Preflop játék – Alapkoncepció

Bevezetés

A cikk témái

• Játszható és nem játszható kezek
• A kezdő kezek megválasztásának fontossága
• Limp vagy Raise?
  

Az Omaha-t két lap helyett néggyel játsszák, emiatt rengeteg kezdő kéz lehetséges. Ahhoz, hogy tudd, mennyire játszható a kezed, elsősorban a pozíciódra kell figyelned és a kezed sajátosságaira: jól játszható több résztvevős potnál is, vagy inkább csak kevesebb résztvevővel lehetséges? Ez a cikk egy alapvető rálátást fog neked adni a Pot Limit Omaha játék flop előtti részéhez.

1. Egy kezdő kéz célja

Mielőtt egy adott kezdőlappal játszunk, mindig röviden át kell gondolnunk, mi a célunk vele, illetve milyen lapokkal akarunk az asztalon találkozni.

A három lehetséges célunk:

• Egy nagy full house (ill. alacsonyabb társa, set vagy drill)
• Egy nut flöss
• Egy nut sor

Az első cél eléréséhez magas lapoknak kell a kezünkben lennie. Ezen kezek a nagy párok (pl. KK**) vagy magas kapcsolódó lapok (pl. A-K-Q-J).

A pároknál a kezdőkezeinkben érvényes, hogy míg magas párokkal, mint AA,KK, vagy QQ majdnem mindig tudunk limpelni, akkor is, ha nem különösebben passzol a másik két lapunk (mindenekelőtt ez akkor érvényes, ha látjuk, hogy az asztalnál majdnem mindig csak limpelnek, és alig van emelés) ill. minél kisebb a kezdő kezünk, annál jobban kell kapcsolódnia a többi laphoz. Azt tanácsolnám, hogy általánosságban ne játsszunk 77 alatti lapokkal, csak ha nagyon jók, és nincs lyuk a lapok között (pl. 6-6-5-4, 6-5-5-4)

A második cél legtöbbször az ász egyszínű. (A*s**). Ennek ellenére figyelnünk kell, hogy a többi lap lehetőség szerint passzoljon a lapunkhoz.

Így pl. az Ah 9h 9s 7c lapokkal nem csak a lehetséges flösshúzóra tudunk játszani, hanem egy lehetséges szetre is. Ha az A 7 6 5 lapokat tartjuk, a flöss mellett néhány sorra is tudunk húzni. A*s** lapoknak tehát minimum két lehetséges irányban kell húzniuk (sor, flöss, szet, illetve full house)

Ehhez kapcsolódik a következő példa, tekintsük át az esélyünk más kezekkel szemben.

A lapjaink: A 9 9 7
Flop: A 8 6

A harmadik cél (nut sor) feltétele, hogy olyan lapokkal játsszunk, melyek kapcsolódásában kevés lyuk található. Minél jobban passzolnak a lapok egymáshoz, annál több lehetőségünk van egy lehetséges sor összeállításához, és garantálja, hogy a pluszhúzókhoz is megnő a valószínűségünk, ha egy ellenfél ellen közösen a nut sort megkapjuk (egy nagyon fontos, és gyakran alábecsült pont).

A legjobb kezek erre a célra azok a lapok, melyek egymás után következnek, pl. 8-7-6-5, ezeket kapcsolódó kezeknek hívjuk. Minél nagyobb a távolság közöttük, annál rosszabb a kéz, annál alacsonyabb az esély a sorra, illetve a pluszhúzóra.

Természetesen vannak olyan kombinációk is, amelyek kettő (AKsQsJ) vagy akár három céllal is rendelkeznek (pl. KKQJs). Ezek a kezek a legjobb kéz kombinációk, melyeket egy emelésre nem kell bedobnunk illetve ezekkel emelnünk kell.

Ha szeretnétek, akár fel is oszthatjátok a kezeket nagyon jó kezekre, (két célt teljesíthetnek) illetve prémium kezekre (melyek három célt teljesítenek).

