Alkalmazkodás az MT-SnG versenyek kifizetési struktúrájához

Bevezetés

A tartalomból

• Mikor, miért és hogyan használjuk az ICM-et?
  
• A zseton-EV játék
  
• Hogyan igazítsd játékodat a különböző kifizetési struktúrákhoz?
  

A cikk megértéséhez és alkalmazásához a következő cikkek elolvasása és megértése szükséges:

Az Independent Chip Model (ICM)

Buboréktényezők a különböző SnG típusokban

Mikor, miért és hogyan használjuk az ICM-et

"Játssz mindig győzelemre!" - tapasztalt MTT játékosoktól gyakran kaphatunk ilyen tanácsot, miközben egy SNG regulár inkább csak azt mondaná: először a fizetős helyeket célozd meg, aztán a győzelmet. Alapvetően egyik filozófia sem téved, de mindkettőnek vannak gyenge pontjai. Pusztán elméleti szinten a készpénzes játék az egyetlen, amit csak a győzelemért lehet játszani. Ha a világ összes zsetonját megnyered, a világ összes pénze is a tiéd lesz.

Ugyanez érvényes a "győztes mindent visz" formátumban rendezett versenyekre is. Ha azonban kifizetési struktúrával lesz dolgunk, a nyereményalapnak már csak egy részét kapjuk meg, még akkor is, ha a verseny összes zsetonját mi gyűjtjük össze. A fennmaradó pénz a többiek között oszlik el.

Ebből adódóan a versenyzsetonok értéke változó, zsetonmennyiségünk és annak dollárban mért értéke nem egyenesen arányos egymással. Általánosságban kijelenthető, hogy az x+1-edik zseton kevesebbet ér, mint az x-edik zseton. Hogy pontosan mennyivel, az a kifizetési struktúrától és a relatív zsetonmennyiségektől is függ.

Az Independent Chip Model célja, hogy ezt a jelenséget szimulálja.

Nem lineárisan alakul a zsetonok értéke a különböző versenyformátumokban.

Ebben a példában egy olyan helyzetet vizsgálunk, ahol a versenyben lévő zsetonok x%-a nálunk van, a maradék pedig egyenletesen eloszlik a többi játékos között. Érdemes észben tartani, hogy a zsetonmennyiségek másfajta eloszlása esetén a grafikonok is másképp alakulnak.

Az itt bemutatott eloszlás azonban jól ábrázol egy átlagos helyzetet, melynek segítségével a különböző versenyformátumok összehasonlíthatóvá válnak. Az X tengely a birtokolt zsetonok mennyiségét mutatja (az összes zseton százalékában megadva), az Y tengely pedig a zsetonok pénzbeli értékét (a nyereményalap %-ban).

9-fős játék:

45-fős verseny döntő asztala:

WCOOP döntő asztal*:

DoN-STT:

*A "WCOOP" egy olyan többasztalos verseny, amit a kifizetési struktúra bemutatásához választottunk ki. A WCOOP egymillió dollár garantált nyereményalappal rendezett, 1050$-os no limit versenyén 2010-ben 1612 játékos indult, 180 hely fizetett, a döntő asztal kifizetései pedig következőképpen alakultak:

Az ICM felhasználása: a buboréktényező

"Meghatározás: azt a tényezőt, amivel a zsetonban számolt banki esélyed a dollárban számolt esélyedtől eltér, buboréktényezőnek hívjuk."

Minél ívesebb a fenti grafikon, annál nagyobb a buboréktényező. Arra is ügyelnünk kell, hogy minél több zsetonunk van, saját nyereségünk annál kisebb lesz az elszenvedhető veszteséghez viszonyítva. Általánosságban kijelenthető, hogy több zsetonnal nagyobb lesz a buboréktényező.

Annak ellenére, hogy nem az a legkényelmesebb módszer, a buboréktényezőt felhasználva egy elemzés segítségével az ICM hatása akár egyetlen számértékkel megadható. Ezzel lehetővé válik a különböző helyzetek objektív összehasonlítása.

Messze a pénztől: a zseton-EV játék

Ahogy azt már említettük, egy olyan versenyen, ahol a győztes mindent visz, döntéseink matematikai alapját figyelembe véve pontosan úgy játszhatunk, mint készpénzes játékban. Ezt nem nehéz megérteni. Az ICM zsetonjaink $EV-jét számolja ki, mégpedig úgy, hogy megszorozza az egyes nyeremények megszerzésének valószínűségét az adott nyeremény értékével.

Ha csak egy nyeremény van, a főnyeremény megnyerésének valószínűségén kívül minden más változó kiesik a számításból. Ezzel az ICM elemzése mindössze egy lépésre rövidül, mégpedig arra, hogy kiszámolja minden induló győzelmének valószínűségét. Ehhez a képlet viszonylag egyszerű:

Hero zsetonjai / összes zseton

Fontos, hogy az összes zseton mennyisége mindig állandó. Ezért minden megnyert és elveszített zseton növeli vagy csökkenti a győzelem valószínűségét. Ha minden zseton ugyanannyit ér, nincs ICM tényező, és egyszerűen mindig zseton-EV-t számolhatunk.

