Heads-up: Flop Donkbet

Definíció:

Flop szamárnyitásról beszélünk abban az esetben, ha nyitunk a flopon, annak ellenére, hogy az ellenfél preflop magához ragadta a kezdeményezést.

Rögzült nyitási minták:

Képzeljük el az alábbi standard helyzetet:
Button emel, a nagyvak megadja, az flop pedig K 7 2
Button emel, a nagyvak dob.

Button emelése preflop erős kezet mutat. Kezét ugyanígy játssza olyan magas zsebpárral, mint AA. Viszont itt ugyanúgy tarthatna J T -t is, és a nagyvak emelésére közvetlenül dobhatna. Folytató nyitásának az a belső logikája, hogy széles skálájából (mondjuk a legjobb 38%-ból) a gyenge kezek profitálnak, mivel az ellenfélnek azzal kell számolnia, hogy a Button itt AA/KK-t vagy más erős kezet tart. Ennek az a következménye, hogy a nagy vak olyan kézzel, mint A 3 általában dob, noha gyakran elől van.

Ugyanakkor különösen erős kezei profitálnak a széles skálájából. Tegyük fel, hogy a nagy vak A 7 -t tart, akkor a Button KK-val említésre méltó kockázat nélkül további nyitást végez. Láthatjuk, hogy a Button itt széles skáláján ismét tud tőkét nyerni. Erősen általánosítva azt a szabályt is megfogalmazhatjuk, hogy Button nyeri a potot, ha a flopon kész keze van, a nagy vaknak pedig nincs kész keze.

Ha tudnánk, hogy BU csak AA-val emel, akkor 27o-val megadhatnánk a KK-t, és csak akkor játszanánk, ha az AA-t megvernénk. Ha elől vagyunk, nagyon nagy potot nyerünk (átlagosan 18-20 nagy vakot postflop), de csak egyetlen kisvaknyi tétet veszítünk, ha hátul vagyunk. Így Button a skálájából vagy kezdeményezéséből nem tud tőkét kovácsolni.

Mivel nem vagyunk abban az előnyös helyzetben, hogy rendelkezzünk ezzel az információval, lényegesen több, mint 22%-os részesedésre van szükségünk (1:3,5-t kapunk a megadásunkra), hogy nagyvak pozícióban védekezzünk. Csak így tudjuk azt a hátrányt, hogy nem nálunk van a kezdeményezés, információs hátránnyal (és más olyan tényezőkkel, mint a fordított implikált esélyek) kiegyenlíteni.

Ha viszont most azt az ellenvetést hozod fel, hogy a mi skálánk valójában sokkal nagyobb, mint az ellenfélé, akkor hasonlítsd össze egyszer azokat a kezeket, amelyek a mi skálánkban és az ellenfélében vannak. A lehetséges kezeknek, ha csak a számát nézzük, akkor talán a nagy vak skálája szélesebb, de csak olyan kezek találhatók benne, amelyeket Doyle Brunson a Super System 2-ben „Trash (szemét) -kezeknek" nevez. BU skálájában viszont olyan magas zseblapok vannak, mint AK. Ez nagyon nagy különbség, és a nagyvak soha nem lehet abban biztos, hol áll. Ennek az a következménye, mint ami a fenti A3o példában is, hogy a legjobb kéz dob.

A Button ezt az információs előnyt és kezdeményezését úgy tudja felhasználni, hogy a flopon folytató nyitást hajt végre. Ha a Buttonnak több ellenfele van, akkor információs előnye beszűkül, és a kezdeményezés sem ér sokat, mivel általában az egyik ellenfél erős kézzel megy el a terítésig, és olyankor már csak a kezek erőssége számít. A nagy vak azzal a lehetőséggel tudja kicsit ellensúlyozni ezt a helyzetet, ha erős kezekkel kivárás/emelést játszik, és ezzel BU-tól minimum egy kis vakot vesz le.
Heads-Up-ban abból indulhatunk ki, hogy a Button mindig folytató nyitást csinál. A nagyvaknak most mindenesetre döntenie kell, dobhat, megadhat vagy emelhet. Button folytató nyitása után így az „rögzült nyitási minta" véget ér (Fixed Betting Sequenze = FBS).

