabet abból indul ki, hogy a High-Limit-játékosok nagyrésze, akikkel ő egy asztalnál ül, általában ismerik ezt a szabályt. Ha ti még ezt a szabályt eddig nem is hallottátok így megfogalmazva, a mi oldalunktól a legtöbb átlagos SnG játékos intuitíve tisztában van azzal, hogy nagyobb letét esetén például egy 350 zsetonnyi nyitás után, ha csak 1000 zsetonjuk marad, aligha tudnak majd megadni, hogy aztán a flopon majd dobjanak. Mivel itt egy megadással az ember úgyis bankfüggő helyzetbe kerülne, rögtön lehet pusht alkalmazni, hogy a döntés lehetőségét az emelőnek átadjuk. Ha tovább nézzük ezt a gondolatmenetet, felismerjük, hogy 350 zseton elegendő ahhoz, hogy egy 1000 zsetonnal rendelkező játékost, „all-in or fold\" helyzetbe hozzunk.<\/p> Vagy általánosan: Ez is az oka annak, hogy azok a játékosok, akik zsetonmennyiségének a különbsége 35%-on belülre esik, egy csoportba tartoznak. Ezek után a nagyobbik stacknek elegendő zsetonja lesz ahhoz, hogy a másikat all-inre tegye anélkül, hogy ő maga all-int mondana. (Ezt azonban kevesen alkalmazzák rendszeresen)<\/p> <\/p> Példa:<\/b> Preflop:<\/b> Hero is SB Szenario a: Szenario b: Hero Villain egy dobásánál egy nagy vakot nyer, és ezzel pontról pontra felépítheti vezető pozícióját (ugyanúgy, mint a Push-or-Fold módszer heads-upban). Ha azonban Villain-nek olyan keze van, amelyet elég erősnek tart ahhoz, hogy a 35%-os szabály szerint all-int mondjon, Hero nyugodtan elbúcsúzhat a kezétől. Most Villain-nek van a csoportban a legnagyobb stackje. Azonban ő átlagos játékos, még nem ismeri az itt leírt koncepciót, és ezért nem is tud hasznot húzni az extra zsetonokból.<\/p> Ehhez hozzájön még az is, hogy Hero a chipleader, és Villain-nak van a második legtöbb zsetonja. Villain-nak nagyon erős kézre van szüksége ahhoz, hogy a chipleaderrel és a sok shortstackkel szembeszálljon. Ezért Hero a legtöbb esetben a bankot már preflop meg tudja nyerni.<\/p> Ha tehát Gigabetnek sikerül nyerni a Shortstack ellen, akkor 34%-kal több zsetonja lesz, mint UTG+2-nek, és ezzel nagy nyomást tud rá gyakorolni. All-in döntési helyzet elé állíthatja, anélkül, hogy magát függő helyzetbe hozná. Azt mondja, hogy ez az előny majdnem olyan erősnek értékelhető, mint a duplázás. Hogy ő közvetlenül az ellensége mellett ül, további plusz pontot jelent, noha még jobb lenne, ha pozíciója lenne rá.<\/p> Van azonban ennek a koncepciónak egy kritikus pontja, amit nem akarok elhallgatni: Mint ahogy a cikk elején említettem, az ICM néha korlátokba ütközik. De mégis csak az ICM-játékot alkalmazva, ha megfelelően elsajátítjuk, és helyesen alkalmazzuk, akkor SnG és magasabb nevezési díjú MTT-nél is jó ROI-t érhetünk el. Az itt ismertetett koncepció azoknak a játékosoknak ajánlott, akik már elérték a nagyobb nevezési díjú játékokat (55$+), és tovább szeretnék tökéletesíteni a játékukat. A régi koncepciókat egészíti ki, de messze nem olyan fontos, mint például a Push-or-Fold módszer vagy az Esélyek és Jók megértése.<\/p> A koncepció a lehető legegyszerűbben van leírva, és csak egyfajta alap kell, hogy legyen. Aki még jobban elgondolkodik rajta, meg fogja állapítani, hogy a játékosok több csoportban is lehetnek, hogy egy csoportban több mint két játékos is lehet, hogy ez bigstackeknek fontosabb, mint shortstackeknek stb. Azonkívül a zsetonok értéke nem ábrázolható olyan nagyon „szigorúan\", ahogy ezt a második ábrán tettem. Sokkal inkább ez átmenet kellene, hogy legyen a világos és sötét között. Látható, hogy az egész koncepciót tovább lehet még építeni.