gabbenko: "A rubik kockától a Go-ig"
Ma oldalunk újabb fordÃtóját mutatjuk be. gabbenko a pókerhez fűzÅ‘dÅ‘ kapcsolatáról, a nyelvekrÅ‘l, idegenvezetÅ‘ként szerzett tapasztalatairól és az origamiról mesélt nekünk.
PokerStrategy: Szia ! Mutatkozz be kérlek pár mondattal az olvasóknak!
: Sziasztok, Gábor vagyok. Januárban lettem 27 éves, jelenleg Budapesten élek, de Vas megyében, Szombathelytől nem messze nőttem fel, ahova most is gyakran járok a szüleimet és barátaimat meglátogatni.
PokerStrategy:
Egyre többször találkozhatnak a neveddel az olvasóink, a híreink fordításával és szerkesztésével foglalkozol.
: Már több, mint egy éve dolgozom az oldalnak, az elején több stratégiai cikk fordításánál is
segédkeztem, egy idő után végleg a híroldalon kötöttem ki.
A
téma, központi normák és nem utolsó sorban persze a ti érdeklődési
körötök alapján fordítjuk az angol és német honlapra felkerülő
tartalmakat.
PokerStrategy:
Ezek szerint akkor több nyelvben is otthonosan mozogsz?
: Régebben szinkrontolmácsoltam több
cégnek tárgyalásokon és konferenciákon, illetve különböző műszaki
fordításokat készítettem, általában nehézgépekhez és mindenféle
járművekhez. Sikerült egy Cessna egymotoros kisrepülőgép 52 oldalas
műszaki könyvecskéjének a magyarítása is, és ha jól tudom azóta sem
zuhant le. 😉
A német és az angol mellett az olasz nyelvet is beszélem, bár olasz
fordításokkal még soha nem volt dolgom. Helyette az utóbbi öt évben
hosszú hónapokat töltöttem Olaszországban, ahol a turizmusban
dolgoztam. Jelenleg a PokerStrategy.com oldalának végzett fordítói
munkák mellett két nagyon kedves magántanítványomat szeretném
eljuttatni a nyelvvizsgáig német nyelvből.
PokerStrategy:
Mesélj egy kicsit a pókerhez fűződő viszonyodról! Mikor és hogyan ismerkedtél meg ezzel a játékkal?
: Először is kezdeném azzal, hogy mindig is vonzottak a logikai játékok, minden formában és mennyiségben. Tényleg, a rubik kockától a Go-ig mindennel játszottam már. Középiskolában sakkoztam, itt sikerült egy-két versenyre is eljutni, de semmi komolyabb eredményről nem számolhatok be sajnos.
Érdekes módon én nagyon sokáig idegenkedtem a kártyajátékoktól. Römizni tanultam meg talán legelőször, de a kremsz nevű játékban voltam egy nagyon jó teamben egy haverral, ez az első játék amit messziről, de mégis a pókerhez kötnék, mivel itt a readek és a blöffök játsszák a főszerepet.
PokerStrategy: Ez jól hangzik, mondanál róla pár szót?
: Annyi az egész, hogy a csapattagok egymással szemben ülnek a földön a közös lapok körül, összesen négyen, tehát 2-2 játékos, általában törökülésben és karnyújtásnyi távolságra egymástól. Mindenki 4 lapot kap, és középre is 4 közös lap kerül, amiket a kézben tartott lapokkal cserélgethetünk szép egymásutánban, majd amikor hirtelen összeállt egy kremsz (ami annyit jelent, hogy egy szabályos pókert tartasz a kézben négy egyenlő értékű lappal), ezt tudatnod kell a veled szemben ülő csapattársaddal, mert neki kell bemondania.
Ez fordítva is igaz persze, azt, hogy neki megvan, mindig neked kell bejelented a győzelemért. Megszólalni persze tilos, de minden testrészeddel jelezhetsz bármilyen módon, ha nem ülsz fel és nem beszélsz.