Mi köze mindennek a szamárnyitáshoz?

A szamárnyitás sérti az FBS-t.

A szamárnyitás a flopon eleinte nem tűnik logikusnak: miért kellene erős kézzel szamárnyitást játszani, ha az ember ki tudja használni az ellenfél FBS-ét, ugyanakkor pedig kivárás/emelést is játszhatna?

Érvek a szamárnyitás mellett

Ha valóban csak erős kezekkel hajtanánk végre szamárnyitást, akkor nem származna előnyünk ebből a stratégiából, mivel több értelme van kihasználni az FSB-t és kivárás/emelést játszani, vagy ezt a helyzetet előnyben/hátrányban helyzetnek értékelni.

Ebben az a lényeg, hogy az erős kezekkel végrehajtott szamárnyitást keverjük a gyenge kezekkel végrehajtott szamárnyitásokkal úgy, hogy olyan egyensúlyt hozzunk létre, amelyet ellenfelünk nem tud kihasználni. Itt természetesen fontos, hogy felismerjük, az ellenfél mindig emeli-e szamárnyitásunkat. Ha ez így van, akkor a kész kezeket nyereségesebben tudjuk megjátszani, mint egyébként. Ha nem párt tartó szemét kezünk van A72 szivárvány asztalon, akkor ezt a kezet hirtelen +EV-re tudjuk megjátszani (általában dobnunk kellene, ami 0 EV-t jelentene a floptól kezdve.) Mivel az ilyen asztalokon többnyire szemét kezet tartunk, hamar világossá válik, hogy itt értéket kell hozni. Az ellenfél most nehéz helyzetben van: lehetőséget teremtünk neki a hibázásra.
Mivel csak egy kis vakot fektettünk be blöffünkbe, nem lehetséges, hogy az ellenfél nem páros lapokkal mindig dobjon (mivel a szamárnyitás különben egyértelműen +EV lenne).

A blöffünk nyereségessé tételéhez elég, ha az ellenfél 18,2%-ban dob. Ezzel arra is rákényszerül, hogy nem páros lapokkal, mint pl. KQ legalább egyszer megadja. Mindenki tudja, milyen kellemetlen olyan lapokkal megadni, amelyek esetleg már régóta esélyvesztetten húznak.

Ha a turnön csak kivárunk azzal a szándékkal, hogy nyitásra dobjunk, akkor az ellenfélnek „vissza kell blöffölnie" vagy további ingyen lapot (tehát többnyire 6 teljes jót) kell adnia nekünk. Ellenfelünknek ismét nehéz döntést kell hoznia. Olyan erős kézzel, mint pl. A3o most viszont tudnánk kivárás/emelést játszani, vagy a rivernél kaphatunk crying callt. Ideális esetben olyan szemét kéz ellen, mint a KQo az ellenféltől két kisvaknyi téttel többet nyerhetünk, mint általában (az ellenfél általában dob a flopon kivárás/emelésre). De most mondjunk le teljesen a szamárnyitásról, adjuk meg az ellenfélnek inkább azt az esélyt, hogy kezét tökéletesen meg tudja játszani. Ha szemét kezet tart, akkor a turnön vehet egy ingyen lapot, és ha nem javul, dobhat a rivernél. Ha erős kezet tart, akkor egyszerűen végig kell nyitnia/betelnie. Ha a mi szempontunkból előnyben/hátrányban helyzetben marginális kész kezet tart, akkor csak a rivernél kell mérlegelnie, hogy érdemes-e ismét értékért emelnie. Képzeljük el, hogy A3o-t tartunk A72 előnyben/hátrányban szivárvány asztalon, és kivárás/emelést játszunk, miután megvédtük nagyvakunkat. Az ellenfél megad és emel a turnön.