Ez a különbség viszonylag határeset, és sokan csak a prémium kezeikkel emelnek, ami egy hiba, mert vegyesen kell emelnünk a jó, és prémium lapjainkkal egyaránt, hogy ne váljunk kiismerhetővé (az egyik legnagyobb hiba az Omaha-ban).

Amennyiben a prémium lapok közé csak a magas párokat, jó kísérő lapokkal, (AA77, vagy AAKQ), vagy magas kapcsolódó lapokat vesszük, (AKJT, KQJT), veszélybe kerülhetünk, mert egy figyelmesebb ellenfél keresztülláthat rajtunk, így ha emelünk, és egy alacsony flop jön, gyakran blöffként visszaemel. Ennek megakadályozására, ha emelünk, a kezdőlapjaink egy szélesebb körével tegyük azt.

2. Limpelő kezek

Azok a kezek, amelyekkel játszhatunk, amikor már több játékos beszállt a potba. Viszont egy emeléssel szemben kétségkívül dobnunk kell.
A következő kezek, mint például: . A-Q-T-9, K-K-8-6, A 8 6 5 , 7-7-6-6.

3. Veszélyes kezek

Azon kezek csoportja, melyek csak kisvakból játszhatóak, és kétséges esetekben, még el is lehet dobni. (Alig van értéke, és kényelmetlen helyzetekbe sodorhat minket, ami a végén sok pénzbe kerülhet).

Pl: T-T-7-4, Q-J-8-6, A-Q-8-3 ( ide tartozik az A+ egyszínű lap is)

4. Nem játszható kezek

Azon kezek, melyek minden pozícióban használhatatlanok.

Például: drillek, mint J-J-J-*, póker T-T-T-T, olyan kezek, amik semmilyen módon nem kapcsolódnak egymáshoz, mint K-8-5-2, vagy kis párok rossz kísérőlapokkal, 8-5-2-2.

A szemét kezek esélye két másik kéz ellen:

5. Emeljünk, vagy limpeljünk?

Flop előtt nem csak az a fontos kérdés, hogy mivel játszunk, hanem hogy hogyan tegyük azt?

A flop előtt - ellentétben a Hold'emmel - a legjobb kezeinknek nincs akkora előnye a többi kézzel szemben, így nem sok minden szól a flop előtti emelés mellett, mivel a nagyobb előnyt végérvényesen csak a floptól kapjuk meg.

A valóságban viszont, a legtöbb ellenfél hajlamos arra, hogy a kezeiket túljátsszák, egy flop előtti hívás után, vagy egy megadott preflop emelés után, mintha egy limpelés utáni körben játszanának. Emiatt csak akkor kell emelnünk, ha ezt a viselkedést néhány ellenfelünknél megtapasztaltuk, habár első pillantásra flop előtt nincs nagy előnyünk, de néhány ellenfelünket rákényszeríthet, hogy sűrűbben hibázzon flop után, amelyből mi végül hasznot húzunk.

6. Pozíció az emeléskor

Egy elég fontos összetevő a flop előtti hívásoknál a pozíció. Sok PLO játékos általánosságban nem ajánlja az UTG-ből, és MP-ből történő emelést. Érthető, mivel ha a flop nem talált el minket tökéletesen, a flop után először, vagy másodjára következünk, és két vagy több ellenféllel szemben kell pozíción kívül játszanunk.

Ennek megértésére szolgál a következő példa:

Kezünk: A A 6 5
Preflop: emelünk UTG-ből, BU, és SB megad.

Flop: K 7 3
Flopjáték: SB check, nyitunk 2/3 pottal, BU emel és SB dob.

Mivel csak egy felső párunk van, és egy ellenféllel szemben, akinél ha csak egy K van, akkor sem vagyunk magasan favoritok, így el tudjuk képzelni, hogy a helyzet átlagosan -EV.

A következő helyzet sem lényegesen jobb:
Flopjáték: SB check, Mi nyitunk 2/3 pottal, BU megad, SB dob.

