- \n
- Az osztozás különböző formái
\n\t<\/i><\/li>\n- Mikor javasolt az osztozás
\n\t<\/i><\/li>\n- Hogyan találhatod meg a legjobb osztozási lehetőséget
\n\t<\/i><\/li>\n<\/ul>\n![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_trennlinie.jpg\")
\n<\/div>Egy MTT döntő asztalánál bent maradt játékosok megállapodhatnak abban,
\nhogy ahelyett, hogy lejátszanák a verseny, elosztják a pénzt egymás
\nközött. Osztozásra csak a döntő asztalnál kerül sor. Többnyire akkor
\nszoktak élni ezzel a lehetőséggel, amikor már csak két-három játékos
\nvan játékban.<\/p>\n
\nAz a tény, hogy egy verseny végén a vakok és az anték nagysága az
\nátlagos zsetonmennyiséghez viszonyítva nagyon magas, vonzóvá teszi az
\nosztozást. Ez a cikk az osztozás előnyeit és hátrányait ismerteti.\n<\/p>Az osztozás különböző módjai<\/h1>
\nA Chipcount módszer (zsetonszámolás)\n<\/div>\nSzéles körben elterjedt és igazságosnak tartott módszer, hogy a
\nnyereményalapot a chipcountoknak (zsetonmennyiségnek) megfelelően
\nosztják el. Összeszámolják a még nyitott helyezésekért járó díjazást,
\nebből levonják azt az összeget, amely biztosan megillet minden
\njátékost, és ezt a pénzt kiosztják, a maradékot pedig a játékosok
\nzsetonjainak az arányában osztják szét.\n<\/p>\nPÉLDA\n<\/div>\nMég három játékos ül a döntő asztalnál. A még nyílt helyezések nyereményei:\n<\/p>
- \n
- 1. hely: \t50.000$<\/li>\n
- 2. hely: 30.000$<\/li>\n
- 3. hely: 20.000$<\/li>\n<\/ul>
\nÖsszesen: 100.000$
\n<\/i>
\nA játékosok zsetonjai:\n<\/p>- \n
- A jatékos: 200.000<\/li>\n
- B játékos: 120.000<\/li>\n
- C játékos: 80.000<\/li>\n<\/ul>
\nÖsszesen: 400.000
\n<\/i>
\nTehát a játékban lévő zsetonok összegéhez képest:\n<\/p>- \n
- A játékosé: a zsetonok 50%-a<\/li>\n
- B játékosé: 30%<\/li>\n
- C játékosé : 20%.<\/li>\n<\/ul>
\nMivel a harmadik hely biztosan 20.000$-t fizet, ez az összeg lesz az
\nosztozás alapja, mert ezt a pénzt mindegyik játékos minden esetben
\nmegkapja. A 100.000 dollárból tehát először levonunk 60 000-t
\n(3*20.000$), és ezt kiosztjuk a játékosoknak. Marad egy 40 000 dolláros
\nalap, amelyet a zsetonoknak megfelelően osztanak ki. Az A játékos a
\npénz 50%-át, a B a 30%-át, C pedig a 20%-át kapja.
\n<\/i>
\nÖsszesen így:<\/i>\n<\/p>- \n
- A játékos: 40.000$-t<\/li>\n
- B játékos: 32.000$-t<\/li>\n
- C játékos :28.000$-t kap.<\/li>\n<\/ul>\nA CHIPCOUNT MÓDSZER ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI\n<\/div>
\nA példákból látható, hogy a chipcount módszer minden résztvevőnek
\nigazságos osztozást kínál. De ez csak akkor van így, ha a játékosok
\nzsetonjainak száma nagyon kiegyenlített. A példában a C játékos
\nshortstackként többet nyer, mintha azonnal kiszállna, a chipleader
\npedig kevesebbet, mintha megnyerné a versenyt. <\/p>Ez azonban megváltozik, amint a játékosok zsetonjai valamivel kiegyenlítetlenebbé válnak. <\/p>
Játék a Party Poker kifizetési struktúra alapján:\n<\/p>
\n11$ (10$ + 1$ Fee) tournament 500 résztvevővel, 3 játékos maradt játékban<\/p>
Nyereményalap: 5000$\n<\/p>
- \n
- 1. hely: 1250$ (25%)<\/li>\n
- 2. hely: 700$ (14%)<\/li>\n
- 3. hely: 413$ (8,26%)<\/li>\n<\/ul>
<\/p>
\nA játékban lévő zsetonok a következőképpen alakulnak:\n<\/p>
- \n
- A játékosnál: : 80%,<\/li>\n
- B játékosnál: 10%,<\/li>\n
- C játékosnál : 10%<\/li>\n<\/ul>
\nA még nyitott helyezésekért járó díjazás összesen 2363$. Mivel a 3.
