- \n
- EV = nyereség * nyereség valószínűsége - veszteség * veszteség valószínűsége
<\/i><\/li>\n- A legjobb akció kiszámolásának módja
<\/i><\/li>\n- Az EV képlet alkalmazásnak módja a játékod elemzéséhez
<\/i><\/li>\n<\/ul>![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_trennlinie.jpg\")
<\/div>Egy akció várható értéke megmutatja, hogy mennyi nyereséggel, vagy veszteséggel számolhatsz átlagban, ha végrehajtod ezt az akciót. A pókerben akkor tudod mindig, hogy melyik a legjobb döntés, ha ismered az összes általad tett akciód várható értékét.<\/p>
Ha például azelőtt a döntés előtt állsz, hogy a tétet megadjad, vagy kiszálljál, akkor a várható értékkel pontosan kiszámíthatod, hogy melyik a legjobb megoldás. Sok esetben megteheted ezt az esélyekkel és jókkal, melynek a koncepcióját feltétlenül meg kell értened, viszont a várható értékkel sokkal tovább mehetsz.<\/p>
A cikk rámutat arra, hogy hogyan számoljad ki az akciód várható értékét. Azt is megtudhatod belőle, hogy különféle alternatívák közül hogyan válaszd ki a legjobb akciót. Megtanulod még továbbá, hogy hogyan alkalmazd a szituációk utólagos elemzéséhez a várható értéket és megválaszolja a „Mi lenne ha....?\" vagy „Mi történt volna, ha ezt tettem volna?\" kérdéseket.<\/p>
A cikk tartalmának megértéséhez szükséges elsajátítatni az esélyek és jók elvét. Emellett nem árt felfrissíteni a feledésbe merült matematikai ismereteket, főleg ami a valószínűség számítást és az egyenletek átalakítását, illetve az egyenletrendszereket illeti.<\/p>
Hogyan számolod ki a várható értéket?<\/h1>
Tételezd fel, hogy tesz neked valaki egy ajánlatot. Két borítékot mutat. Az egyikben 5 a másikban 20 Euro van. Szemügyre veheted őket, megfoghatod a sima papírt, amiben érzed a bankót, de különösebb különbséget nem fogsz észrevenni.<\/p>
Ha cserébe 10 Eurot adsz, akkor megtarthatod az egyik borítékot. Meg kellene ezt lépned? Erre a várható érték fogja megadni a választ. Meg fogja mutatni neked, hogy mennyi nyereséged és mennyi veszteséged lesz átlagban, ha ezt a cserét újra és újra megteszed.<\/p>
Négy értékre van szükséged, hogy kiszámolhasd: <\/b><\/p>
- \n
- Mennyit veszíthetsz? <\/li>\n
- Mennyit nyerhetsz?<\/li>\n
- Mennyi annak a valószínűsége, hogy nyerni fogsz?<\/li>\n
- Mennyi annak a valószínűsége, hogy veszíteni fogsz?<\/li>\n<\/ul>
A várható érték rövidítése EV és az EV-hez egy nagyon egyszerű kiindulási képlet tartozik:<\/p>
EV = nyereség * nyereség valószínűsége - veszteség * veszteség valószínűsége <\/i><\/div>Kiszámítod a nyereséget és a veszteséget egymással szemben. Ez a várható érték: mennyi marad végeredményben? Ez a képlet lényegében egy általános kiindulási képletnek a különleges formája. A fenti képletben még hozzávetőlegesen megkülönböztetjük a nyereséget a veszteségtől. Általánosságban a nyereséget, vagy veszteséget kifizetésnek is nevezhetjük. Amennyiben pozitív a kifizetés, akkor nyereséget - ha negatív a kifizetés, akkor veszteséget könyvelhetsz el.<\/p>
A következőképpen hangzik az általános képlet:<\/p>
EV = kifizetés1<\/b> * valószínűség1<\/b> + kifizetés2<\/b> * valószínűség2<\/b> + ... + kifizetésn<\/strong> * valószínűségn<\/b> <\/i><\/div><\/p>
Egyszerűen néz ki ez a képlet: <\/b><\/p>
- \n
- Mi minden történhet?<\/li>\n
- Kifizetésx<\/i>:<\/b> Mennyit kapsz, vagy mennyit fizetsz, ha egy bizonyos esemény x történik? <\/li>\n
- Valószínűségx<\/i><\/b>: Mennyi a valószínűsége, hogy megtörténik? <\/li>\n<\/ul>