Most nehéz döntés előtt állunk, mert végig megadásunk csak alig lesz +EV-jű, ha egyáltalán az lesz. Hogy ezt a lehetőséget elkerüljük (különben az ellenfél igen sok értéket kap erős kezeitől), inkább szamárnyitást hajtunk végre. Ha ugyanezt a kezet végig megadva játsszuk, aligha tudunk a marginális, gyengébb kezekből többet kihozni, mint 3 kisvaknyit postflop, mivel ellenfelünk ingyen terítéshez jut, vagy mi veszélyes river szamárnyitásba is sodorhatjuk magunkat. Ismét megmutatkoznak a szamárnyitás előnyei.

Mi történik, ha az ellenfél hibátlanul játszik?

Tegyük fel, hogy ellenfelünk tökéletesen értékeli a felkínált információkat. Pontosan ismeri a blöffök és az „értékért szamárnyitások" százalékos viszonyát, ezért az esetek 100%-ában folytató nyitást csinál, így a szamárnyitás a flopon elméleti szempontból megcáfolható. Ezt azonban a gyakorlatban nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem is lehet alkalmazni, mivel a számítások túlságosan összetettek ahogy, hogy 20 másodperces gondolkodási idő alatt végre tudjuk hajtani ezeket a műveleteket. Az ellenfélnek továbbra is nagyon nehéz lesz a blöffök és „az értékért szamárnyitás" (tehát a szamárnyitás kész kezekkel) közötti viszonyt megítélni.

Ez a stratégia tehát a magasabb limiteken is alkalmazható, és a gyakorlatban nem áll fenn annak a veszélye, hogy nem válik be.

Mikor alkalmazzunk szamárnyitást?

Az asztalnak az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

1. Húzómentes asztal.
2. Az ellenfelet csak nehezen találhatta el valami.
3. Álljon fenn az a lehetőség, hogy ász magast dobatni tudunk.
4. Az asztal legyen ijesztő, hogy ellenfeleink a lehető leggyakrabban dobjanak blöff-szamárnyitásunk után.

Ha teljesült ez a 4 feltétel, akkor gondoljuk át a szamárnyitást flopon. Ennél az asztalstruktúránál az ellenfél általában vagy nagyon erős, vagy nagyon gyenge kezet tart (amelynek, alig vannak jói).

Kezünknek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

1. Ne legyen elég erős a flop 3betre. Ebben az esetben inkább kivárás/emelést kellene játszanunk, mivel ezzel a játékmóddal több értéket kapunk.
2. Legyen elég gyenge ahhoz, hogy a turnön 3bet után eldobjuk.
3. Az ingyen lapok ne befolyásolják kezünket, mivel a turnön kivárás/emelést akartunk játszani, és ellenfelünk gyakran elfogadja az ingyen lapot.

Nagyon ijesztő asztalon, mint pl. 7 8 9 néhány ellenfél ellen beválik a szamárnyitás, persze ezt a line-t kész kezekkel nem nagyon tudjuk kiegyensúlyozva játszani. Alacsonyabb limiteken a szamárnyitás ász magassal végig megadással végződik. Ezért ajánlatos óvatosan játszani, és a szamárnyitásokat nem rendszeressé tenni. Ehelyett inkább az ellenfél Fixed Betting Sequence-ét kellene kihasználni kivárás/emeléssel a flopon.

Az ellenfél emelt a flopon. Mit tegyünk?

A szemét kezeket elegendő jó nélkül rögtön dobjunk.

Kész kezeink nem elég erősek a 3betre, mivel csak kész kezekkel hajtunk végre szamárnyitást, amelyet vagy szűk c/c flop, c/c turn vagy még c/r flop, bet turn lehet megjátszani.

Az a játékmód, amit mi szeretnénk játszani, valahol a kettő között van. Ha az ellenfél emel a flopon, akkor ezzel eldönti a helyzetünket, passzív játékmódot kell választanunk - megadjuk az emelést.

3betre ellenfelünk nagyon könnyen meg fog tudni válni a gyenge kezeitől, az erősekkel pedig a turnön értékért fog emelni. Ezáltal előnyben/hátrányban helyzet alakul ki.

• Bet/call-t játszunk flopon.

Ellenfelünk gyakran fogja emelni a flopot, a turnön pedig ingyen lapot fog venni.
Ez persze nem rossz nekünk, mivel neki, ha hátul van, aligha vannak jói, és rossz kész kéztől mi pedig gyakran még be tudunk kasszírozni egy nagy tétet a rivernél.