\nhelyezés 413$-t jelent, ezért ezt vonják le kifizetési struktúra
\nalapján a nyereményalapból. Így 1124 dollár marad (2363 - 1239 (3*413))
\nEzt ismét a zsetonok aránya alapján osztják fel, így az A játékos még
\n899.20$-t, a B és a C játékos pedig 112,40$-t kap.\n<\/p>\nA végeredmény tehát\n<\/p>
- \n
- A játékos 1312,20$-t,<\/li>\n
- B játékos 525,40$-t,<\/li>\n
- C játékos 525,40$-t kap.<\/li>\n<\/ul>
\nEbben a példában a chipleader sokkal jobban jár, mint a két
\nshortstack. Míg normális kifizetésnél a nyereményalap 25%-át kapná,
\nmost 26%-ot kap. Látható tehát, hogy a chipcount módszernél a
\nnyereményalap felosztozása a zsetonok arányában a chipleadernek kedvez,
\nabban az esetben, ha zsetonok száma nem teljesen kiegyenlített.\n<\/p>\nAz ICM módszer\n<\/div>\nA zsetonok értékét egy ICM-kalkulátor segítségével számolják ki, és
\nennek megfelelően osztják el a maradék pénzt. Ezek az értékek
\nigazságosabbak, mint a chipcount-osztozásnál. Így képet alkothatunk
\nmagunknak arról, hogy mi a megfelelő elosztozás, és megpróbálhatjuk az
\nellenfelet a számunkra kedvezőbb irányba terelni, mert sok esetben
\nnagyon kevés ellenfél van tisztában azzal, hogy mi lenne valóban
\nigazságos megoldás.<\/p>A fenti példákból az alábbi következik:<\/p>
1. példa 50%, 30%, 20% zsetonnal Stacks (chipcount-osztozás zárójelben):<\/b>\n<\/p>
- \n
- A játékos: 38.392$, (40.000$)<\/li>\n
- B játékos: 32.750$, (32.000$)<\/li>\n
- C játékos: 28.857$, (28.000$)<\/li>\n<\/ul>
<\/p>
\n 2. példa 80%, 10%, 10% zsetonnal (chipcount-osztozás zárójelben):<\/b>\n<\/p>
- \n
- A játékos: 1.133$, (1.312$)<\/li>\n
- B játékos: 614$, (525$)<\/li>\n
- C játékos: 614$, (525$)<\/li>\n<\/ul>
\nItt egyértelműen látszik, hogy a bigstack rosszabbul, a middle stack
\njobban és a shortstack lényegesen jobban jár, mint a
\nchipcount-osztozásnál.\n<\/p>\nA Post-Deal módszer\n<\/div>\nEgy másik módszer, a Post-Deal módszer lényege abban áll, hogy a
\nnyereményalapot a játékban maradt játékosok között igazságosan
\nkiosztják, és a maradékért tovább játszanak. Ezt a módszert gyakran
\nhasonló számú zsetonoknál alkalmazzák, mivel akkor mindenki azonos
\narányban részesül a nyereményalapból. Itt a játékosokra marad a döntés,
\nhogy csak a nyertes kapja-e a maradék pénzt, vagy hogy minden bent
\nmaradt helyet külön díjaznak.\n<\/p>\nPÉLDA\n<\/div>\n11$ (10$ + 1$ Fee) tournament 500 résztvevővel, 3 játékos maradt játékban<\/p>
Nyereményalap: 5000$\n<\/p>
- \n
- 1. hely 1250$-t (25%)<\/li>\n
- 2. hely 700$-t(14%)<\/li>\n
- 3. hely 413$-t (8,26%) kap.<\/li>\n<\/ul>
\nA maradék nyereményalap tehát összesen 2363$. A játékosok a
\nPost-Deal módszer mellett döntenek, és elosztják a pénzt három egyenlő
\nrészre maradékkal. Így mindenki 700 dollárt kap, és a maradék 263
\ndollárt (2363$ - 2100$) a nyertes kapja.<\/p>Az eredmény:\n<\/p>
- \n
- 1.\thely 963$-t<\/li>\n
- 2.\thely 700$-t<\/li>\n
- 3.\thely 700$-t kap.<\/li>\n<\/ul>
\nLátszik, hogy ez a módszer a shortstacknek kedvező. A harmadik
