Thorsten Heed pszichoterapeuta, a poszttraumatikus betegségek szakértője <\/i><\/p>
Ha valaki alkohol, heroin, nikotin, vagy szerencsejáték függő, annál az alábbiak érvényesek:<\/p>
A következő cikk a szerencsejáték-szenvedély meghatározásával és annak keletkezésével foglalkozik. Kitér továbbá ezen függőség megállapításának körülményeire, és a fellelhető segítségekre is.<\/p>
Az ICD-10-ben, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának hivatalos kézikönyvében az alábbiak szerint van meghatározva:<\/p>
„A zavar a szerencsejáték gyakori és folyamatos űzéséből adódik, amely a páciens életvitelét uralja, és a szociális, munkahelyi, anyagi, és családi értékek torzulásához, elvesztéséhez vezet.“<\/p>
A megszállott játékosokat saját, túlzott szenvedélyük teljesen behatárolja. Egy kóros, sajátos betegségkép, ami erős izgalommal, belső nyüzsgéssel, megalapozatlan hangulattal és nyughatatlan pezsgéssel jellemezhető. A játékszenvedélyt továbbá antiszociális személyiségzavar is jellemzi, melynek következtében a függő elfordul a szociális kötelezettségektől, kirekesztettnek érzi magát, amely tényezők hosszútávon gyakran börtönbe kerüléssel veszélyeztetnek.<\/p>
A szenvedélyekkel küzdő játékosoknál a negatív személyes és szociális problémák ellenére (pl. büntetések, családi kapcsolatok szétesése, munkahelyi fejlődés csökkenése) tartósan fennáll a visszatérő és gyakran még növekvő szerencsejáték-szenvedély<\/p>
Ahhoz hogy felismerjük a beteges játékosokat, minimum egy éves időtartam szükséges, ami alatt különböző jelek árulkodnak tevékenységükről.<\/p>
Egy másik elterjedt szervezetnél, a „DSM-IV”-nél a szerencsejátékra hajlamos típusokat a következő mintákkal jellemzik:<\/p>
A játékszenvedély keletkezése egy komplex folyamat, több tényező játszik benne szerepet, azonban az alábbiak különösen nagy jelentőséggel bírnak:<\/p>
Önértékelési zavar<\/b>
Különös jelentőségű a nehéz, mélyen gyökerező önértékelési zavar, ahol az egyén az üresség, az értéktelenség állapotába kerül. Ezt a mélyen gyökerező, gyerekkorból származó érzést fantáziavilággal kompenzálja.<\/p>
A kezdeti nyeremények erősítik az önérzetet, igazolják, hogy az egyén mégis különleges valamiben. Gyakran tehát az egész egy nagy nyereménnyel kezdődik, egy hirtelen siker, aminek a folyományaként belép a saját fantáziavilágába.<\/p>
<\/p>
Kötődési zavar<\/b>
John Bowlby brit gyermekpszihológus, a 60-as években fejlesztette ki a kötődés-elméletet. Megállapította, hogy különböző kötődési típusok jönnek létre attól függően, hogy az anyjától kisgyermek korában valaki mennyi szeretet kapott, és hogy az anya milyen hatással volt a gyermekére.<\/p>
A „bizonytalan” típusnál nem egyértelmű, hogy gyerekként kialakult-e nála a szükséges kötődés, vagy sem. Az ilyen embereknek az a természetes, ha kívánságaikat legtöbbször elutasítják. Ez leginkább olyanoknál fordul elő, akiknek gyermekkorban is sok elutasításban volt részük.<\/p>
Az ilyen zavarral küzdő „bizonytalan” gyerekek, hajlamosabbak a pszichikai zavarokra, mint a „biztosabb” típusúak. A játékosok is többnyire ebbe a „bizonytalan” típusba tartoznak. A szerencsejátékos szenvedélybetegeknél ezen kívül gyakran felismerhető „broken-home” szituáció, azaz a diszharmónikus családi helyzet, amely legtöbbször egy erősen zavart apai viszonyra vezethető vissza.<\/p>
<\/p>
Az ingerlékenység szabályozásának hiánya<\/b>
tudjuk, magyarázatot ad a szerencsejátékosok különleges nyugalmatlanságára. Gyakran a játékosok kezdeti motivációja a siker. A nyeremény megszűnése után azonban az unalom és a negatív érzések legyőzése (például válás után). Általában a játékos egy ördögi körbe kerül, és az élet összes területén áldozattá válik.<\/p>
