Kis letétes stratégia: Esélyek és jók
Bevezetés
A tartalomból:
- Milyen lapok segítik a kezed?
- A kockázat és a nyereség kiegyensúlyozása
- Nem minden segítő lap segít valójában
A húzó kezek olyan nem kész kezek, melyeknek szükségük van még meghatározott lapok felbukkanására az asztalon ahhoz, hogy kész kézzé váljanak. A kezdő részben található stratégia nem tisztázza teljesen, hogyan kezeljük ezeket a kezeket.
A cikk megismertet a póker matematikai alapjaival. Meg fogod tanulni, hogyan számold ki húzó kezed nyerési esélyének százalékát, és hogyan határozd meg, hogy játszd meg nyereségesen a kezed.
A cikk három központi fogalom kifejtésével foglalkozik:
- Jók
A jók azok a lapok, melyek javítanak a kezeden
- Esélyek
Az esélyek mondják meg, hogy milyen valószínűséggel lesz az asztalon megjelenő következő lap az egyik jód.
- Banki esély
A banki esély a lehetséges nyereség és a megadandó emelés összege közötti kapcsolatot mutatja meg. Így egy kockázat-haszon arányt jelenít meg. Ha ezt összevetjük az esélyekkel, akkor meg tudjuk mondani, hogy megtérül-e adott emelés megadása annak reményében, hogy húzónk kiegészül.
Figyelem: Ez a cikk az egyes játékváltozatokhoz igazítva több verzióban is létezik. Ha el szeretnéd olvasni a nagy letétes stratégiához készült Esélyek és jók című cikket, akkor kövesd ezt a linket: Esélyek és jók – nagy letétes stratégia
 Videó: Kis letétes stratégia - Esélyek és jók
|
|
| . | |
 |
A cikk tartalmát megnézheted videón is. Kattints a bal oldali képre a videóablak megnyitásához. Érdemes azonban a cikket is elolvasni, hogy tényleg megértsd a stratégiát, ez meg fog látszani a pókerszámládon. |
Jók - Mely lapok segítik kezed?
Az összes lap, mely javítja kezed, és ezzel valószínűleg a legjobb kézzé teszi, ha leosztásra kerül jónak számít. A hangsúly a „legjobb kézzé teszi"-n van, melyre még kicsit később visszatérünk.
| A) PÉLDA |
   |
    |
Ez első látásra egy használhatatlan kéz. Ezzel a kézzel nem nyerheted meg a bemutatást. Ugyanakkor van esélyed arra, hogy erős kezed legyen, egész pontosan sorod, ha egy ászt vagy egy hatost osztanak a turnön vagy a riveren.
Ezek a lapok, Az ászok és a hatosok, a te jóid (még mindig a pakliban vannak). Kérdés, hogy összesen hány jód van. A válasz viszonylag egyszerű, ha arra gondolsz, hány ász és hatos van egy pakliban. Minden lapból négy van, így összesen 8 jónk van. Ha csak egyet is leosztanak ebből a 8 lapból, akkor erős kezünk lesz.
Jóid
        |
| B) PÉLDA |
| |
  |
Egy kicsit jobb a helyzet. Nemcsak minden ász és hatos segít minket sorhoz, hanem minden treff flösst is ad.
Jóink száma így több lett. Először is minden treffet jónak számolhatsz, ami még felbukkanhat az asztalon. Összesen 13 egyszínű lap van a pakliban, ebből 4 már leosztásra került, összesen tehát13-4=9 jó segíthet flösshöz. Az előző példában szereplő 8 jót hozzáadhatjuk ehhez. Viszont a 8 jó hozzáadása után, amivel az előző példában számoltunk, kettőt le kell vonnunk, egész pontosan a treff hatost és a treff ászt, mivel ezeket a lapokat már számításba vettük a treffek számának meghatározásakor. Ezért összesen 9+6=15 jónk lesz:
Jóid
       |
| TOVÁBBI PÉLDÁK |
-
Flösshúzó - 9 jó
13 egyszínű lap van a pakliban, ebből 4 már leosztásra került, összesen tehát13-4=9 jó segíthet flösshöz.
-
OESD (nyílt végű sorhúzó) - 8 jó
Minden 4 és minden 9 kiegészíti húzónkat sorrá. Ezért a nyílt végű sorhúzónak 8 jója van.
-
Két magaslap (Overcards) - 6 jó
3 ász és 3 dáma maradt még a pakliban, amikkel csúcs párunk lesz. Ezért 6 jód van 2 magas lappal.
-
A pár esélye hogy két párrá vagy drillé fejlődjön - 5 jó
A pakliban maradt 2 nyolcassal drillünk lesz. A 3 hátralévő király közül egy pedig két párrá javítja kezünk. Ez összesen 5 jó ahhoz, hogy kis párnál erősebb kezed legyen.
-
Belső sorhúzó (Gutshot) - 4 jó
A belső sorhúzó, vagy lyukas sor azt jelenti, hogy egy „belső" lap hiányzik a sorodhoz. Pontosan 4 van egy lapból, a példában a kettesből. Ezért belső sorhúzóval 4 jód van.
