Haladó MSS 1. rész - Az alapok
Bevezetés
A tartalomból:
- Mi a közepes letétes stratégia (MSS)?
- Mik a különbségek a kis- és a nagyletétes stratégiához képest?
- Milyen szempontokat kell figyelembe venned a kezdésnél?
Az SSS és a BSS mellett mostantól a harmadik no limit stratégiaváltozatot, a közepes letétes stratégiát is megtanulhatod. Ahogy a stratégia neve is elárulja, több zsetonnal játszol, mint a kisletétes stratégiánál, de mégsem a lehető legtöbbel (fullstack), mint a nagyletétes stratégia esetében.
Cikkünkből megtudod, hogy milyen játékosok számára javasoljuk ezt a stratégiát, megismered a legfontosabb különbségeket a többi stratégiához képest, és hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venned, mielőtt belekezdesz vagy átváltasz erre a játékra.
Kiknek készült a közepes letétes stratégia?
A közepes letétes stratégia leginkább azoknak lehet jó választás, akik korábban a kisletétes stratégia szerint játszottak, mivel közepes zsetonmennyiséggel szintén a flop előtti játéknak jut kiemelt szerep. Különös jelentőséggel bírnak a kis részesedéselőnyök a flop előtt, melyeket ügyesen kell tudnod kihasználni. Ráadásul a közepes letétes stratégia megtanulása után könnyebben válthatsz nagyletétes stratégiára. Az MSS újabb licitkörrel bővíti játékodat (mivel most már a törnön is sokszor kell döntést hoznod) - ezzel is közelebb kerülsz a nagyletétes játékhoz.
Azoknak a nagyletétes játékosoknak is érdekes lehet, akik kipróbálnának valami újat. Előfordulhat, hogy csak új nézőpontból szeretnéd látni a játékot, vagy esetleg csak bizonytalan vagy a többi nagyletétes regulár ellen, és át akarod alakítani játékodat. Ez a stratégia nem csak arról szól, hogy „hal vagyok, de a közepes letéttel csak fele annyit veszítek“. Ha egy BSS játékos olyan ponthoz érkezett, ahonnan már csak nagy nehézségek árán jut tovább, érdemes kipróbálnia az MSS-t - egy új stratégia friss lendületet adhat játékának.
Új stratégiával új nézőpontot is kapsz, ami segít jobban megismerni nagyletétes játékodat. Fontos, hogy dolgozz a játékodon, és folyamatosan fejlődj. Még a legmagasabb limitek játékosai is gyakran döntenek úgy, hogy először közepes zsetonmennyiséggel kezdenek. Nem jó vagy rossz közül választasz, amikor a stratégiádat kiválasztod.
A haladó MSS elsősorban az NL100-NL400 limitek (fullring) játékosainak készült, de természetesen hozzáigazítható az alacsonyabb/magasabb limitekhez, és a shorthanded asztalokhoz is.
A közepes- és a kisletétes stratégia közti különbségek
A nyitóemelő skálákat már nem csak részesedésre épülő szempontok alapján állítottuk össze, a skálához jó játszhatósággal rendelkező kezeket is hozzáadtunk. Ha közepes letéttel játszol, jobban be kell vonnod döntéseidbe a flop utáni játékot, mint kisletétes játék esetén.
Mivel több pénzzel ülsz az asztalnál, annál hatásosabban támadhatják nyitóemeléseidet 3-betekkel. Mivel a 3-betelő nem kötelezi el magát automatikusan veled szemben (ellentétben a kisletétesek elleni 3-betekkel), elméletileg többször fogsz 3-bet blöffökkel szembesülni.
Ugyanez fordítva is igaz: a 40 nagyvaknyi zseton mindkét oldalon megváltoztatja a 3-bet skálákat. Ellenfeleid feszesebb nyitóemelésekkel alkalmazkodnak, vagy lazábban mondanak all-int 3-betjeid ellen, és 4-bet blöfföt alkalmaznak.
