\n
\nA cikk a félblöffölés legmagasabb szintjével foglalkozik.<\/p>
Hagyományosan a félblöff fogalma hívás vagy emelés olyan kézzel, ami nem túl erős, és mégis vannak jói az adott helyzetben, és fennáll a lehetősége, hogy az ellenfelek bedobnak.<\/p>
Ez a definíció, viszont túl szűkös és nem eléggé kielégítő, hogy elsajátításra kerülhessen a félblöffölés.\n<\/p>
\nA félblöff olyan hívási minta, ami elnyúlhat a flopon, a turnön és a riveren, olyan kézzel, ami valószínűleg jelen esetben nincsen elől, de mégis vannak jói.
\n<\/i>
\nA definíció világossá teszi, hogy Hold'em esetében a különböző sorokra történő akciók, nem függetlenek egymástól. Turn hívás, flop passz-emelésnek érezhetően nagyobb a kiszállási részesedése, mint egy turn szamárhívásnak, flop megadást követően.\n<\/p>A félblöff igazi költségei<\/h1>
\nTény, hogy egy félblöff kevesebbe kerül, mint egy tiszta blöff. Az oka ennek, hogy sok esetben a félblöffként végzett hívást visszakapjuk, ha betalált az egyik jó.<\/p>
A félblöff valódi költsége: K, a hívás nagyságából: B, a várható megadók számából + önmagunk: N, és az esélyből, hogy betalálunk egy (leértékelt) jót: P, áll össze<\/p>
K = B*(1 - N*P)<\/p>
A következőt kell figyelembe vennünk: amennyiben a flopon egy flösshúzóval félblöffként hívunk, úgy biztosak vagyunk benne, hogy a riverig végig meg fogunk adni. Ezért ebben az esetben flopon P az esélye, hogy a riverig betalálunk egy flöss lapot tehát 35%. Annál az esetnél, ahol azt tervezzük, hogy a félblöffünket kiadjuk, úgy természetesen P-nél azt a valószínűséget vehetjük számításba, hogy turnig betalált az egyik jónk.<\/p>
Egy példa: tegyük fel heads-up-ban vagyunk flopon 1 ellenféllel szemben. Hívunk egy flösshúzóra félblöffként, és azt tervezzük, hogy a riverig megyünk. Ekkor ez érvényes:<\/p>
K = 1*(1 - 2*0,35) = 0,3<\/p>
Amennyiben az ellenfelünket behívjuk, mekkora az esélye, hogy emelni fog? Legyen ez az esély R. Ha az ellenfél emelni fog, úgy a félblöffünk költsége a duplájára fog nőni.<\/p>
Így az igazi költség K* = 0,3 + R*0,3<\/p>
Mondjuk azt, hogy flopon a potban 4 félvaknyi összeg van. Ebben az esetben a félblöffünk egyszerűsítve van kiszámolva tehát +EV amennyiben (0,3 + R*0,3) \/ 4 % bedobatja az ellenféllel.<\/p>
Tegyük fel, az ellenfelünk egy feszes agresszív játékos (TAG) és ilyenkor az esetek 20%-ában emel. Akkor a félblöffünk +EV amennyiben 0,36\/4, tehát valamivel több, mint 9% -ban bedobja a hívásunk ellenében. Mondjuk azt, hogy az ellenfél egy laza agresszív játékos (LAG) és az esetek 50%-ában emel. Akkor szükségünk van legalább 0,45\/4 = 11,25% kiszállási részesedésre, ami még mindig nagyon kevés.<\/p>
Itt máris leszögezhetjük az első részeredményünket: Erős húzóval még laza agresszív játékos ellenében is félblöffölni kellene heads-upban.<\/b>\n<\/p>Félblöff minták<\/h1>
\nAz előrehaladottak köztetek már valószínűleg gyakran feltették a következő kérdést: képzeljétek el, ti vagytok a gombon első beszállók és szeretnétek vakot lopni. A kisvak bedobja, a nagyvak pedig 3bet-el. A flopon a nagyvak újra hív. Olyan kezetek van, aminek van néhány jója, és szívesen félblöffölnétek. A kérdés csak az: call flop, bet\/raise turn, vagy inkább raise flop, bet turn legyen a választott játékmód?<\/p>