Esélyek - Milyen valószínűséggel egészül ki a húzóm?
Szóval mire is utal valójában az esélyek kifejezés? Egyszerűen fogalmazva ezt használjuk annak a valószínűségének kifejezésére, hogy húzónk kiegészül.
Ezt a fajta jelölését az esélyeknek Odds against-nak (esélyek szemben) hívják, mert annak valószínűségét mutatja meg, hogy kezed nem javul. Hány alkalommal egészül ki húzóm és hány alkalommal nem - hogy néz ki ez az arány? Ez nem más, mint az esély. Ez a fajta jelölése a valószínűségnek megkönnyíti a döntést abban a kérdésben, hogy megtérül-e megjátszani az adott kezet, amit mélyebben ismertetünk a következő fejezetben.
Térjünk vissza még egyszer az előző példához:
| |
|
5 lapot már ismersz a flopon, a kezedben levő kettőt és az asztalra leosztott hármat. Így 47 lap marad a pakliban, ami még leosztásra kerülhet (összesen 52 lap van egy pakliban). Ebből a 47 lapból 8 egészíti ki húzódat, míg 47-8=39 lap nem segíti kezed jobb kézzé javulását. Összefoglalva, az esélyed a turnön 39:8, ami egyszerűsítve közel 5:1.
5 lapot már ismersz a flopon, a kezedben levő kettőt és az asztalra leosztott hármat, ezért 52-5 = 47 ismeretlen, még leosztható lap van. A turn után 46 ilyen lap lesz. A kezedet segítő lapok a jóid. Az előző számításokat felhasználva a következő szerint egyszerűsíthetjük:
Az esélyek használatára akkor kínálkozik lehetőség a kisletétes stratégiával, ha a nagyvakban ülsz, és előtted csak megadnak, ezért ingyen nézhetsz flopot, amikor húzó kezet találsz.
 |
Esélyek és jók
|
Banki esély - Nyereségesen tudom megjátszani a kezem?
Most, hogy az esélyek használatával már meg tudod állapítani, milyen valószínűséggel egészül ki húzód, az egyetlen megválaszolatlan kérdés: hogyan használd fel ezt a tudást a játék során?
Használjuk újra a már megszokott példát:
| |
|
Koncentráljunk egy konkrét, valódi pénzes, no-limit játékhelyzetre. A flopon egy ellenféllel nézel szembe és a fenti kezeket tartod. A pot mérete $10. Ellenfeled $2-t emel. Megéri megadni a $2-t, hogy megnézzük a turn lapot?
- A pot mérete ellenfeled emelése előtt: $10
- Ellenfeled emelésének összege: $2
- A lehetséges haszon: $12
- Az emelés, amit meg kell adnod: $2
Amint már tudjuk, az esély a sor eltalálására a turnön megközelítőleg 5:1. Ez azt jelenti, hogy hat esetből egyszer fogsz sort találni. Tegyük fel, hogy ha lejön a sorod, akkor mindenképpen megnyered a játékot. Ez azt jelenti, hogy hat esetből egyszer $12-t nyersz. Feltételezve, hogy mindig kiszállsz a kezeddel, ha nem találsz sort a turnön, a maradék öt esetben a hatból, veszíteni fogsz $2-t.
Ez azt jelenti, hogy hat esetből ötször veszítesz $2-t. Az összesen $10. Ugyanakkor $12-t nyersz egyszer. A nettó nyereséged tehát, amit úgy számolhatunk ki, hogy az összes nyereségből kivonjuk az összes veszteséget, $12 - $10 = $2 lesz. Ezek alapján, hosszútávon megtérül megadni az emelést, mivel minden hat játékkal $2-t fogsz nyerni átlagosan.
Ilyenkor a banki esélyek alapján döntünk. Ez fejezi ki a kapcsolatot a megadandó emelés és az elérhető nyereség között. Ez nem más, mint egy költség/haszon arány.
A fenti példában a pot mérete $10 volt. Ehhez adtuk hozzá a $2-t, amit az ellenfél emelt, megkapva a teljes elérhető nyereséget, ami 12$. $2-t kellett fizetned a játékban maradásért, és a turn lap megnézéséért. A banki esély így $12 : $2 vagy egyszerűsítve 6:1.
Ahogy az a 6:1 és 5:1 arányok alapján könnyen látható, a szabály egyszerű:
Mi történik, ha az ellenfél $4-t emel a $2 helyett? A lehetséges nyereség $10 + $4 = $14 lesz egy kézzel. A másik oldalról a banki esélyed $14 : $4-re változik, ami egyszerűsítve 3.5:1-et jelent. Ezért ilyenkor már nem éri meg megadnod az emelést. A legjobb tanács, hogy szállj ki a kézből, mivel veszteséget termel a további játék hosszú távon.
A számítás pontosan így néz ki: $14-t nyersz hat alkalomból egyszer. $4-t veszítesz ötször a hat alkalomból. Hat próbálkozásból átlagosan $14 nyereséget fogsz elkönyvelni, míg $4 * 5 = $20-t fogsz veszíteni, ami összesen $6 veszteséget jelent hat alkalmanként.
