Februárban kerültek fel az első kezdő SNG cikkek. Azóta egy teljesen új bronz részleggel bővült oldalunk. Míg ezelőtt két hónappal alig 5 cikk volt olvasható, a mai nap közzé tesszük az összes cikket ami további 7 fantasztikus tananyagot jelent. Így SNG/Tournament részlegünk teljes lett és alig két hónap alatt több mint 24 cikkel bővült. Most nézzük milyen új cikk elérhető mától:
Játék a döntő asztalnál
A motiváció jelenti a legnagyobb különbséget abban, ahogy a döntő
asztalnál játszol. Néhányan már azzal boldogok, hogy döntő asztalra
jutottak, míg mások meg akarják nyerni a tornát.
Ez a cikk megpróbálkozik a legjobb középutat megmutatni, sem a túlzottan agresszív, sem a túlságosan passzív játék nem helyes. A játékstílusunk az ellenfelek számától és a zsetonmennyiségektől kell, hogy függjön.
A SAGE (Sit And Go Endgame System) olyan rendszer, amelyet heads-up
játékra fejlesztettek ki (azaz olyan játékra, amelyben csak két játékos
játszik) nagyon magas vakok mellett, ezért különösen a SNG-versenyekben
alkalmazzák. Sok játékos nem tudja kezelni azt a szituációt, amikor a zsetonjaihoz
képest nagyon magasak a vakok, és ennek következtében, míg normál
körülmények között jó játékos lenne, itt előnye jelentősen lecsökken. A
SAGE segítségével éppen ezekkel a játékosokkal szemben növelhetjük
előnyünket kb. 5-40 százalékkal.
Egy MTT döntő asztalánál bent maradt játékosok megállapodhatnak abban,
hogy ahelyett, hogy lejátszanák a verseny, elosztják a pénzt egymás
között. Osztozásra csak a döntő asztalnál kerül sor. Többnyire akkor szoktak élni ezzel a lehetőséggel, amikor már csak két-három játékos van játékban. Az a tény, hogy egy verseny végén a vakok és az anték nagysága az
átlagos zsetonmennyiséghez viszonyítva nagyon magas, vonzóvá teszi az
osztozást. Ez a cikk az osztozás előnyeit és hátrányait ismerteti,
valamint egy, a PartyPokeren alkalmazott eljárást mutat be.
Pontos számítás: Push. Az első két példa azt szolgálja, hogy hozzásegítsünk az ICM mögött
meghúzódó matematika pontos megértéséhez. Az első példában ugyanúgy
számoljuk ki a push értékét, mint ahogy azt a programok (pl.: SNG Power
Tools, vagy ICM Trainer) teszik.
Ahogy az ICM cikkben már leírtuk, vannak olyan szituációk, amelyekben
az Independent Chip Model korlátokba ütközik. Így például, néha van
értelme -$EV push-t alkalmazni UTG-ből, mivel különben ki kellene
fizetni a következő körben a nagy vakot, és ezzel csökkenne a
kiszállási részesedés. Egy másik koncepció a letét
egyes zsetonjaihoz különböző értékeket rendel, és ezért néha
-$EV-játékot igényel, mivel a zsetonok, amelyeket berakunk, kevesebbet
érnek, mint azok, amelyeket meg lehet nyerni. Lehetséges, hogy ez
elvontnak hangzik, de megpróbáljuk ebben a cikkben a koncepciót
részletesen és a lehető legérthetőbben leírni.
Sok közepes letétű (Medium-Stakes) SNG-ban, ha a játékosok száma 6 alá csökken, már nem lazán, hanem weak-tight (gyenge-feszes) módon pókerezünk. A legoptimálisabban ezt a laza-agresszív stílussal használhatjuk ki.
Hero néhány órás kemény munka után elérte egy MTT heads-up
szakaszát. Bár már szép nyereményt tudhat magáénak, azonban az első
helynek lényegesen magasabb a díjazása, mint a másodiknak. Emiatt Hero
nagyon izgul, és remegő kézzel arra összpontosít - a számítógép előtt
vagy az igazi asztalnál - nehogy valamit rosszul csináljon. Hero a kis vak és A7-t kap. A vakok mérete: 5000 /10000. Heronak 260 000 zsetonja van, ellenfele Villain pedig tapasztalt és trükkös játékos, 250 000 zsetonnal, tehát majdnem ugyanannyival. Mit tegyen?
tovább olvasom