Ahelyett hogy egyesével felirogatnád a nyereséget és a veszteséget, megnézed, hogy mennyi jön ki, ha ez vagy az az esemény lép életbe. A kifizetés tehát lehet pozitív (nyereséget könyvelsz el), de lehet negatív is (veszteséget könyvelsz el). Ezért nincsen ebben a képletben mínuszjel. A veszteség esetén negatív lesz az előjel és ezzel a pluszból automatikusan mínusz lesz.<\/p>
Amennyiben a szituáció összes kimenetelét figyelembe veszed, akkor egy pontos eredményt kaphatsz a várható értékre. Felteszed magadnak a kérdést, hogy mi minden történhet. Ezután azt kérdezed magadtól, hogy mennyi nyereséget, vagy veszteséget könyvelsz el minden egyes esetben. A végén pedig rájössz, hogy mi a valószínűsége az összes szituáció kimenetelének. Összeszorzod a mindenkori nyereséget, vagy veszteséget a valószínűséggel, ha ez az eset lép életbe és a végén összeadod az egyes eredményeket.<\/p>
A példánkban tehát 50:50 a valószínűsége, hogy ezt, vagy azt a borítékot választod. 50% eséllyel választod az A borítékot, ugyanúgy, ahogy a B borítékot.<\/p>
Ez azt jelenti, hogy 50% eséllyel 5 Eurot fogsz nyerni, ami az A borítékban van. Ugyanúgy 50% eséllyel 20 Eurot fogsz nyerni a B borítékból. Amit mindenképp elvesztesz, az a 10 Euro lesz, amit befektetsz, hogy választhassál egyáltalán egy borítékot. Ez azt jelenti: 100% hogy 10 Eurot fogsz veszteni.<\/p>
Ültessük ezt át a képletbe: <\/b><\/p>
- \n
- 100% hogy 10 Eurot vesztesz, mert ezt mindenképpen kifizeted.<\/li>\n
- 50%-ban nyersz 5 Eurot. <\/li>\n
- 50%-ban nyersz 20 Eurot.<\/li>\n<\/ul>
A képlet a következőképpen néz ki: <\/b><\/p>
EV = nyereség(A boríték) * 50% + nyereség(B boríték) * 50% - veszteség(tét) * 100%
EV = 5 Euro * 50% + 20 Euro * 50 % - 10 Euro * 100%
<\/i><\/p>50% - ez mindig a fele. Az 5 Euro 50%-a tehát 2,50 Euro. A 20 Euro 50%-a tehát 10 Euro.<\/p>
EV = 2.50 Euro + 10 Euro – 10 Euro
EV = 2.50 Euro <\/i><\/p>Ez azt jelenti: átlagban 2,50 Euro nyereséged lesz, ha belemész ebbe az üzletbe. A várható érték pozitív, a szituáció tehát +EV számodra. Gyakran találkozol majd a „plusz EV\", vagy „mínusz EV\" fogalmakkal a pókerben, vagy a Pokerstrategy közösségben. Most már tisztában vagy a jelentésével.<\/p>
Hogyan találod meg az EV-vel a legjobb döntést?<\/h1>
Eddig egyszerűen nézett ki, de bonyolultabbá válik, mihelyst elkezdesz szituációkat elemezni. Ha például a turnön azelőtt a döntés előtt állsz, hogy megadjad, vagy kiszálljál, akkor egész egyszerűen a következőt teszed: kiszámolod a megadás várható értékét. Kiszámolod a kiszállás várható értékét is. Összehasonlítod majd a két értéket. A két érték közül a nagyobbik mutatja meg neked, hogy melyik a legjobb akció.<\/p>
Közelítsük meg a témát egy absztrakt példával: két eseménnyel állsz szemben: A-val és B-vel. Az A esemény bekövetkeztének valószínűsége 80%. A B események bekövetkeztének valószínűsége 20%.<\/p>
- Valószínűségx<\/i><\/b>: Mennyi a valószínűsége, hogy megtörténik? <\/li>\n<\/ul>
- A legjobb akció kiszámolásának módja
![](\"\/\/cdn-origin.pokerstrategy.com\/smileys\/club.png\")
9<\/b>![](\"\/\/cdn-origin.pokerstrategy.com\/smileys\/heart.png\")
7<\/b>![](\"\/\/cdn-origin.pokerstrategy.com\/smileys\/diamond.png\")
<\/p>![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_icon_artikel.jpg\"){kind=icon}
<\/td>\n![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_icon_forum.jpg\"){kind=icon}
<\/td>\n