Turn: Q
Turnjáték: Hero?

A turnön elég nehéz a játékunk, mivel lehet, hogy még elől vagyunk, ha a BU csak egy királlyal adott meg, vagy lehet, hogy csak egy flöss húzója van, de elképzelhető hogy két párt talált. Amennyiben checkelünk, nagy valószínűség szerint hívni fog. Ha hívunk, akkor veszélybe kerülhetünk, mivel ha visszaemel, vagy csak megad, mindkettő eset kellemetlen, mert a riveren alig néhány lap segíthet rajtunk.

Ebből látszik, ha pozíción kívül a flop nem talál el minket, az egész játék nagyon nehézzé válhat.

Most nézzük meg a dolgot másként, pozícióból.

Preflop: UTG limp, emelünk CO-ból, BB, és UTG is megad.

Flop: K 7 3
Flopjáték: BB és UTG is checkel

Egyértelműen jobb a helyzetünk. Mindegy, hogy checkelünk, vagy nyitunk, biztosak lehetünk benne, hogy lényegesen kevesebbet kell befektetnünk, hogy terítést nézzünk, vagy a potot megszerezzük.

Lépjünk még eggyel tovább:
Flopjáték: Nyitunk 2/3 pottal, és BB megad.

Turn: Q
Turnjáték: BB check, Hero?

Jelen esetben szabadon választhatunk, hogy elfogadjuk az ingyen lapot, és a potot alacsonyan tartjuk, vagy megpróbáljuk a kasszát egy hívással megnyerni.

7. Javasolt ászokkal preflop emelnünk?

Általánosságban mondhatjuk, ha az összes zsetonunknak több mint az 1/3-a kötődik a pothoz, a visszaemelés ászokkal, néha még királyokkal is ésszerű. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az ellenfeleink mindig a fent említett két kéz valamelyikére fognak minket tenni, ezért a flopon oda kell figyelnünk! Ha egy taktikai visszahívást akarunk tenni alacsony kapcsolódó lapokkal, hogy az ellenfelünket a flopon csapdába csaljuk, relatíve biztosnak kell lennünk benne, hogy preflop legtöbbször nem fog all-in menni, máskülönben jobb, ha csak megadunk.

8. Hogyan viselkedjünk egy preflop visszaemeléssel szemben?

Két példát különböztetünk meg:

• 1. példa: Az első visszaemelést adjuk meg

Elég biztosak lehetünk benne, hogy mindkét agresszornál viszonylag magas lapok vannak. Az esélye, hogy egy alacsony flop jön, tehát megnövekszik. Az ideális megadó lapok tehát, amelyek magas implikált eséllyel rendelkeznek, az alacsony kapcsolódó lapok (pl.: 9-8-7-6 lehetőleg kétszer két szín) De a 9-9-8-7, vagy 9-9-8-8 lapok szintén megérnek egy megadást.

A megadó skálánk természetesen igazodik azokhoz a lapkombinációkhoz, melyeket mi feltételezünk az ellenfelünknél, és az ellenfelünk postflop tudásához. Minél jobb az ellenfelünk, annál jobbnak kell lennie a megadó kezeinknek.

Ez a játékmód elsősorban a potnyi visszaemelésre vonatkozik. Ha az ellenfél kevesebbet emelt vissza, és jobb esélyeket kapunk, természetesen egy lazább megadást is tehetünk.

• 2. példa: Az első visszahívást mi kezdeményeztük

Ebben a példában, ha az emelési kritériumokat betartjuk, normális esetben kevés problémát jelent az ellenfél visszahívásának megadása, mivel az implikált esély majdnem mindig elegendő egy jogos megadáshoz.
Kétségkívül azon eseteket kell elkerülnünk, hogy A***, vagy K*** lapokkal tartsunk, mivel könnyen dominálhatják az AA** ill. a KK** kezek. Minden helyzetben fel kell becsülnünk, hogy az ellenfelünk milyen kezekkel emelhetett, normális esetben a fent említett két laptípussal.