A turn játék

A turnön majdnem minden esetben búcsút veszünk a szemét kezektől, és kivárás/dobást játszunk. Egy újabb nyitás (normál esetben ~1:3-t kapunk) többnyire nem ad elegendő kiszállási részesedést.

Jó kezeinket kivárás/emeléssel játsszuk, mivel Villain itt gyakran („blöffmegadás" után) szemét kezekkel nyitni fog, és gyengeséget sejt. Így gyakori kivárás/emelésünket nagyszerűen ki tudjuk egyenlíteni, és szemét kezeink gyakran ingyen lapot is kapnak ajándékba. Nagyon erős kézre utal itt az, ha az ellenfél 3betel. Turnön pozíción kívül a mi kivárás/emelésünk is „megöli" az akciót. Ezek a kezeink ne legyenek túl erősek.

Ezért éppen azokat a kezeket keressük, amelyeket Turn 3betre nyugodt lelkiismerettel el tudunk dobni, de amelyekkel ugyanakkor már nem is akarunk akcióban lenni.

A szet itt ellenpélda lenne, mivel ezzel azt kívánjuk magunknak, hogy a turnön 6 vagy akár 8 betet szerezzünk a potba, a kivárás/emelés pedig olyan sok erőt mutat, hogy ezt többnyire megakadályozzák.

Ugyanakkor a rivernél tudni kell értékért nyitni és nem kell kivárás/dobást játszani. A rivernél nem kell kivárás/emelést mérlegelni, mivel nagyon gyakran csak laza végig megadást kapnánk, mivel ellenfelünk a flop szamárnyitásnak gyakran csak kevés erőt tulajdonít.

Közepes párjaink közepes melléklappal inkább megfelelőek az ingyen lapokra, és velük az a célunk, hogy az ellenfél már a flopon dobjon.

Tehát a kezeknek már csak az a csoportja marad hátra, amely az ász melléklap+ közepes pártól (mellyel az ellenfelek gyakran dominálnak) a rossz melléklap+ csúcs párig terjed.

Például a turnön az ász jöhetne a K72r asztalnál.
Most kezünk már nem elég erős ahhoz, hogy kivárás/emelést játsszunk és a rivert értékért emeljük illetve több pénzt nyerünk, ha blöffre ösztönözzük az ellenfelet. .
Ebből az következik, hogy ezt a helyzetet előnyben/hátrányban helyzetnek tekintjük tekintjük, és kivárás/megadással játsszuk a turnt. De abban az esetben is, ha az asztal nem változik, közepes párral is gyakran ez előtt a döntés előtt állunk: az asztal K722r, mi pedig A7o-t tartunk.

Kivárás/emeléssel csak a rosszabb kezeket ösztönözzük dobásra. A rivernél gyakran kivárás/dobást kell játszanunk. Ezért több értelme van a turnt c/c játszani, a rivernél pedig további blöfföt előidézni.

A példánkban lévő K722r asztalon olyan kézzel, mint QJ az ellenfélnek 6 teljes jó lapot adunk, A3 -as kézzel pedig még mindig 3 jót. Sajnos ez nem kerülhető el, mivel nem hagyatkozhatunk arra, hogy a turnön a megadott kivárás/emelés után valóban mi tartunk rosszabb kezet. Ebben az a) példában látni szeretnénk a terítést, és nem szeretnénk, ha a rivernél muszáj lenne kivárás/dobást játszani és b) blöfföt indukálni. Ezért itt a turnnél a c/c a legkedvezőbb variáció.

Alkalmazkodás az ellenfelekhez

Ennél a stratégiánál az ellenfeleknek két típusát különböztetjük meg:

1. Olyan ellenfelek, akik a flop szamárnyitásunknak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, és inkább gyengeségnek értelmezik.
2. Olyan ellenfelek, akik flop szamárnyitásunknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, és ezért túl gyakran dobnak.

Attól függően, hogy ellenfelünk inkább az 1. vagy inkább a 2. tartozik, el kell tolnunk a tiszta blöff és az „értékért szamárnyitás" viszonyát is.