Egy másik matematikai tényező a közepes beülő miatt megváltozott letét/pot arány. Ebből az következik, hogy a 2,5 BB-s nyitóemelésed után nagyobb részesedésre lesz szükséged egy all-in megadásához. Kisletétesként 43% részesedésre lenne csak szükséged, közepes letéttel azonban már 46%-ra.
Ez a magyarázata annak, hogy miért kell több kezet dobnod a 3-betek ellen. Ez egyébként ellenfeledre is igaz, mivel neki szintén 46% részesedésre lesz szüksége ilyenkor. Ha ezt a gondolatot továbbvisszük, az is kiderül, hogy az all-in licited végre dobási részesedéssel is jár. Mivel ellenfelednek nagyobb dobási részesedésre van szüksége, és még nem kötelezi el magát 3-betjével, dobhat is az all-ined ellen.
A 4-bet all-in most már nem csak a tiszta részesedéstől függ, hanem attól is, hogy milyen gyakran dob ténylegesen az ellenfél. Ezért az all-in várható értéke a dobási részesedésből és a megadás utáni részesedésből áll össze.
A közepes- és nagyletétes stratégia közti különbségek
Játéktechnikailag a két stratégia az aktívan játszott licitkörök számában különbözik. Közepes letéttel ritkán kell nehéz döntéseket hoznod a riveren, mivel addigra a legtöbbször már minden pénzed bekerült, vagy már kiszálltál a játékból.
Nagyletétes stratégiával lényegesen ritkábban mész all-in, mivel sokkal több pénz áll rendelkezésedre. Még a későbbi licitkörökben is nehéz döntéseket kell hoznod. Ezért könnyebb közepes letétes stratégiát játszani, mint nagyletétest, ugyanakkor ez már nehezebb, mint a kisletétes stratégia.
Mivel összességében kevesebb a nehéz döntés, több asztalnál játszhatsz egyszerre, amivel növelni tudok az óránkénti nyereségedet. A közepes zsetonmennyiség előnye lehet az is, hogy a nagyletétes játékosok esetleg nem alkalmazkodnak megfelelően, és például alábecsülik a feltételes esélyt. Ebből nyereséget kovácsolhatsz, hiszen sokkal jobban fel tudod mérni az egyes helyzeteket, ugyanakkor nem követheted el azt a hibát, hogy túl sok spekulatív és veszteséges kezet játszol meg.
A közepes letétes stratégia egyik hátránya, hogy a 100BB-vel ülő halak ellen csak fél beülő áll rendelkezésedre, hogy kihasználd hibáikat. Ezért azt ajánljuk, hogy a különösen nyereséges asztaloknál ne hagyd elveszni a helyzet kínálta előnyt, ne hagyd el túl korán az ilyen asztalokat. Egy nagyletétes játékos ilyenkor mindig a maximális nyereséget tudja kihozni, ezt azonban ellensúlyozza, hogy nagyon komplikált helyzetekben csak fél beülőt veszíthetsz, ami lényegesen megkönnyít néhány döntést.
Vágjunk bele
Általános bankroll-menedzsmentként (BRM) 50 beülőnyi bankrollt ajánlunk. Ez nem számít konzervatív bankroll-menedzsmentnek, és ennél szigorúbb bankroll-menedzsmentet is alkalmazhatsz (megnövelheted a fenti számot, mivel a közepes letétes stratégia hullámvölgyei igencsak nagyok lehetnek. Megtörténhet, hogy 50 000 leosztás után 40-50 beülővel leszel EV alatt. Készülj fel erre, és ehhez igazítsd limitjeidet.
A megfelelő bankroll-menedzsment függ a lelki egyensúlyodtól és a tiltre való hajlamodtól is. Ha érzékeny vagy a veszteségekre, konzervatívabb, 80 beülős bankroll-menedzsmentet ajánlunk. Ezzel biztonságban érezheted magad, és könnyebben átvészeled a nagyobb buktatókat. Használj 50 és 80 beülő közötti bankroll-menedzsmentet, attól függően, hogy mennyire visel meg az ingadozás.
Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a limit, annál feszesebb a bankroll-menedzsment, mivel az agresszívabb játék miatt az ingadozások és a pénzbeli veszteségek egyre nagyobbak lesznek. A bankroll-menedzsmentedtől függetlenül egy új stratégia kipróbálásakor mindig lépj vissza valamennyit a megszokott limitedről.
Ha kisletétes stratégiát játszol NL400-on, ne kezdj el automatikusan közepes zsetonnal játszani ugyanott. Az összegek megduplázódnak, és meg kell még szoknod új stratégiát.
Az MSS alapja a dobási részesedés, amit szeretnél mindig kihasználni. Mindegy, hogy folytatólagos nyitásról vagy flop előtti 3-bet blöffről van szó, nagyon fontos, hogy mindig tudd, mennyi dobási részesedésed van. A kizsákmányolandó ellenfelek statisztikái segítenek ebben.
Ezzel egy fontos ponthoz érkeztünk: az alkalmazkodáshoz. A közepes letétes stratégia nem működik általános stratégiaként minden ellenfél ellen, ebben nem különbözik sem a kis-, sem a nagyletétes stratégiától. A játékodat ellenfeleidhez kell igazítanod, mindig ellenfél-specifikusan kell megválasztanod a játékmódodat.
Ha valaki ellen kétszer egymás után 3-betet alkalmaztál, ő pedig mindkét esetben 4-betelt és dobnod kellett, ne próbálj meg harmadszor is blöffölni. Már az egész asztal tudja, hogy kétszer blöfföltél. Ezt most felhasználhatod arra, hogy harmadszorra egy erős kézzel tedd ugyanezt, és kihasználd imidzsedet.
Szolgáltatótól függően a beülő 35-40 BB között változhat. Ez kisebb eltéréseket okoz a stratégiában, de nem jelent alapvető különbségeket. Az a terved, hogy ne kelljen visszavásárolnod magad. Kihasználhatod a kis zsetonmennyiséged matematikai előnyeit. 15BB felett még ne vásárolj további zsetonokat.
Ez több pozitívummal is jár. Az első és legfontosabb az úgynevezett statisztikahamisítás (statsfaking). Mivel a különböző zsetonmennyiségekkel a játékod is megváltozik, ellenfeleid számára csökken statisztikáid kifejezőereje, mivel az egyes értékek mintamennyisége ugyan adott, de már különböző játékstílusok keverékéből adódik (MSS és SSS). Ezért nem leszel olyan egyszerűen kategorizálható statisztikák alapján, és természetesen továbbra is kihasználhatod a kevés zsetonnal járó matematikai előnyöket.
Ha már nyertél 10BB-t, hagyd el az asztalt. Ilyenkor már nagyon megváltozik a flop előtti és a flop utáni játék, és veszítesz valamennyit az előnyödből a BSS regulárok ellen.
Természetesen nagyobb zsetonmennyiséggel is maradhatsz az asztalnál, ha nem félted a pénzedet, tehát nem játszol túl óvatosan az elvesztése miatti aggodalmadban. Lehetnek rossz játékosok is az asztalnál, akik ellen szívesen játszanál sok zsetonnal. Neked kell mérlegelned az adott helyzetben, a végső döntést te fogod meghozni.
Összefoglalás
A cikkből megismerted a közepes letétes stratégia alapjait. Megtanultad, hogy milyen különbségek vannak a kisletétes (SSS), a közepes letétes (MSS) és a nagyletétes stratégia (BSS) között, valamint a követendő játékterv alapjait. A közepes letétes stratégiát bemutató cikksorozat következő részeiben a nyitóemelést, valamint a 3-betek és a (blöff) 4-betek koncepcióját ismerheted meg.
| LINKEK | |