A kérdés módszeresen megválaszolható. Először számítsátok ki durván a két mintának a költségét. Tegyük fel, hogy mint a fenti példában flösshúzót tartunk kézben:<\/p>
Egy hívás a flopon effektíve csak 0,3 kisvaknyiba kerül. Ha nem jön a turnön a flössünk, akkor a részesedésünk kb. 20%-ra csökken, így tehát 0,6 nagyvaknyiba kerül egy hívás. Azonban az esetek 20%-ában megérkezik a flössünk a turnön, így tehát a 0,6 nagyvakból levonhatunk újból 20%-ot így tehát a turn hívásunk (floptól számítva) csak 0,48 nagyvaknyiba kerül.<\/p>
Tételezzük fel, hogy az ellenfelünk a flop hívás után, turnön is hívni fog. Azonban megvan annak a rizikója is: R, hogy az ellenfelünk, amennyiben nem lesz flösse a turnön, úgy vissza fog emelni.<\/p>
A call flop, raise turn költségei tehát: 0,3 SB + (2 - PNB)*0,48 BB + R*0,48<\/p>
PNB annak az esélyét fejezi ki, hogy az ellenfél a flopon hív, de turnön már csak passzol.<\/p>
A raise flop, bet turn költségei tehát: 0,6 SB + (1-FF)(0,48 BB) + R' = 0,3 + (1-FF)(0,48) + R'<\/p>
R' azt az extra kiadást takarja ebben az esetben, ha az ellenfél turnön emel, vagy flopon 3bet-el. Túlságosan fáradtságos lenne pontosan kiszámolni, mivel a flop 3bet-je ellenében feladnánk a félblöffünket. FF annak az esélyét fejezi ki, ha az ellenfél már a flopon bedobta.<\/p>
Nagy valószínűséggel R' < R*0,6 BB, mert egy turn 3bet flop megadás után, a turn emelés jóval ritkább, mint egy flop 3bet\/ raise flop után, vagy turn check\/raise egy egy raise flop\/bet turn után. Másrészről előfordulnak esetek, ahol az ellenfél már a flopon bedobja, és ezáltal nem keletkezhet a turnön extra kiadás. Ezért azt gondolom, hogy a következő feltételezésnek van értelme: R*0,6 = R'<\/p>
Ezzel nagyjából azt mondhatjuk:\n<\/p>
\nA call flop, raise turn költsége = 0,15 + (2 - PNB)*0,48 + R'
\nA raise flop, bet turn költsége = 0,3 + (1-FF)(0,48) + R'\n<\/p>
\nA hívási minták költségeit össze kell hasonlítani az általuk generált kiszállási részesedéssel. Ez kimondottan ellenfél- és asztalfüggő.<\/p>
Néhányan közületek talán emlékeztek arra, amikor az egyik edzés során játszottam Baller6969-el. Ez a játékos extrém feszes, de teljesen agresszív volt. Az esély FF, hogy az ellenfél flop emelésre bedob, azt hiszem jó 50% körül volt. Az esély annak, hogy flop hívás után a turnön újra hív azonban nagyon nagy volt, mondjuk 90%, így PNB = 10%<\/p>
Ezért kimondhatjuk:
\nA call flop, raise turn költsége tehát = 0,15 + 1,9*0,48 + R' ~= 0,9 + R'
\nA raise flop, bet turn költsége tehát = 0,3 + 0,5*0,48 + R' ~= 0,54 + R'<\/p>
Ennél a játékosnál következő hatás figyelhető meg: call flop, raise turn esetén 2,5 nagyvaknyit költünk, és raise flop, bet turn játékmóddal 2 nagyvaknyit fektetünk be, de a „tényleges költségek\" jóval alacsonyabbak. Ténylegesen a raise flop, bet turn durván 40%-al kevesebb, mint a call flop, raise turn. Baller6969 játékos ellen azonban a call flop, raise turn játékmóddal nincsen magasabb kiszállási részesedésünk. Ezért ez ellen a játékos ellen jobb a raise flop, bet turn.<\/p>
Miért van ez? A flop az úgynevezett érzékeny pont<\/b> Baller6969 játékában. Az érzékeny pont a legkorábbi szituációs lehetőség egy kéznél, amelynél egy játékosnak jelentős kiszállási részesedése van.<\/b><\/p>
Sok játékosnak közepes limiten (20\/40, 30\/60) egyértelműen a turnön van az érzékeny pontja. Heads-upban a legtöbb játékos hívási mintája raise flop, bet turn esetén ász magas kézzel megadnak, miközben call flop, raise turn játékmódnál gyakran dobnak.<\/p>