Ha az ellenfél mindig megadja, soha nem blöffölünk. Ha ellenfelünk mindig dob, mindig blöffölünk.

Szélsőséges esetben teljesen le is kellene mondani a blöffről.
Közepes limiteken az 1. csoportba tartozó ellenfelekkel találkozunk gyakrabban. Ki tudjuk használni őket, ha nagyon erős kezeinkkel többet nyerünk, mint amennyit általában lehet.

Általában előnyös nekünk, ha az ellenfél feszesebben játszik, mivel blöffjeink (melyek gyakrabban előfordulnak, mint kész kezeink) nagyobb sikerrel kecsegtetnek. A legjobb itt az, ha ellenfelünk vagy mindig dob a szamárnyitásunkkal szemben, vagy soha nem dob. Itt nagyon könnyen ki tudjuk használni a stratégiáját. A legnehezebb olyan ellenfél ellen játszani, aki erős kezekkel és szemét kezekkel is emeli a flop szamárnyitásunkat, marginális (de mégis jobb kezekkel) megadja, néhány szemét kézzel dob, és mindezt jó arányban.

Ha az ellenfél emelő skálája preflop feszesebb, akkor valószínűbb, hogy eltalálta az asztal. Következésképpen itt kevesebb szemét kézzel kellene blöffölnünk, mint abban az esetben, ha az ellenél skálája laza.

Jegyezd meg: ha nagyon ritkán hajtunk végre szamárnyitást, akkor nem kell kiegyensúlyozni, variálni a játékmódunkat.

Ebben az esetben eldönthetjük, hogy a szamárnyitást flopon XY ellenfél ellen csak blöffnek használjuk-e, vagy csak értékért szamárnyitásnak. Az ellenfelektől függően ezt tetszőlegesen váltogathatjuk. Egy sikeres blöff után esetleg érdemes rögtön váltani, mivel ellenfelünk valószínűleg nem akar még egyszer beugrani.

Az erős kéz mutatása után azonban optimális kiszállási részesedésünk van, és a lehető leggyorsabban ismét blöffhöz kellene folyamodni.

A flop-szamárnyitás pszichológiai szempontból

Mint már említettem, úgy tudjuk elérni, hogy az ellenfél hibázzon, ha megadjuk neki ezt a lehetőséget.

Képzeljük el, hogy A3o-t tartunk egy K72r asztalon.

Az ellenfél flop-szamárnyitásunkat gyakran meg fogja adni QJo-val, de javulás nélkül sem a turnnél , sem a rivernél nem fog nyitni. Megnyerjük a potot ász magassal. Tehát ellenfelünk rákényszerült arra, hogy QJo-val nyisson, a blöffölés pedig nem jön be mindenkinek. Egy megadóállomás így gyakran ad nekünk ingyen lapokat, sőt gyakran ingyen terítést is, míg a LAG minden szemét kézzel nyit, és el akarja vinni a terítésig, mert a blöff mögött „nem logikus" és „trükkös" játékmódot sejt. Vagy a kivárás/emelésünk után felébred, és észreveszi, hogy teljesen rosszul olvasott minket. Ez nem csak frusztrációt vált ki, ami aztán gyakran gyenge végig megadást is von maga után, hanem tiltet is okoz.

A másik aspektusa ennek az, hogy az ellenfél kényszeresen próbál alkalmazkodni.
Így Villain először a flop szamárnyitásunkra simán dob, a második alkalommal viszont már hidegvérrel, mindegy hogy kézzel, vagy anélkül, emel. Sikeres blöff után tehát meg kell változtatnunk a blöff és az értékért szamárnyitás arányát, hogy mindig egy lépéssel az ellenfél előtt legyünk.

Példák:

Cutoff emel, mi nagy vak pozícióban megadjuk:

a) Flop: A 7 3

Kiváló példa flop szamárnyitásra. Legyen az ellenfél TAG 30/20/2,2/35 statisztikával, a mi statisztikáinkon kívül nem tud olvasni minket.