Leértékelt / módosított jók
Térjünk vissza a jók témájához, és módosítsunk kicsit az eredeti példánkon:
| |
 |
A jókról szóló fejezetben azt számoltuk ki, hogy 8 jónk van ebben a helyzetben, mivel minden ász és minden hatos megjelenésekor sorrá fejlődik kezünk.
Jóid
|
Mi történik akkor, ha egy olyan ellenféllel állsz szemben, aki a következő lapokat tartja:
  |
A kőr ász és hatos sort ad ugyan neked, ugyanakkor ellenfeled megcsinálja velük a flössét, és jobb keze lesz. Ezért ezt a két lapod nem tekintheted a jóidnak többé. Így csak 6 maradt az eredeti 8 jódból. Ezt hívjuk a jók leértékelésének vagy módosításának.
A leértékelt jóid
  |
Nyilvánvalóan nem tudhatod ellenfeled lapjait, de elég jó esély van arra, hogy éppenséggel két kőrt tartson. Ilyenkor nem számolhatsz 8, úgynevezett"tiszta" jóval, amivel megcsinálhatod sorodat. Le kell értékelned, egész pontosan azon lapok számával, amik ugyan javítják a kezed, de ellenfeledét egy, a tiédnél jobb kézzé javítják ezzel egyidejűleg.
Ennél a példánál okkal feltételezhetjük, hogy nem számolhatunk mind a 8 jónkkal, és azt is, hogy ellenfelünknek több jója van. Továbbá az ellenfél játékstílusából következtethetsz arra, hogy van-e a kezében flösshúzó, vagy sem.
Van más ok is a jóink leértékelésére, mégpedig akkor, ha ellenfelünk olyan lapokat tart, mint a következők:
  |
Ilyenkor 4 lappal,
konkrétan a hatosokkal, le kell értékelnünk jóink számát, mivel ezek
ellenfelünknek erősebb sort adnak. Ebben az esetben csak 4 jóval számolhatunk.
A leértékelt jóid ilyenkor
   |
Nagyon fontos, hogy reálisan állapítsuk meg, és értékeljük le jóink számát, hogy a megfelelő döntést hozhassuk az esélyeinket illetően egy nem kész kézzel. Nagyon ritkán számolhatsz csak az összes jóddal, különösen igaz ez akkor, amikor több ellenféllel nézel szembe. Könnyen elképzelhető, hogy valaki jobb húzó kezet tart. Ugyanakkor ellenfeleid tarthatnak a tiéddel megegyező húzót is. Sok minden vezethet bukáshoz akkor is, amikor eltaláljuk az egyik jónkat. Ezért ritkán feltételezheted azt, hogy minden jódra számíthatsz.
Mindig fel kell tenned magadnak a kérdést: A jóim közül melyek teszik biztosan a legjobbá a kezem az aktuális helyzetben? Ha nyílt végű sorhúzót tartasz, de az asztal flösshúzóra is lehetőséget ad, a legtöbb esetben csupán 6 leértékelt jóval számolhatsz.
Az alacsonyabb limiteken játszók különösen szeretnek megjátszani minden egyszínű kezet, a flössesély miatt, ezért viszonylag sokszor és következetesen le kell értékelned 2 jót, különösen, ha többen vagytok játékban
Amikor szembesülsz azzal a kérdéssel, hogy hány jódra számíthatsz valójában, elsőként fel kell tenned magadnak a kérdést: milyen, a tiédnél jobb kéz lehetséges, és mekkora a valószínűsége, hogy ez a kéz játékban van. Minél több ellenfeled van, annál valószínűbb, hogy egyikük a tiédénél jobb húzót tart. Alacsonyabb limiteken a kapcsolódó lapokkal, mint a 87, 54 vagy 86 és az egyszínű lapokkal sokkal gyakrabban lépnek játékba, és ezt mindig számításba kell venned a jóid meghatározásakor.
Összefoglalás
Ismételjük át:
- Az esély a következő kapcsolatot mutatja meg: Kezet nem javító lapok: Kezet javító lapok
- A banki esély a következő kapcsolatot mutatja meg: Lehetséges nyereség: Befektetés
A húzó akkor játszható nyereségesen, ha banki esély jobb, mint a javulási esély. Vagyis azokban az esetekben, amikor eltalálod a húzódat többet nyersz, mint amennyit azokban az esetekben vesztesz, amikor nem találod el a húzódat.
A hosszútávon megtérülő játék eszenciája, hogy megértsd és megtanuld az esélyek, és a banki esély fogalmát, amik segítségével elsajátítod a póker matematikai alapjait. Annak ismerete, hogy mikor éri meg megadni egy emelést, valamint tudni azt, hogy mennyit kell emelni ahhoz, hogy ellenfelednek ne érje meg megjátszania húzó kezét, vagyis „nem biztosítani számára megfelelő banki esélyt" az alapja a stratégiai játéknak. Szentelj időt arra, hogy biztosan elsajátítsd ezeket az alapokat, mivel ez valóban nagy lökést adhat a játékodnak és a bankrollodnak.
| LINKEK | |