Az egyén játék közben egy örömteli izgalmi állapotba kerül, emiatt megpróbál a gátlástalan játékára magyarázatokat találni, mentegetőzni. Kialakulhat a megszállott „hívő” gondolkodás, melynek következtében fantázia világba kerül, és nyereményekkel kapcsolatos fantáziákat alkot. Elidegenedik a környezetétől, elveszíti kapcsolatit, míg végül egyedül marad. Eltorzult gondolati világot alkot magának, az élete végül a játék körül forog, és ez az átalakulás testi, személyes és szociális hanyatlásba torkollik.<\/p>
A szerencsejátékos impulzuskontroll-zavarokat mutat, azaz túlzásba viszi a jó dolgokat, és nem tud a játéknak ellenállni, akárcsak az alkoholfüggők, akik az elvonókúra után gyakran nem tudják megállni, hogy az első adandó alkalommal ne igyanak.<\/p>
Azonban a szerencsejátékosnál a számos negatív következménnyel járó vágyat, izgalmakat szabályozni, csökkenteni lehet. Ennek neurobiológiai alapjai vannak. A jutalomrendszer az agyban (mezolimbikai rendszer) krónikusan túl sok ingert kap, ami az agy ellenszabályozásához vezethet. A káros túlzott ingerek elleni védelem kevesebb jutalomérzethez vezet, ez (neuroadaptikus) megszokásban nyilvánul meg. Ahhoz hogy a szenvedélybeteg ismét átélje a megszokott érzést, muszáj feljebb lépnie (a tét nagyságának növelése, vagy gyakoribb játék). A pókerben a legtöbb izgalmat hozó pillanat (a szenvedély fő tárgya) a terítés.<\/p>
A szerencsejátékosoknál számos torzulás, irracionális magatartás felfedezhető:<\/p>
Olyan feltevésen alapszik, miszerint a szerencsejáték közben több személyes hatás van jelen, mint egyébként. Csupán a nyeremény az egyetlen megoldás, ami a vereség utáni szerencsétlen állapotot megsemmisítheti.<\/p>\n<\/li>\n
A korábbi események gyakorisága befolyásolja a következő események valószínűségét (pl.: ha a rulettnél egymás után háromszor fekete jön, akkor a következő alkalomnál már megnő a piros valószínűsége).<\/p>\n<\/li>\n
A játékos gyakran irreális módon túlértékeli a nyereségre való kilátásait. (Pl.: lottózásnál a befektetett pénz 98% teljesen elveszik.)<\/p>\n<\/li>\n
Pl: olyan játékgépeknél is előfordulhat, melyeknél 3 három ugyanolyan szimbólumnak kell feltűnnie a nyeréshez. Ha már volt olyan hogy kettő feltűnt, akkor kényszer uralkodik el a játékoson a további játékra, mivel így gondolkodik: „Majdnem eltaláltam! Tovább kell tehát játszanom, és biztosan sikerül!”<\/p>\n<\/li>\n
Egy rossz döntés megállapítása után tovább játszik az eddigi befektetések jogosságát bizonyítandóan. Pl.: „Ok, valószínűleg hátul vagyok, de a turnig mindenképp elmegyek, bár akkor már megnézem a rivert is. „<\/p>\n<\/li>\n<\/ul>
A legveszélyeztetettebbek a nagyvárosokban élő, 30 év körüli férfiak. A szenvedély alapjai a férfiaknál általában már pubertás korban elkezdődnek, ezzel ellentétben a nőknél ez csupán a középkorúság környékén alakul ki. Kezelésre általában akkor kerül sor, ha valami bűncselekményből kifolyólag (lopás, öngyilkossági kísérlet) erre kötelezik az egyént. Függőség nagyon sok mindenre kialakulhat, azonban tudvalevő, hogy a függők nagyobb része (körülbelül egyharmada) „anyagi” függőségben szenved, ilyenek például az alkoholisták, és a heroinisták.<\/p>
A lakosság 2-3 %-a problematikus ezen a téren, míg nagyjából 1% betegesen szerencsejáték függő. A szerencsejáték kínálat (pl.: 1000 lakosra eső játékgépek száma) és a beteges szerencsejátékosok száma között korreláció, azaz függőségi viszony fedezhető fel.<\/p>
A kiváltó ok legtöbbször a kezdeti sikerélmény (a nagy nyeremény) de lehet akár egy az egyén életében súlyos hatással bíró esemény is (pl.: partnerkapcsolati problémák, csalódások, terhesség, munkahelyi gondok).<\/p>