Itt egy ász+ rossz melléklappal (A 5 ) hajtunk végre szamárnyitást, és végül hozzáteszünk még pár szemét kezet. Természetesen az a jó, ha vannak még plusz jóink, ha megadják nekünk. Erre kiválóan alkalmas a 56/45 kéz. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a saját lapokból a királyt dominancia miatt még egyszer le kellene értékelni. Ebből az következik, hogy a 89-es kéz inkább alkalmas szamárnyitásra, mint a K9. Az is egy lehetőség, ha a szemét kezek legjobb 30%-át játszuk szamárnyitással. A másik lehetőség, hogy minden szemét kezet szamárnyitással játsszunk meg, és azon igyekszünk, hogy az ellenfél blöffjeink és „értékért szamárnyitásunk" arányát tévesen ítéli meg.

A példánkban A 5-vel nyitunk, az ellenfél megadja, a turnlap pedig Q.

Megpróbálunk kivárás/emelést játszani, ahogy terveztük, de ellenfelünk most is 3betel.

Ha most a skálánkon végigmegyünk, megállapíthatjuk, hogy nincs olyan kéz, amelyet ellenfelünk egyenesen játszhatna, és amit mi megverünk - ezért dobunk.

Ennél a (könnyű) dobásnál meg kell küzdenünk egy problémával:

Nincsenek olyan kezek, amelyeket a flopon szamárnyitással meg tudunk játszani, és amelyekkel a turn 3betet kifizetjük, hacsak nem javulunk. Eszerint arra hagyatkozunk, hogy ellenfelünk nem ismeri játékmódunkat és eléggé egyenesen játszik. Egy mániákus tehát nem lenne jó áldozat a szamárnyitás stratégiánkra.

A flop változásai

A 7 2 - kétszínű flop
Itt feltételesen végre tudunk hajtani a szamárnyitást, mindenesetre itt ritkábban kellene blöffölnünk, mivel a blöff itt kevesebb sikerrel kecsegtet.

J 7 3
Ezen az asztalon csúcs párral meg akarjuk akadályozni az ingyen lapokat, és ezzel arra vagyunk kényszerítve, hogy a turnön ne várjunk ki. Ráadásul részesedésünk is nő a csúcs párral, mivel ellenfelünk ritkábban tart csúcs párt jobb melléklappal, mint egy A73 asztalon. Ezért ez az asztal nem megfelelő, és ehelyett a csúcs párral kivárás/emelést érdemes játszani.
Ha a bubi helyett dáma van, akkor ez számunkra határeset, és ismét ellenfelektől függően kell a szamárnyitás mellett vagy (általában) ellene dönteni.

b) Flop: K 7 2
Az ellenfél LAG 40/25/2,2/37 statisztikával.
Ennél az ellenfélnél azzal kell számolnunk, hogy bármely két lappal emelne. Ezért ritkán érdemes blöffölni.

Nyitjuk a K6st, Villain megadja, és a turn következik.

Ha a turnlap ász, akkor átállunk c/c-re, mivel előnyben/hátrányban szituációba kerültünk.
Ha a turnlap használhatatlan, kivárás/emelést játszhatunk.
Ha a turnlap király vagy hatos, akkor mégis maradunk a c/r játékmódunk mellett.

Természetesen megpróbálhatnánk a Bet/3betet is, de a mi 3betünk rendkívül nagy erőt mutat, és az ellenfél a sok gyengébb kéztől meg fog tudni válni. Ráadásul nagyon ritkán történik meg, hogy ellenfelünk emel. Közepes erősségű kezekkel, amelyekkel nagyon el akar jutni a terítésig, sokkal inkább azzal próbálkozik, hogy további blöfföket indukáljon tőlünk. Ezért a kivárás/emeléssel jobban járunk.

Példánkban a turnlap újabb kettes volt, és ellenfelünk ingyen lapot kapott. A riverlap ász, itt nekünk mégis bet/foldot kell játszanunk, mert az ellenfél általában rosszabb kész kezekkel nem fog nyitni (nem utolsó sorban azért, mert a szamárnyitás összezavarta). Ugyanakkor ellenfelünk itt gyakran minden párral megad, mivel a színtiszta blöff esélyét nagyon magasnak ítéli.