\nhelyezett így annyit kap, mint a második. Ehhez még mindig hozzájön az
\na lehetőség, hogy valaki megnyeri az első helyért a 263$-t. Ha itt ez a
\nvalaki éppen a chipleader, akkor az osztozásnak ez a módja nem a
\nlegjobb, mert itt sokkal rosszabbul jár, mint a chipcount módszernél,
\nmég akkor is, ha esetleg nyerne.\n<\/p>\nA Seat+Chipcount módszer\n<\/div>\nEz a módszer egyszerűen ötvözi a Post-Deal módszert a Chipcount
\nmódszerrel. Itt mindenki kap egy fix összeget azért, hogy még játékban
\nvan, és van zsetonja, pontosan úgy, mint a Post-Deal módszer esetében.
\nA maradékért viszont nem játszanak tovább, hanem Chipcount-tal
\nszétosztják.<\/p>Ez a módszer azért alakult ki, mert a shortstackek gyakran nem akartak
\nbelemenni a Chipcount osztozásba azzal az indoklással, hogy nem csak a
\nzsetonjaiknak van értéke, hanem a helynek is, ahol ülnek. Mert ezzel
\nvan még esélyük megnyerni a versenyt. („Csak zsetonra és helyre van
\nszükséged...\")<\/p>Az ICM számítások ezért bár igazságosabbak, de nagyon kevés ember érti
\nigazán, nem is beszélve a megvalósításról. Minél kisebb a saját zseton
\nmennyisége, annál többet profitál az ember. Supershortstackként tehát
\nilyen osztozást kellene javasolni.\n<\/p>Osztozzunk, vagy ne osztozzunk? <\/h1>
\nTermészetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az adott
\nidőpontban való helyzetétől függetlenül belemegy-e az osztozásba vagy
\nsem. Több érv szól az osztozás mellett és ellen is, ezeket figyelembe
\nvéve érdemes meghozni a döntést.\n<\/p>\nMellette:<\/b>\n<\/p>
- \n
- Bigstack vagy, és osztozással körülbelül ugyanolyan jól vagy jobban jönnél ki, mintha megnyernéd a versenyt. <\/li>\n
- Még tapasztalatlan vagy a versenyben, illetve a döntő asztali játékban, és az ellenfeleket erősebbnek tartod. <\/li>\n
- Fáradt vagy, vagy nincs több időd. <\/li>\n
- A vakok és az anték olyan magasak, hogy fennáll az esélye annak, hogy kiesel, mielőtt jól játszható kezet kapsz. <\/li>\n
- Scared moneyt és inkább picit több biztonságot szeretnél, mint a maximális EV-t. <\/li>\n<\/ul>
\n
\nEllene: <\/b>\n<\/p>- \n
- Shortstack vagy, és osztozáskor aligha kapnál többet, mintha rögtön a következő kézben kiesnél. <\/li>\n
- Chipleaderként osztozáskor a nyeremény lényegesen kisebb, mintha chipcount szerint osztanák el, vagy mint az első hely díja. <\/li>\n
- Az ellenfelek sokkal gyengébbek, és nagyon nagy az esélye annak, hogy osztozás nélkül is megnyered a versenyt.<\/li>\n<\/ul>
Milyen osztozást mennyi zsetonnal? <\/h1>
\nIsmertetünk néhány alapszabályt, hogy milyen zsetonszámmal milyen osztozásba érdemes belemenni.\n<\/p>
\nOsztozás chipleaderként\n<\/div>\nHa chipleader vagy és magasak a vakok, valamint minden ellenfél 10 nagy
\nvaknyi tét alatt van, csak akkor érdemes belemenni az osztozásba, ha ez
\nmajdnem az első helyet bizosítja, vagy ha az osztozás chipcount
\nosztozás szerint zajlik. Egyszerűen azért, mert minden ellenfélre a
