Adódhatnak helyzetek, amikor fullring asztalnál vakmegadással szállsz játékba, és csak a vakok maradnak a partiban. Ezeket a helyzeteket ugyan teljesen el lehet kerülni, de időnként mégis előfordulnak. Ebben az esetben nem emelt potban vagy pozícióban.

Ha valamelyik vakpozícióban vagy különösebben erős kéz nélkül, akkor valószínűleg kiegészítetted a kisvakot vagy  nagyvakként csak passzoltál. Ebben az esetben nem emelt potban vagy pozíción kívül.

Természetesen akkor válik igazán fontossá a flopjáték, ha valaki a flop előtt már agressziót mutatott. Ha valaki már jelezte, hogy meglehetősen erős kéz van nála, és elég nagy már a pot is, akkor minden döntés jelentősen többe kerül, mint nem emelt pot esetében.

Természetesen itt is van két logikus helyzet: emelt potban, és pozícióban vagy pozíción kívül vagy. 

Emelt pot esetén természetesen meg kell még határozni a következőket:

Te voltál flop előtt az utolsó agresszor, és ezzel te vagy a kezdeményező? Esetleg csak passzívan megadtál, és meg akartad nézni a flopot? Kinek „jár" a lehetőség, hogy a flopon elsőként jelezze egy nyitással, hogy a pot az övé (folytatólagos nyitás)?

Ha már ismered a helyes flop előtti játékot, jól tudod, hogy melyik helyzet számodra a legkedvezőbb:

Emelt potban, flop előtti agresszorként, lehetőleg pozícióban. A te jogod, hogy a folytatólagos nyitással találat nélkül is elvidd a potot, illetve hogy erős kész kézzel rögtön értékért nyiss.

Erősen befolyásolta a flop előtti játékodat, hogy milyen kezet tartasz. A flopon inkább az a kérdés vetődik fel:  hogyan kell értékelned a kezedet ennél az asztalnál?

Gyakran előfordul, főleg marginális kezek esetén, hogy nem tudod meghatározni a kezed erejét. Természetesen ász fölépárral mindig jól állsz, de közepes párral már lényegesen nehezebb felbecsülni a helyzetet.

Most meg kell próbálnod az asztalt nem egyszerűen csak száraznak vagy veszélyesnek ítélni. Próbáld meg végiggondolni, hogy itt tényleg tarthat-e húzót az ellenfeled.

Ugyanaz az asztal három különböző helyzetben. Már első pillantásra is veszélyesnek tűnik az asztal,  nagy biztonsággal mondhatod húzónehéznek.

Fel kell tenned a kérdést, hogy tarthat-e húzót ilyen asztalnál az ellenfeled. Az asztalt jobban megvizsgálva megállapíthatod, csak két lehetséges húzó van, amiből az egyik meglehetősen veszélyes:

Természetesen lehetséges flösshúzó, de ennél az asztalnál csak 23-mal lenne veszélyes sorhúzó. Az olyan kezeknek, mint a 6x vagy 7x, lyukas sora és így 4 jója van (a 67 lapokat kivéve, amik kész sort jelentenek).

Az első példában 3-bet potban vagy. Ellenfeled nagyon feszes, a skálája itt nagyjából a közepest pártól a magas párig és a figurás lapokig terjed. Az egyszínű kapcsolódó lapok meglehetősen valószínűtlenek, ez az ellenfél szinte soha nem tart 23o/s kezet. Mivel nálad van a Q, ezért legfeljebb a A K-nak van itt húzója. Ne tekintsd túl veszélyesnek ezt az asztalt.

A 2. és 3. példában azonban másként fest a dolog. Egyik játékost sem lehet ténylegesen felbecsülni, és  nem igazán tudod megítélni, hogy a 2. példában a callingstation mivel játszik limp/callt, és mivel adja meg a nagyon laza nagyvak a kisvakból jövő nyitóemelésedet. Ebben az esetben ez egy nagyon veszélyes asztal, mert itt még magát a 23s kezet se zárhatjuk ki teljes bizonyossággal. Az olyan veszélyes kezek, mint például az A 6 vagy 5 7, melyeknek mind sok jói lennének ellened, egyértelműen benne vannak az ellenfél skálájában.