A játék lényege azonban az, hogy a sikeres bemondás csak egy pontot ér, kettőt az ér, ha rajtakapod a másik két ellenfelet, hogy jeleznek egymásnak, és tényleg megvolt nekik, ilyenkor kontrát mondasz. A legtöbb pontot, hármat, pedig azért kapod, ha kiblöffölitek őket, vagyis bemondatjátok a kontrát, de nincs semmitek.
Jellemző a vakarózás, fülcibálás, rángás, krákogás és még sorolhatnám, hasonlóan a baseballhoz, ahol a játékosok gyakran testbeszéddel tudják egymással, hogy a labda merre csavarodik majd és mi lesz a taktika...
PokerStrategy: Nagyon szórakoztatónak tűnik! Ez vezetett tehát a pókerig?
: Itt hallottam először a blöff szót, a pókerrel csak jóval később ismerkedtem meg. Egy szép szombat este volt egy kocsmában, borzalmas zene szólt, és a haverok beavattak a pókerjáték rejtelmeibe.
Mint minden kezdő játékosnak, nekem is egy darabig szerencsém volt, mivel azt sem tudtam, mit csinálok, de persze ez akkor múlik el hirtelen, amikor az első taktikai fejlesztések után az ember supermannek érzi magát, és jól kiesik a következő partik legelején.
PokerStrategy:
Mikor szerezted az első online tapasztalataidat?
: Teljen hagyományos módon, a honlap által biztosított ingyenes kezdőtőkével a PartyPokeren. Jelenleg csak néhány kisebb versenyen indulok itt, már máshol játszom.
PokerStrategy: Milyen játéktípust játszol, és milyen limiten?
: A PokerHeaven az a terem, ahol most a bankrollom nagy részét tartom. Mivel még csak másfél éve játszom, és hetente 10 óránál többet nagyon ritkán, abszolút elvagyok mikrolimiten. Ez egy szimpatikus, egyszerű terem, ahol szerintem a mezőny is elég gyenge.
0.12€/0.25€ limiten játszom shorthanded asztalokon, max. kettőn egyszerre, próbáltam többet is, de nem tudtam figyelni rendesen. Fullringen 4 asztalon is elpörgök, de a fullring nem a kedvencem, jobban szeretem az akciódúsabb shorthanded játékot, még ha nehezebb és veszélyesebb is.
PokerStrategy:
Mik a célok az online póker tekintetében? Tűztél ki magad elé konkrét terveket?
: Természetes fejlődni szeretnék, év végére szeretnék egy kicsit magasabb limiten játszani, de nem tervezem, hogy az online póker fogja adni a megélhetésemet. Abszolút a feeling és a szórakozás motivál! Rendszeresen foglalkozom a stratégiai anyagokkal és egyéb tartalmakkal, de egyelőre jelentős eredményeket nem tudok felmutatni, bár jól alakulgatnak a dolgaim.
PokerStrategy:
Mit szól a környezeted ehhez a hobbihoz?
: Vannak olyanok az ismerőseim között, akik szerint ezzel pénzt keresni nem lehet, csak veszíteni. Persze ők maguk nem játszanak, és közvetett forrásból, tehát a híreken és az én érvelésemen keresztül nem is lehet őket meggyőzni az ellenkezőjéről. Én pedig egyelőre még nem vagyok egy jó példa arra, hogyan lehet meggazdagodni belőle.
Na, nekik szeretnék egyszer bizonyítani, de nem úgy, hogy hirtelen a pókerből élek egyik napról a másikra, hanem úgy, hogy összenyerek valamikorra annyi pénzt, amennyiből egyszer elviszem őket egy hosszabb nyaralásra valami egzotikus helyre... Talán meg sem mondom nekik, hogy honnan van a pénz. Hadd élvezzük a nyaralást. 🙂
PokerStrategy:
A hírek fordításával nem csak az online pókerrel, hanem közvetlenül az oldalunkkal is szorosabb ismeretségbe kerültél. Mit gondolsz a PokerStrategy nyújtotta tartalmakról, illetve a közösségünkről?
: Szerintem egy nagyon jó kezdeményezésről van szó. Több szempontból hasznos a játékosoknak és az iparágnak is. Annak az előnyeit, hogy megtanulod a hosszú távon sikeres pókerjáték alapjait, felesleges boncolgatnom.