Ez még egy esetben lehetséges, ez pedig a heads-up. Ha már csak két játékos marad, mindketten már legalább a második helyet megszerezték, ezért az érdektelen és a valódi kifizetések aránya 100%:0% lesz.

Ha egy nagy többasztalos verseny korai szakaszában játszol, a fizetős helyek még annyira távol vannak, hogy azt is feltételezheted, hogy egy nagy fizetős hely vár rád. Ne hagyd, hogy ez összezavarjon a buboréknál. A döntő asztalról lemaradó játékosok általában csak elhanyagolható összegeket visznek haza.

Az ICM így nem jelentős a nagyobb kifizetések előtt, és a buboréktényező is annyira alacsony, hogy nyugodt szívvel elhanyagolható. Az ICM egy segédanyag a döntő asztalhoz, előtte a zseton-EV használata javasolt.

Ha STT játékos vagy, a játékot gyakorlatilag a döntő asztalnál kezded, ezért azonnal az ICM használata ajánlott, hiszen a fizetős helyek már a játék legelején is nagyon közel vannak. Így egy 9 fős verseny első leosztásában 1,2 lesz a buboréktényező, és 1,8 a DoN formátumban.

Ha már közel járunk a döntő asztalhoz, az ICM hatásának jelentősége, valamint a cEV (zseton-EV) és a $EV különbsége megnő. A verseny egyre inkább egy ICM és $EV alapú játékká változik.

Ennek hatásai azonban nem lesznek túl szembetűnőek, és nem is lesz könnyű ezeket kiszámolni. Ennek ellenére tartsd mindig észben, hogy legalább minimális előnnyel érdemes rendelkezned - különösen nagyobb zsetonmennyiség esetén -, ha egy háromnál több asztallal kezdődött verseny kétasztalos szakaszában shorthanded játék kezdődik. Ez azt jelenti, hogy nem mész bele olyan helyzetekbe, ahol a várható érték egy bizonyos határérték alatt van.

Buboréktényezők a döntő asztal előtt:

Ahhoz, hogy képet kapj a buboréktényező játékra gyakorolt hatásáról, összehasonlítjuk a különböző buboréktényezőket annak tekintetében, hogy egy pénzfeldobásos (50% részesedés) 1:1 eséllyel rendelkező helyzetet milyen nyerési eséllyel fogadhatsz el.

A döntő asztal: játék ICM alapján

A buboréktényezőre több változó is hatással van, többek között saját zsetonjaink száma, és az asztalnál ülő shortstackek jelenléte. A zsetonok egyenlő eloszlása esetén a kifizetési struktúra határozza meg a buboréktényezőket a különböző struktúrával rendezett versenyeken. Ezt hívjuk fejnehézségnek. A kifizetési struktúra és a buboréktényező matematikai összefüggése nagyon bonyolult, de két dolog általánosan kijelenthető:

• Minél több pénzt érnek a top helyezések, a verseny annál fejnehezebb, és a megnyert zsetonok annál többet érnek. Ezért a buboréktényező alacsonyabb lesz.
• Minél magasabb a következő helyezés kifizetése (vagy minél közelebb van egy nagy ugrás a kifizetésekben), annál nagyobb a buboréktényező. Minden STT és több asztalos SNG versenyen magánál a buboréknál lesz a legnagyobb a buboréktényező, és folyamatosan emelkedik, ahogy közelítünk hozzá.

A döntő asztal kifizetéseinek áttekintése a különböző versenyeken:

Érdekesség, hogy ez az MTT nem fejnehéz, ahogyan azt a legtöbben feltételeznék, ezért a döntő asztalon feszesen érdemes játszani.

Amint egy versenyen elpukkant a buborék, azonnal keletkezik egy új. Amint pénzbe értünk, az a helyezés már mindenki számára garantált, így döntéseink meghozásánál már nem számolunk vele. A buborékhelyzetek leegyszerűsítése miatt az érdektelen kifizetéseket ki kell vennünk a számításból, hogy csak a még megnyerhető nyereményt figyelembe véve számoljunk. Ezért feltételezzük azt, hogy a kieső játékos már nem termel nyereséget, levonjuk a nyereményalapból a már biztosan elért nyereségek teljes összegét, a maradékot pedig az eredeti kifizetési struktúra alapján elosztjuk a megmaradt helyek között. Így mesterségesen létrehoztunk egy új buborékot.

A számítás ehhez a következőképpen néz ki:

Releváns nyereményalap = teljes nyereményalap – (játékosok száma * aktuális kifizetés %)
Hozzáigazított kifizetés % = Aktuális nyereség – Aktuális kifizetés %
Releváns kifizetés % = Hozzáigazított kifizetés % / Hozzáigazított nyereményalap

Ezt Xi játékossal és Yj nyereménnyel megismételjük.

Full Tilt Poker 27-fős verseny, 5-handed.

Hozzáigazított kifizetések kedvelt versenyeken:

Közben azt is vedd figyelembe, hogy a fejnehézség nem lesz a verseny alatt végig állandó, buboréktényeződ is ez alapján módosul.