A fenti összehasonlítással ez is bemutatható. Tegyük fel, hogy az ellenfélnek a fenti összehasonlításban 10%-os FF értéke és egy 10%-os TNB értéke van. Ez relatíve tipikusnak számít 20\/40 semi-Lagnál. Ekkor elmondható, hogy:<\/p>
A call flop, raise turn költsége tehát = 0,15 + 1,9*0,48 + R' ~= 0,9 + R'
\nA raise flop, bet turn költsége tehát = 0,3 + 0,9*0,48 + R' ~= 0,73 + R'<\/p>
Most már csak 12%-al kerül többe a call flop, raise turn, mint a raise flop, bet turn. De ennél a játékos típusnál úgy saccolom, hogy a kiszállási részesedésünk call flop, raise turn esetén jó 50%-al magasabb, mint raise flop, bet turn játékmód esetén. Ez a játékos típus, a turn emelésnél fog „elgyengülni\". A turn emelésnél van az érzékeny pontja.<\/p>
Mehet még tovább? Létezik olyan ellenfél, akinek egyáltalán nincsen érzékeny pontja? Igen, méghozzá eléggé gyakran. Pontosan ők az úgynevezett mániákusok, akik a turnön valamivel, vagy akár semmivel is vidáman 3bet-elnek. Pontosan az ilyen játékosok gyengítik meg extrém módon a költségkímélő számításokat félblöff esetén. Tételezzünk fel egy matematikai határesetet: egy ellenfél, aki csak hív és emel. Ilyen játékossal szemben a kiszállási részesedés 0. A félblöff magas lap érték nélkül garantáltan vesztes játék. Ilyen mániákussal szemben flösshúzóval egyszerűen call flop, call turn, és fold river (ha nem jött be a húzó) játékmódot érdemes választani.<\/p>
Léteznek olyan játékos típusok (nagyon laza agresszív, de dobásra hajlamos) és szituációk, aminél az emeléssel egészen a riverig érdemes várni. Ezek a szituációk viszont nagyon ritkák.<\/p>
Így kimondható az az elv, hogy minél inkább laza agresszív az ellenfeletek, annál kevésbé kellene félblöffölni ellene. Amennyiben mégis félblöfföltök, úgy egy erős húzó legyen a birtokotokban.\n<\/p>
\nAz ellenfél érzékeny pontja azonban nem állandó. Léteznek olyan asztalok, amelyek olyan ijesztőek, hogy még egy laza agresszív játékos is gyakran bedobna flop emelésre. Másrészről vannak olyan ártalmatlan asztalok, ahol még egy gyenge-feszes játékos is alig szentel figyelmet a flop emelésetekre. Ezt bele kell, hogy kalkuláljátok a döntéshozatalba.\n<\/p>
\n1. lépés: a félblöff minta költségének megbecslése, az asztal- és a játékos típusától függően.<\/p>
2. lépés: a félblöff minta hasznának megbecslése és a kiszállási részesedés megbecslése.<\/p>
3. lépés: a félblöff minta kiválasztása, az első és a második lépéstől függően.<\/p>
Megjegyzendő szabály: találd meg az ellenfeled érzékeny pontját, és ott csináld meg az emelésed. <\/b>Gondolj bele, hogy az érzékeny pont a legkorábban lehetséges rész<\/u> egy kéznél, ahol az ellenfeled jelentős kiszállási részesedést nyújt. Gondolj bele abba is, hogy különleges, sajátos asztaloknál eltolódhat az érzékeny pont.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A cikk a f\u00e9lbl\u00f6ff\u00f6l\u00e9s legmagasabb szintj\u00e9vel foglalkozik..<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"inline_featured_image":false,"_lmt_disableupdate":"","_lmt_disable":""},"strategy_category":[35],"strategy_level":[118],"class_list":["post-18839","strategy","type-strategy","status-publish","hentry","strategy_category-fixed-limit-ezust"],"acf":[],"yoast_head":"\n