Az oldal tartalmi része nagyon változatos és teljesen átfogó, ráadásul folyamatosan fejlődik, elfogultság nélkül mondható, hogy az oldal bármely része bárhol gond nélkül megállja a helyét.
Viszont az egésznek van egy sokkal fontosabb vetülete is. Ha a nagy online szolgáltatók engednék, hogy teljesen tapasztalatlan játékosok lepjék el a termeket háromszor akkora mennyiségben, mint amennyien ma érkeznek online fogadóirodákon és kaszinókon keresztül, akkor hiába örülnének a grinderek a rengeteg halnak meg a sok dollárnak, teljesen ellehetetlenülne az iparág. Nagyon hamar még nagyobb társadalmi kritikát szítana, a játékfüggők száma pedig az egekbe szökne, egy ilyen helyzetben pedig a póker nem kapna jobb elbírálást, mint bármelyik kaszinójáték.
A PokerStartegy.com és az összes pókeriskola, valamint a platformok közös célja a színvonal fenntartása és a társadalmi elismertség megszerzése. Az, hogy aki pókerezni szeretne, azonnal legyen tisztában azzal, hogy ez a játék mi fán terem, legyen lehetősége képzésre, és kapjon segítséget az induláshoz, valamint tanuljon önuralmat. Minden sport nemesít és nevel. A póker ide tart és a PokerStrategy nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ez a közfelfogás legyen a mérvadó.
Ha a pókerjátékot, mint Oroszországban, a szellemi sporttevékenységek közé sorolná a törvény, ugyanoda, ahova a sakkot, mindjárt kevesebb kritika érné a szolgáltatókat. Ez talán megnyitná az utat az adóügyi kérdések rendezése előtt is, mert akárhogy is nézzük a szerencsejáték egy olyan szó, ami negatív felhanggal bír és megbélyegez.
PokerStrategy:
A "hétköznapi" hírek mellett most nap mint nap szembetalálkozol a pókervilág történéseivel, így egy ideje igazán naprakésznek számítasz ebben a műfajban. Inkább kötelességszerűen űzöd ezt a feladatkört, vagy szórakoztatnak is az élő és az online pókervilág történései?
: Azt kell, hogy mondjam, vannak olyan napok, amikor tényleg rutinszerű munkanap részeként születik meg egy-egy angol vagy német cikk fordítása, de ez teljesen természetes.
Másrészről, vannak olyan témák és olyan események, amikor nagyon élvezem a munkát, és alig várom, hogy a hír felbukkanjon az oldalon. A versenyeknél nagyon gyakran szorítok valakiért a mezőnyből, például most a WSOP-n idén nagyon rajta vagyok!
PokerStrategy: Említetted a cikk elején, hogy a turizmusban is dolgoztál...
: Igen, idegenvezetőként dolgoztam évente 2×3 hónapot 5 éven keresztül. Olaszországban sok időt töltöttem. Merantól Rómáig bezárólag egész jól ismerem a csizmát, de ugyanebben a munkakörben dolgoztam rövidebb ideig Svájcban, és 2×2 hónapot Törökországban is. Spanyolországba is vittem csoportot, de az csak egyszeri mutatvány volt.
PokerStrategy:
Elmondanád, hogyan néz ki egy utazás az idegenvezető szemszögéből? Jelenleg is vállalsz még ilyen feladatokat?
: Idegenvezetőnek nagyon jó lenni, ugyanakkor nagyon embert próbáló dolog. Ha élvezed, hogy ott jársz ahol, felkészültél és ismered a környéket, van mit mesélned, akkor az utasaid is jól érzik magukat és minden rendben lesz. Amikor már huszadszor jársz ugyanott, és nem tudsz akkora lelkesedést mutatni, és ez meglátszik rajtad, akkor az utasaid sem fogják jól érezni magukat.
Rendszeres probléma az is, amikor az utasok bennem látják magát az utazási irodát, olyan kérésekkel bombáznak, amit egyszerűen képtelen vagyok teljesíteni, mivel nem áll a hatáskörömben, sőt nem is tudok róla (foglalók, előlegek, határidők stb.). Ilyenkor az történik, hogy én elmagyarázom az utasnak: "...tetszik tudni, én azért vagyok itt, hogy megmutassam önöknek a várat!".