<\/p> Gondolkodjatok rajta ti is, és próbáljátok meg tökéletesíteni a rendszert. Tegyetek mintakezeket fórumba, ahol végiggondolhatjátok, hogy ott jól használható-e ez a koncepció (tt szándékosan nem említettünk további példákat a cikkben, mivel a legtöbb valóban megjátszott kéz túlmenne ennek a cikknek az alapgondolatán). Reméljük a fórumban is megvitatjátok ennek a koncepciónak az alkalmazását.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ez a cikk azt a koncepci\u00f3t ismerteti, mely szerint egy versenyben a zsetonoknak nem egyenl\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00fck van, hanem az ellenf\u00e9l zsetonjaihoz viszony\u00edtva t\u00f6bbet vagy kevesebbet \u00e9rnek. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"inline_featured_image":false,"_lmt_disableupdate":"","_lmt_disable":""},"strategy_category":[114],"strategy_level":[119],"class_list":["post-18467","strategy","type-strategy","status-publish","hentry","strategy_category-sit-and-go-egyeb-cikkek"],"acf":[],"yoast_head":"\n2. A zsetonok csoportosítása<\/h1>
![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/artikel_daten\/gigabet_dia1.jpg\")
<\/p>
<\/b>
Hogy ez miért van így, arra később még visszatérünk. Itt - mint már említettem - gyakorlatilag mindegy, hogy kettejük közül kinek van nagyobb vagy kisebb letétje. <\/p>3. A zsetonállás csoportosítása a zseton értékek alapján<\/h1>
![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/artikel_daten\/gigabet_dia2.jpg\")
<\/p>
MP2 1005 zsetonnal kb. 26%-kal több zsetonja van, mint MP3-nak, akinek 840 zsetonja van. Így mindkét játékos egy csoportba tartozik. Az alsó határ 623-nál van, amelyet MP2-nek nem szabad átlépnie, mert akkor kiesik a csoportból. Egyszerűen azért, mert 623 zsetonnal kb. 35%-kal kevesebb zsetonja lenne, mint MP3-nak, akinek 840 zsetonja van. <\/p>
A nagy vak (Gigabet) tudja, hogy a 410 zseton, amellyel Gomb all-int mondott, őt semmilyen módon nem károsítja, mivel ha el is veszítene 410 zsetont, 1725-tel még mindig a kék csoportban lenne. Itt ugyanis neki az alsó határ 1540 zseton. Csak kisebb letétnél lenne több, mint 35%-kal alatta UTG+1-nek, és akkor esne ki a kék csoportból.<\/p>
Attól függetlenül, hogy egy átlagos játékos tudatában van-e annak, vagy sem, eddig gyakorlatilag nem jelentett különbséget az, hogy néhány zsetonnal többje vagy kevesebbje volt, mint egy másik, hasonló letétnagyságú játékosnak. Gigabet viszont hasznot húzott a kevésbé értékes zsetonokból, ezt fogjuk körüljárni a cikk következő részében. <\/p>4. A 35%-os szabály<\/h1>
Az ellenfél letétének a 35%-át kell befizetni ahhoz, hogy all-int kelljen mondania.<\/p>
Blinds t50\/t100
Seat 1: MP1 ( t1005 )
Seat 2: MP2 ( t1100)
Seat 3: MP3 ( t1040 )
Seat 4: Cutoff ( t490 )
Seat 5: Button ( t410 )
Seat 6: SB (Hero) ( t2015 )
Seat 7: BB (Villain) ( t1495 )
Seat 8: UTG ( t1050)
Seat 9: UTG+1 ( t850 )
Seat 10: UTG+2 ( t545 )<\/p>
8 folds<\/span>, Hero raises to t525
<\/span><\/p>
Hero raises to t525<\/span>, Villain fold<\/span>s
-> Hero wins t100<\/p>
Hero raises to t525<\/span>, Villain reraises to t1495 and is all-in<\/span>, Hero folds<\/span>.
-> Hero loses t525<\/p>
Villain ráemelése után Hero~2:1-es banki esélyt kap, ami talán a megadás mellett szól. Mivel azonban Heronak messze több zsetont kellene beraknia, és ezeknek a zsetonoknak bizonyítottan magasabb az értéke, mint azoknak, amelyeket már berakott, a banki esélyek koncepciót ebben az esetben hanyagolja, és Hero a jó esélyek ellenére dob. <\/p>5. Összefoglalás<\/h1>