Néhány buboréktényező kedvelt versenyeken:

A verseny 4-handed és mindenki 10BB zsetonnal játszik. Te vagy a nagyvak, a kisvakig mindenki dob, ő viszont all-in megy. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a kisvak bármilyen két lappal all-in mehet.

Blinds: 50/100

Stacks
UTG: 1.000
BU: 1.000
SB: 1.000
BB (Hero): 1.000

Preflop: Hero is BB with
2 folds, SB raises 1.000 (All-In)

900-at kell megadnod ahhoz, hogy 1100 zsetont érő potot nyerj, banki esélyed így 1,22:1. Ha azt feltételezzük, hogy készpénzes játékról vagy "a győztes mindent visz" típusú versenyről van szó, 45% részesedésre lenne szükség. Egy véletlenszerű kéz ellen 57%-od van, így ez könnyű megadás.

Tételezzük fel, hogy egy 9-fős SNG versenyről van szó. Ebben az esetben a buboréktényező 1,88, így 1,22/1,88:1 esélyed keletkezik. Tehát itt 61% részesedésre lenne szükséged, így a 44 egyszerű dobás. A buboréktényező a különböző kifizetési struktúrák alapján módosul, és minden döntést jelentősen befolyásol.

Vegyük most szemügyre a következőt*:

*Az itt felsorolt buboréktényezők csak bizonyos feltételek mellett (azonos zsetonmennyiségek) érvényesek. Különböző zsetonmennyiségek esetén jelentősen módosulnak.

Egy 45 SNG versenyen játszol a PokerStars termében, közvetlenül a buboréknál. A zsetonok eloszlása a következő:

Blinds 200/400 (/25)*

Stacks
UTG: 925
UTG+1: 1.200
MP1: 2.000
MP2: 2.500
CO: 2.500
BU: 4.500
SB: 3.500
BB: 4.000

Preflop: Hero is BB with
5 folds, BU raises 4.500 (All-In)

Banki esélyed 1,34:1.

Vessünk egy pillantást a buboréktényezőre:

BU ellen 2,79 a buboréktényeződ, saját buboréktényezője ellened 2,64. Ez a különbség annál nagyobb lesz, minél jobban különböznek a zsetonmennyiségek.

Ha all-in megy, 68% részesedésre lesz szükséged a megadáshoz. Ilyenkor még az AKo-t is el kell dobni, még akkor is, ha véletlenszerű kézzel megy all-in.

Nézzük meg ugyanezt a helyzetet más versenyeken is*:

* A 200/400-as vakszinten néhány struktúra antét is használ, néhány pedig nem. Ezt a táblázatban figyelembe vettük.

Észrevehetted, hogy a döntő asztalok kezdeti szakaszában igen nagy buboréktényezők keletkezhetnek, főleg ha shortstack is van az asztalnál. Mindazonáltal olyan döntéseket is meg kell hozni, melyekre az ICM nincs befolyással. A bizonyos szituációkban a megnyert zsetonok kevesebbet érhetnek azoknál, mint amiket elveszíthetünk, de a nagy zsetonmennyiségnek mégis vannak további előnyei. Ezekkel egyértelműen nagyobb esélyed van arra, hogy több nyereséges leosztásban vegyél részt.

Akár gyakrabban kerülhetsz rizikószegény, nagyon nyereséges lopóhelyzetekbe, ahol kihasználhatod, hogy ellenfeled a magas buboréktényező hatására nehezen veszi rá magát a visszalopásra. Ezért az erre megfelelő helyzetekben megéri kockáztatni, és ezzel további zsetonokat gyűjteni.

A témáról itt még többet megtudhatsz:

A Gigabet-dilemma

Egy másik, az STT-ről ismert játékmód a -$EV push, melynek során all-in mész, hogy elkerüld zsetonjaid és dobási részesedésed további csökkenését. Ezt a koncepciót azonban csak ritkán, és nagyon megfontoltan használd többasztalos SNG versenyeken, mivel a legtöbbször nagy a megadás valószínűsége.

Összegzés

A különböző versenyek különböző stratégiát követelnek meg tőled. A buboréktényező hasznos koncepció a különbségek felfedésére, annak ellenére, hogy - legyen szó akár STT-ről, többasztalos SNG-ről vagy nagy MTT-ről - a verseny összes szempontját nem képes lefedni. De ha jobb versenyjátékossá szeretnél válni, a kifizetési struktúra és az ICM hatásait ismerned kell.

Még a legkisebb struktúrabeli különbségek is nyereségesebbé tehetnek egy helyzetet az egyik versenyen, míg a másikon nem. Ezek ismeretében már megbecsülheted, hogy mennyire nehéz nyerő játékosnak lenni az itt felsorolt versenyformátumokban. Reméljük, hogy a cikk tanácsai közelebb visznek célodhoz.

LINKEK
Kapcsolódó cikkek: Az Independent Chip Model (ICM) Buboréktényezők a különböző SnG típusokban A Gigabet dilemma Fórum: Vitasd meg a cikk tartalmát a többiekkel a fórumban