Ezen sokan elmosolyodnak és megértenek. Viszont mások úgy érzik, hogy nem akarok foglalkozni az ügyükkel, ezért sajnos megsértődnek.
Nagyon nehéz bánni az olyan helyzetekkel, amikor egészségügyi vészhelyzet van, tehát valaki megbetegszik vagy netalántán baleset éri, esetleg meghal a csoportból. Szezononként 1-2 haláleset mindig előfordult, főleg mivel többnyire idősebb utasok vesznek részt külföldi buszos körutazásokon.
Jelenleg nem vállalok ilyen munkákat, sőt a gazdasági helyzet sem kedvezett a turizmusnak idén, ezért könnyen lehet, hogy nem is lenne olyan jövedelmező, mint az előző években.
PokerStrategy:
A leírtak alapján ez elég felelősségteljes munkakörnek tűnik! Mennyire viseli meg az embert az ilyen munka?
: Sajnos nagyon. Csináltam például ún. Nagy-dolomitok túrát Bolzano környékén, ahol reggel 600 méterről indul a busz, felmegyünk a csoporttal 2300 méter magasra, ahol megebédelünk egy hegyi étteremben, majd délután újra lejövünk a szerpentinen. Nyáron akár 15-20 Celsius fok is lehet a hőmérséklet különbség, amire az utasok néha, a magasságkülönbséggel együtt, nagyon rosszul reagálnak, az idegenvezető és a buszsofőr pedig lehet, hogy egy héten 4-5ször megy fel és le.
Másrészről mentálisan is nagy kihívás, mivel folyamatosan 30-40 emberért felelni, és közben még szórakoztatni is őket nagyon nehéz. Hamar kialakul egy olyan állapot, amikor az idegenvezető este egyedül szeretne lenni, de az utasok minden este pálinkáznának és beszélgetnének vele. Amikor aztán az idegenvezető elzárkózik ettől, mivel ezt nem lehet egy szezonon keresztül minden csoporttal, minden este megcsinálni, gyakran újra csak sértődés a vége... 🙁
PokerStrategy:
Gondolom rengeteg érdekes dolog történt veled. Mesélnél pár történetet, ami különösen emlékezetes számodra ebből az időszakból?
: A kedvenc terepem Törökország volt, és talán ez az az ország, ahova bármikor visszamennék, mert nagyon tetszett és nagyon bírom a törököket. Az utcán backgammont játszani teával a kézben nagy élmény, a török kollegák tanítottak meg játszani, de ők annyira profik voltak, hogy esélyem nem volt.
Itt rengeteg érdekes dolog történt. Egy magyar néni egyszer tenyérből jósolt a buszon mindenkinek, a hosszabb szakaszok alatt a pusztában. Sajnos Ali nevű babonás helyi buszsofőrünkig is sikerült eljutnia, akinek három gyerek mellé jósolt egy szörnyű közúti balesetet is, amit én először a török idegenvezető kollegának németre fordítottam, ő pedig elmondta törökül. Ali leállította a buszt a semmi közepén, és közölte a török kollegával, hogy az vezet aki akar, ő ezentúl nem! Néhány óra múlva a busztársaság közbejárásával végül vezetnie kellett, de 6 napig olyan óvatosan közlekedtünk, hogy mindenhonnan elkéstünk. Azzal érveltünk, hogy előbb a 3 gyereket kell letudni, de mint kiderült volt már 4 kisfia. 🙂
A másik érdekes történet már észak-Olaszországban esett meg, itt Trentino tartományban egy település kapcsán éppen azt meséltem az utasoknak, hogy itt élnek az olasz erdőségek utolsó barnamedve családjai, ami egyébként teljesen rendben volt, akkor 21 medve élt a rezervátumban, viszont azzal nem számoltam, hogy a hóesés kellős közepén fogunk itt lerobbanni sötétedés előtt fél órával, és gyalog kell félig-meddig az erdőn keresztül átvágnunk a 2 km-re lévő szállodáig. Az utasok nagy része annyira pánikba esett a medveveszély kapcsán, hogy gyorsan azt hazudtam, nincsenek is itt medvék, innen még jóval feljebb laknak, itt még nem látott soha egy példányt sem senki. Biztonságban elértük a szállodát. Másnap azonban komoly problémát jelentett a szavahihetőségem szempontjából az, hogy egy medvemama sétáltatta 2 bocsát a szállodától 300 méterre, ezt pedig többen a reggeliző asztaltól felállva kérték rajtam számon. 🙂
Az állatokkal egyébként nincsen szerencsém. Törökországban éppen annak a monológomnak a közepén jártam, aminek a mottója az lehetne: "...márpedig itt nem élnek tevék", amikor 3 teve állta el hirtelen a busz útját! Törökországban tényleg nincsenek őshonos tevefajták, és nem tartanak nagy számban tevéket, viszont rendeznek teveviadalokat Szíriából hozott állatokkal, és ezt a három tevét éppen akkor, éppen oda terelték... 🙂
PokerStrategy:
Elmondanád nekünk, hogy mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
: Szeretek olvasni, nyelveket tanulni, filmezni...stb.