Ahogy látod, mindig az ellenfélen/ellenfeleken múlik, hogy milyen „veszélyesnek" hat egy asztal. Ez döntő fontosságú kérdés számodra, mivel meg kell állapítanod, hogy maximális védelemre van szükséged vagy sem. 

Miután megállapítottad a kezed erejét, és az asztal és az ellenfél alapján végiggondoltad, hogy vajon hol állhatsz a kezeddel, nagyon fontos, hogy tervet készíts.

Alaposan át kell gondolnod, hogy mi a célod ebben a leosztásban, és hogyan akarod ezt véghezvinni.

Figyelembe kell venned, hogy lesz még két további licitkör, és a flopon meghozott döntések kihatnak a törn- és riverjátékra is.

A terv megvalósítása csak a történet egyik fele. De pontosan milyennek kell lennie a tervednek? Milyen ötletek állnak a terved mögött?

Ha a téma végére akarunk járni, először nyolc fogalmat kell tisztáznunk. Néhány közülük fedi egymást, és meglehetősen hasonlít egymásra.

Itt kétféle tervet különböztetünk meg: 

• az agresszív tervet,
• és a passzív tervet.

Az egyes fogalmakat és a mögöttük álló elméleti hátteret már megismerted a nyitásfajtákról szóló cikkben.

Az érték és a védelem nagyrészt kéz a kézben járnak - ebben az esetben az a véleményed, hogy nyerő vagy és értéket akarsz szerezni. Ugyanakkor nem szeretnél figurás lapot az asztalra, és nem akarod, hogy ellenfeled kedvezően játszhasson a húzójával.

A blöfföknél és a félblöfföknél a dobási részesedésből szeretnél profitálni, a félblöffnél ráadásul vannak még jóid, így a hátrányban lévő kezed még nyerővé válhat.

Egyértelmű és logikus következmény, hogy nyitsz! A legfontosabb azonban,  hogy tudod, miért ezt a lépést választottad.

Miért olyan fontos ez?

Sajnos az ellenfeleid nem mindig azt teszik, amit elvársz tőlük. Ha erős kézzel nyitsz, azt szeretnéd, hogy kifizessenek, ha gyenge kézzel teszed ezt, dobási részesedést szeretnél, azt akarod, hogy ellenfeled dobjon. 

Potkontroll esetében a pot kis méreten tartására törekszünk, ez legtöbbször pozícióban sikerül a legjobban.

A blöff provokálása passzív akciót jelent részedről, melynek célja, hogy a következő licitkörök egyikén blöffnyitást kapj. Természetesen itt figyelembe kell venni, hogy veszélyes húzók lehetnek az asztalon, melyeknek ingyenlapot adsz, másrészt terítési értékkel rendelkező kezet tartasz, és annak a kéznek, amellyel ellenfelednek nyit, természetesen gyengébbnek kell lennie, mint a tiéd.

Előnyben/hátrányban helyzetben nagyon előnyben vagy nagyon hátrányban vagy. A nyilvánvaló húzóktól nem kell félni. Így kiesik a védekezés agresszív pontja, és lehetőséged van ingyen lapot adni. Talán észrevetted, hogy az előnyben/hátrányban játék mindkét pontot, a potkontrollt és a blöff kiprovokálását is megvalósítja.

A passzív check/call játékkal kis méreten tartod a potot, és újra blöffnyitást kapsz. Így nyersz leginkább a gyengébb kezek ellen, és így veszíted a legkevesebbet az erősebb kezekkel szemben.

A passzív húzójáték egyértelmű. Félblöff esetén agresszívan játszol a húzóddal, ebben az esetben azonban a passzív játékmód mellett döntesz, és találatban reménykedsz a következő licitkörben. 

Megismerted a flopjáték alapjait, és megtudtad, hogy fontos tervet készíteni. El kell döntened, hogy passzív vagy agresszív tervet készítesz, ez a pozíciódtól, ellenfeledtől, az asztaltól és természetesen a kezedtől függ.

A következő két cikkben megtudod, hogyan kell kinéznie egy ilyen tervnek, és azt is, hogyan készítheted el te magad.