Feltűnő jelenség még, hogy a függőség általában párhuzamosan, egy vagy több másik betegséggel társul. Például a szerencsejátékosok fele depressziós zavarokkal küszködik, ami rossz hangulatot, és érdeklődés vesztést okoz. A két betegség erősítheti is egymást.<\/p>
A kezelt szerencsejátékosok negyede már minimum egyszer kísérelt meg öngyilkosságot, 90%-uknál pedig személyiségzavarok figyelhetők meg. A személyiségzavar legtöbbször a pubertás kor kezdetén alakul ki, mikor tartósan rossz magatartáspéldát lát a gyermek, mely zavart okoz a fejlődésében, és később a szociális kapcsolati problémákhoz vezet. Különösen gyakori a nárcisztikus személyiségzavar, amely következtében állandóan túlzásokba esik saját teljesítményével, és tehetségével kapcsolatban, tartósan sikert, hatalmat, csillogást, szépséget, vagy ideális életet fantáziál magának.<\/p>
A nárcisztikus személyiségzavart nehéz kezelni, mert a páciens arra törekszik, hogy a terapeutát leértékelje, vagy a kezelést megszakítsa, mivel nem erősítik meg őt saját nagyságáról, melyet fantáziái során kialakított magáról.<\/p>
A szenvedélytől függően kifejlődik egy tipikus öntörvényűség, amely az élet minden területét felöleli. Végül a saját cselekedeteket szabályozó lehetőségek még jobban korlátozódnak.<\/p>
A szenvedély-tipikus öntörvényűség többféle módon is megmutatkozhat, pl.: az állandó vágyat a tét növelésével akarja a szerencsejátékos kielégíteni, így a pókerben pl: a chasing, illetve a tiltre kerülés is ez a kategória.<\/p>
Ezek után kialakul a szociális izoláció. Egyfajta szégyenérzet jön létre, így az egyén eltitkolja a játékszenvedélyét. Belekerül egy játékosi környezetbe, egy tipikus szerencsejáték életvitelbe, ami mindenekelőtt a közvetlen szükséglet kielégítést támogatja, így akár büntetendő cselekedetekhez is vezethet (pl. pénzlopás a játékhoz).<\/p>
Végül mindez pénzügyek teljes kontrollálhatatlanságába fejlődik, ami a család támogatásának megszűnéséhez, és a munkahelyi egzisztencia romlásához vezet. Ennek következménye lehet az öngyilkossággi kísérlet, és a bűnöző életmód is.<\/p>
Az állandó nyugtalan játék testileg is megmutatkozik, a különböző pszichoszomatikus szimptómákon keresztül, a gyomorfájástól kezdve, fejfájás, és szívinfarktus is előfordulhat.<\/p>
Vannak olyan tesztek és kérdések, melyek segítenek felismerni a szerencsejáték-függőség meglétét és egyéb kóros játékformákra való hajlandóságot (pl.: szociális szerencsejáték, professzionális szerencsejáték, antiszociális személyiségnél fennálló szerencsejáték, kóros pc függőség \/játék, chat, szörf\/).<\/p>
A világszerte elterjedt skálás tesztelő eljárások egyike a SOGS (South Oaks Gambling Screen). Megvizsgálja a viselkedésmintákat, megnézi, hogy a játékos rendelkezik-e olyan képességekkel, melyekkel kordában tudja tartani játékát, figyelni tud-e a játékára negatív hatások fellépése (pl.: kimerültség) esetén is, van-e nárcisztikus hajlama, esetleg a pénzszerzés érdekében büntetendő cselekmények elkövetésére is hajlandó-e.<\/p>
Itt egy igen egyszerű teszt a szerencsejáték függőség felmérésére. 19 kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni. Ha több mint 7 kérdésre igennel válaszoltál, akkor fennáll nálad a szerencsejáték-függőség veszélye.<\/p>
1. Volt már olyan, hogy addig játszottál, amíg el nem fogyott a pénzed?<\/p>
2. Kértél már kölcsön pénzt játékra?<\/p>
3. Vettél már fel hitelt a játék miatt?<\/p>
4. Rendszeresen túllépi-e a játék az általad megállapított időbeni, és pénzügyi kereteket?<\/p>
5. Gondoltál már arra, hogy a játékhoz a pénzt illegálisan szerezd be?<\/p>
6. Gyakran gondolsz a játékra?<\/p>
7. Loptál már pénzt azért, hogy játszhass?<\/p>
8. A játékon kívül más dolgokra nehezen tudsz koncentrálni?<\/p>