Szeretem az európai filmeket, nagyon bírom a spanyol horrorokat (Shiver/rec), de a német filmgyártás is kezd jó mozikat kihozni, a Die Welle című filmet mindenkinek szívből ajánlom.
Nagy rajongója vagyok Darren Aronofsky rendezéseinek is, bár a Forrással egy picit mellélőtt, most a Pankrátorral mindent helyrehozott. A PI című filmje a mai napig a kedvencem.
Ha tevékenyebb hobbiról van szó, akkor inkább az origamit említeném, már lassan 14 éve tanulom a papírhajtogatást, úgy érzem még 50-60 év kemény munka, és nagyon híres papírszobrász leszek... 🙂
PokerStrategy:
Origami? Mesélj kérlek erről kicsit részletesebben is!
: Az origami a papírhajtogatás rituális formája volt régen Kínában (sokan azt gondolják japán, mert az origami szó japán, de maga a technika kínai), általában az istenektől kértek tanácsot papírállatok megformálásával, később ez a hagyomány Kínában kihalt, a japán kultúra átvette, majd Európában, Spanyolországban jelent meg először papiroflexia néven.
A papírcsákótól az ultrakomplex és a moduláris origamiig elég rögös az út... Szóval ami régebben egy babonát kísérő rituálé volt, az ma a képzőművészetben a papírszobrászat egy fajtája.
Órákig tudnék erről beszélni, de két példa arra, hogy ez mennyire ott van a hétköznapi életünkben. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a légzsák hogyan van belehajtogatva az autó kormányába, vagy egyéb helyeire. Vagy, hogy az ejtőernyő hogyan kerül bele a hátizsákba a leggyorsabban és hogyan nyílik ki a leggyorsabban. Mindkét esetben a hatásfok maximalizálásához japán origamiművészek segédkeztek, és ők készítették a hajtásmintákat.
Az origami nem más, mint egy papírlap formálása csak hajtogatással, sérülés, ragasztás vagy bármilyen egyéb eszköz nélkül. Talán az alsó képen látható a teknősbéka segít elképzelni, hogyan. Minden origami szobor sérülés nélkül újra széthajtogatható kell, hogy legyen egy egész papírlappá.
PokerStrategy:
Mennyire nehéz beletanulni ebbe a "mesterségbe"?
: Az alapok könnyűek, aztán elégé progresszívan nehezedik minden. Szerintem sok lehet a közös pont a pókerjáték és az origami között is. Először is az elejétől fogva tudnod kell, hogy mit akarsz a lapoddal kezdeni! 😛
Másodszor egyszerűen fel nem fogod, hogy a nagy öregek hogyan csinálják, azt amit csinálnak, annyira jól nyomják!! :):):)
Ez a bizonyos teknősbéka, amit az alsó képen láthattok, 10 év origami után tudott megszületni, és saját tervezés.
PokerStrategy:
Köszönjük szépen a részletes interjút! Van még valami, amit szívesen elmondanál?
: Én is köszönöm, mindenkinek nagy sikereket és nagy nyereményeket kívánok!
|
 |