Általánosságban a visszaemelés potméretű, és a legtöbb kézzel meg tudjuk adni, amennyiben egy jó kézzel emeltünk. Ha a visszaemelés lényegesen alacsonyabb, olyan jó esélyeket kapunk, hogy valószínűleg majdnem minden kézzel tartani tudunk.

9. Kéz-kvíz

9.1. Példa 1

Kezünk: K Q J T
Preflop: MP3 megad, Hero (CO) emel pottal, BU megad, BB visszaemel pottal, MP3 dob. Hero?

9.2. Példa 2

Kezünk: T 9 8 7
Preflop: UTG megad, MP1 emel pottal, Hero megad, SB visszaemel pottal, UTG dob, MP1 megad. Hero?

9.3. Példa 3

Kezünk: A 9 8 7
Preflop: Hero emel pottal MP3-ból, CO megad, BU visszaemel pottal. Hero?

9.4. Példa 4

Kezünk: K K 87
Preflop: Hero emel pottal BU-ból, BB visszaemel pottal. Hero?

9.5. Példa 5

Kezünk: 6 5 4 3
Preflop: MP3 emel pottal, Hero megad, SB visszaemel pottal, MP3 megad. Hero?

9.6. Megoldás

9.6.1. Példa 1

Viszonylag tiszta dobás. Normális esetben egy, de lehet hogy két lapunk is dominált, pl.: KK**, QQ**, JJ**, TT** lapok által. Ehhez még hozzájön, hogy a játékos mögöttünk all-in mehet, és akkor gyakran egy dominált kézzel kötődünk a pothoz.

9.6.2. Példa 2

Megadás. Olyan kezünk van, amelyik jól kapcsolódik, és két magas lapokat tartalmazó kombinációval szemben megállja a helyét, így mindenképpen megfelelő preflop esélyt kapnánk. Plusz, az ellenfeleinket normális esetben meghatározott kezekre tudjuk tenni, míg ők talán nem sejtik, hogy ennyire „alacsony" kezünk van.

9.6.3. Példa 3

Dobás. Ez a kéz elvileg nem rossz emelő kéz, viszont két ellenféllel szemben nem különösen jól játszható. Egy A-magas flop könnyen problémákat hozhat, ha az ellenfél olyan kezekkel játszik, mit A*** magasabb kísérőkkel. Ehhez még hozzájön, hogy ha még egyik ellenfél all-in megy, a preflop esélyünk ezzel a kézzel nem túl jó két ellenféllel a potban.

9.6.4. Példa 4

Megadás. A kezünk kétszer két színű, és egy visszaemelés során csak AA** kezekkel szemben vagyunk hátul. Agresszív preflop emelővel szemben all-in is mehetünk (amiben a kérdés az, hogy elég nagy-e az előnyünk a flopon).

9.6.5. Példa 5

Dobás. Akármennyire is nagyon szépnek tűnnek a kapcsolódó lapjaink, kétségkívül határeset. Két ellenféllel szemben nehezen megjátszható, mivel egy flopolt soron, vagy egy szörnyhúzón kívül, tartogathat több problémát is.

Összegzés

A négy lap miatti hatalmas számú kombináció miatt egy Kezdő Kéz Táblázat használhatatlan lenne. Azonban ha elsajátítod a cikkben megvitatott elméleteket, akkor képes leszel rá, hogy megítéld, hogy a kezed játszható-e, és hogy emelned, vagy netán limpelned kell-e vele.

LINKEK
Javasolt cikkek: Flop játék - Alapkoncepció Turn játék - Alapkoncepció River játék - Alapkoncepció Vitafórumok Tedd fel kérdéseidet profiknak és beszélgess más játékosokkal Vitasd meg a cikk tartalmát Videók: Itt videókat találsz a PokerStrategy edzőitől Élő edzések: Itt élő edzéseket találsz a PokerStrategy edzőivel