9. Nyugtalan vagy agresszív leszel, ha nem tudsz játszani?<\/p>
10. A normális életed a játékkal összehasonlítva unalmasnak tűnik?<\/p>
11. Csökkent az érdeklődésed a környezeted iránt?<\/p>
12. Azért játszol, hogy lenullázd a veszteséged?<\/p>
13. Eltitkolod a barátaid, vagy a családod elől, hogy mennyit játszol, és mennyit veszítesz?<\/p>
14. Gyakran rossz a lelkiismereted játék után?<\/p>
15. Előfordult már, hogy tovább játszottál, bár tudtad, hogy magadat vagy mást megbántasz ezzel?<\/p>
16. Játszottál már azért, hogy javuljon a hangulatod, és a problémáidat elűzd vele?<\/p>
17. Vezetett-e már a játék a családodban veszekedéshez, vagy okozott problémákat?<\/p>
18. Lógtál-e a munkából\/iskolából, azért hogy játszhass?<\/p>
19. Gondoltál már arra, hogy a játék miatt öngyilkosságot kövess el?<\/p>
Először is ki kell derülnie, hogy fennáll-e igazából a beteges játékfüggőség. Amennyiben igen, úgy speciális tanácsadóhoz kell fordulni.<\/p>
Ha a páciens még szociálisan jól integrált, szenvedélybetegsége kevésbé előrehaladott, akkor ajánlott ellátogatnia egy szenvedélybetegségekkel foglalkozó tanácsadóhoz (ambuláns pszichoterapeutához, erre szakosodott pszichológushoz, vagy orvosi pszichoterapeutához).<\/p>
Egy erősebb zavarnál már azt kell eldönteni, hogy egy pszichoszomatikus szakklinikát, vagy egy szenvedélybetegeknek fenntartott klinikát választunk-e. Ha a pszichoszociális következmények még nem vésődtek be annyira, vagy a szerencsejátékhoz kapcsolódó viselkedés egy problémára adott reakcióként keletkezik (pl.: válás, munkahely elvesztése), akkor a pszichoszomatikus szakklinika javasolt.<\/p>
Előrehaladott kóros öntörvényűség esetén a szenvedélybetegségek szakklinikáját kell felkeresnünk. Ha ehhez kapcsolódóan még anyagi függőség is fennáll (pl.: alkoholizmus, kábítószer szenvedély), akkor elvonó kezelés kell egy pszichiátriai intézetben.<\/p>
A terápia rendszerint egy megbeszéléssel kezdődik, melyen a szerencsejátéktól való teljes elszakadást tűzik ki célul. A szerencsejáték terén egy egyszerű csökkentéses módszer általában nem vezet eredményre. Mindenekelőtt fel kell fedni a teljes problémát, a legtöbbször tisztán kiderül, hogy miért volt szüksége a betegnek a szenvedély alapjául szolgáló eszközre. Ennek felderítésére mélypszichológiai és viselkedéspszichológiai terápiás vizsgálatok szolgálnak.<\/p>
Minden esetben fontos, hogy meghatározzuk a terápia során a szerencsejátékos magatartás pontos funkcióját, átbeszéljük a zavart gondolati minta okát, és a páciens visszaesésének megelőzésén dolgozzunk, megoldást találjunk arra. A szerencsejátékos összes olyan problémáját fel kell dolgozni, amely a zavart okozhatta (önértékelési zavarok, érzésszabályozás-, kapcsolat kialakítás zavarai). A kapcsolatkialakítás zavarait csoportterápiákon kezelik.<\/p>
Fontos az elkövetett hibák számbavétele, ezek mellett nem lehet elmenni. A pácienssel közösen rá kell világítani a dolgokra, majd a pénzbeli károkat és a „kármenedzsmentet” közösen kell kidolgozni. Általában szükséges bevonni a hozzátartozókat, mivel a páciens nagyon sokat haladhat előre a kóros játékszenvedélyének és hibáinak elismerésével.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Ez a cikk felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1st ny\u00fajt a szerencsej\u00e1t\u00e9k-szenved\u00e9ly okair\u00f3l, k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":false,"inline_featured_image":false,"_lmt_disableupdate":"","_lmt_disable":""},"strategy_category":[85],"strategy_level":[115],"class_list":["post-18845","strategy","type-strategy","status-publish","hentry","strategy_category-poker-psychology-kezdo"],"acf":[],"yoast_head":"\n