\npushokkal könnyedén nyomást gyakorolhatsz. Ha az ellenfeleknek 15-20
\nnagy vaknyi tétjük van, ebben az esetben kicsit nehezebb a dolgod, mert
\negy közvetlen all-innél túl sokat kockáztatsz, továbbá az agresszív
\njátékosok sok zsetont lophatnak tőled. Itt tehát minden azon múlik,
\nmennyire passzívak az ellenfelek.\n<\/p>\nPost-Deal módszer chipleaderként\n<\/div>\nItt érdemes lenne megpróbálni rávenni az ellenfeleket a
\nchipcount-osztozásra. Ott is megvan az esély, hogy többet kapj, mint
\nami az első helyért megilletne, mivel ez egyrészt valószínűleg nem
\ntűnik fel senkinek, másrészt pedig a többiek biztonságra törekednek. Ha
\naz ellenfelek a scared moneyra mennek, akkor egy ilyen osztozás még
\nrosszul is elsülhet, mivel az ellenfelek jobban ill. optimálisabban
\njátszanak, mert már több pénzük van biztonságban. Ezért az osztozás
\nnekünk már megfelelő lehet.\n<\/p>\nOsztozás middle stackként\n<\/div>\nHogy ilyen esetekben egy osztozás jó vagy rossz, az az adott
\nszituációtól és az ellenfelek játékmódszerétől függ. Ha a nagy
\nletétesek nyomást gyakorolnak rád, és mivel természetesen a
\nshortstack-ekkel szemben nem szeretnél alulmaradni, gyakran nem marad
\nmás hátra, mint nagyon feszesen játszani, és fokozatosan feláldozni a
\nvakokat. Ebben a helyzetben érdemes elfogadni az osztozást.
\nTermészetesen ha lehet, akkor inkább az ICM-módszer szerintit.\n<\/p>\nOsztozás shortstackként\n<\/div>\nIlyenkor tulajdonképpen soha nem érdemes belemenni chipcount
\nosztozásba. Érdemesebb inkább ICM módszer szerinti vagy a helyért arány
\nszerinti felosztozást kérni. A shortstack értékét nagyon sokan
\nlebecsülik. Shortstackként ugyanis többnyire sokkal könnyebb
\noptimálisan játszani. Ha például te vagy az egyetlen játékos 10 nagy
\nvaknyi tét alatt, akkor a chipleader ellen is tudsz közepesen jó kézzel
\nall-int mondani, míg a middle stacket a big stackre való ráemeléssel
\ndobásra kényszerítheted. Gyakran lehet így shortstackként még heads
\nup-ig eljutni, és ott szerencsét próbálni, mivel a legtöbb játékos
\nolykor nagyon könnyelműen bánik a zsetonjaival.\n<\/p><\/p>
Összefoglalás<\/h1>
\nMindenkinek a saját döntése, hogy játékostársaival megállapodik-e
\nosztozásban. A legtöbbször nagyon egyszerű a kérdés: mekkora az esélye
\nannak, hogy többet nyerek, ha a verseny végigmegy, és hogy akarok-e
\nezért az összegért kockáztatni.<\/p>Ha valaki az osztozás mellett dönt, akkor az irányadó, hogy a standard
\nmódszer a chipleadernek ajánlott, az ICM módszer pedig a middle- vagy
\nshortstacknek.\n<\/p>
- Mikor javasolt az osztozás
![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_icon_druck.jpg\"){kind=icon}
<\/td>\n![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_icon_artikel.jpg\"){kind=icon}
<\/td>\n![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/image\/ranks\/mini\/silver.png\")
![](\"\/\/www.pokerstrategy.com\/download\/content\/bilder\/ps_icon_forum.jpg\"){kind=icon}
<\/td>\n