Frissítve ekkor: 09 jún 26, készítette:

Preflop játék - Korai szakasz

Bevezetés

A tartalomból:

  • A preflop játék céljai a korai szakaszban
  • Milyen tényezőknek van szerepe a játékbeli döntésekben
  • Hogyan hozhatsz döntést a táblázatok és az információk segítségével

Még akkor is, ha egy SNG játékos fő nyeresége a verseny késői szakaszában dől el, a korai szakaszban tesszük le az alapkövet. Ha itt rosszul játszol, akkor a késői szakaszt ritkán fogod elérni, vagy túl kicsi lesz a letéted ahhoz, hogy a késői szakaszban hatékonyan játszhass.

Ez a cikk ezért elkülönül a kezdő szekció kezdőkéz-táblázataitól, és tisztázza ennek a versenyszakasznak a fontos kérdéseit.

Miben különböznek az SNG-k a cashgame-ektől?

Tegyük fel, hogy egy 11$ SNG első kezében Q Q van nálad, és BB pozícióban ülsz. SB A K-t mutat, és all-in megy. Kb. 53,8%-ban vagy tehát esélyes a kézben, és cashgame-ben egyszerű megadásod lenne.

Ezen a helyen fontos, hogy elmagyarázzuk a cashgame és az SNG közti fő különbséget:

10$-ral befizeted magad a versenybe, ezért 2000 zsetont kapsz. A zsetonjaid értéke eleinte tehát 10$. Ez az érték azonban változtatható, és változik is a verseny folyamán. Ha például egyszerre minden ellenfeled megőrülne és folyamatosan all-in menne, míg csak egy maradna belőlük, akkor így nézne ki a helyzet: 2000 zsetonnal vagy heads-upban. Az ellenfelednek 18000 zsetonja van.

Ezzel már biztosan második vagy, a 2000 zsetonod pedig most legalább 30$-t ér, sőt, akár még többet is, mivel van még esélyed a győzelemre.

A matematikai modell ezeknek az ingadozásoknak kézzelfoghatóvá tételéhez, valamint a zsetonok pénzértékének meghatározásához az úgynevezett Independent Chip Model, az ICM (független zsetonmodell).

Vegyük most szemügyre újra az elején ismertetett kezet, az egyszerűség kedvéért a vakok bevonása nélkül, mivel azok csak áttekinthetetlenebbé tennék a számítást, és alig van befolyásuk.

Ha megnyered a kezet, akkor 4000 zsetonod lesz. Ennek az ICM alapján 18.444$ az értéke, és nem 20$, mint ahogyan az első pillantásra gondolható. Ha megadod az all-int, akkor minden nem érintett játékos 19,4 cent nyereségre tesz szert tehát annak a ténynek az alapján, hogy te, vagy az SB ki fog esni, ők pedig egy hellyel közelebb kerülnek a pénzes helyezésekhez.

10$-t fektetsz be ahhoz, hogy 18.444$-t nyerj. Ahhoz, hogy hasznot hozó megadást hajthass végre, ennek megfelelően 10/18,444, azaz 54,2% nyerési esélyre van szükséged. Neked viszont csak 53,8%-od van, emiatt pedig dobsz.

Ezt az elvet és számítást bármelyik tetszőleges helyzet számára alkalmazhatod egy Sit and Go-ban, és az itt kiszámított különbség felelős azért, hogy a feszes flop előtti játék a domináns stratégia a lazább játékkal szemben.

Egy zsetonnak, melyet megnyersz, kevesebb értéke van, mint annak a zsetonnak, melyet elveszítesz. (az első 2000 zseton = 10$ a második 2000 zseton = 8,44$).

Miért olyan fontos a pozíció?

Egyike a legfontosabb, de éppen a kezdők által leginkább alábecsült döntési kritériumoknak a pozíció, mivel rendkívül sok olyan információt kaphatsz általa, mely nem kerül egyetlen zsetonodba sem.

Ahogyan már a kezdő cikkekben is ismertettük, a pozíciód az aktuális osztótól levő távolságod. Minél korábbi a pozíciód, annál korábban kell cselekedned egy adott tétkörben. Ennek megfelelően több olyan ellenfeled van, aki utánad cselekedhet. Emiatt az egyszerű ok miatt kell a lapjaidnak annál jobbaknak lenniük, minél korábbi a pozíciód.

Ezt az összefüggést tényleg meg kell tanulnod, és meg kell értened, de vajon elgondolkoztál már azon, hogy milyen befolyást gyakorol ez az egyszerű kijelentés a játékra?

Ha korai pozícióban vagy, akkor sokkal nagyobb annak a veszélye, hogy erős kézbe szaladsz bele, hisz utánad még kilenc játékos következik, és nem csak pl. kettő. Ez számodra azt jelenti, hogy minél korábbi pozícióban vagy, annál erősebbnek kell lennie azoknak a kezeidnek, melyekkel emelsz.

Másként fogalmazva: egy olyan kéz, mint az  A J , melyet UTG pozícióban egyszerűen dobsz, jó kéz lesz az értékért történő emelés számára a gombról. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy olyan húzó kezet, mellyel olcsón akarod látni a flopot, korai pozícióban rögtön dobhatsz, ha gyakran utánad emelnek.

Ha alkalmazod ezt a logikát, világossá válik számodra, hogy a kezednek annál erősebbnek kell lennie, minél korábbi pozícióban van az az ellenfél, aki akciót hajt végre. Így a fent említett AJ tiszta dobás egy UTG pozícióból végrehajtott emeléssel szemben. Ha azonban a gomb emel, akkor mindenképpen megadhatsz vele BB pozícióban.

A korai szakaszban döntő jelentőségű a pozíció a flop utáni játéknál is. Mivel a zsetonok nagy része a flop után kerül középre, próbálj meg itt pozícióra szert tenni. Ideális esetben utolsó szeretnél lenni, aki a flopon meghozza a döntést, mivel így információelőnyöd van, egyszerűen azért, mert már mindenki meghozta a döntését a flopon, vagyis passzolt vagy nyitott.

Hogyan játssz az egyes kéztípusokkal?

Szörnyek

Az AA, a KK és a QQ is határozottan olyan kezdőkezek, melyekkel meg kell próbálnod a flop előtt annyi zsetont a potba juttatni, amennyit csak lehetséges, ugyanis itt csaknem mindig neked van a legjobb kezed.

Az a célod tehát ezekkel a kezekkel, melyek flop előtt nagyon értékesek, s még flop után is legtöbbször nagyon erősek és egyszerűen játszhatóak, hogy lehetőleg nagy potokat játssz olyan kevés ellenféllel szemben, amennyire csak lehetséges. A legjobb, ha már a flop előtt all-in kerülsz. Ha első beszálló vagy, akkor emelsz. Ha valaki emelt már, akkor ráemelsz.

PÉLDA:

Party Poker No-Limit Hold'em Tourney, Big Blind is t40 (10 handed)

UTG (t2000)
UTG+1 (t1960)
UTG+2 (t2644)
MP1 (t1980)
MP2 (t1940)
MP3 (t1698)
CO (t1900)
Button (t2040)
SB (t1960)
Hero (t1878)

Preflop: Hero is BB with A, A.
2 folds, UTG+2 calls t40, 1 fold, MP2 raises to t200, 4 folds, Hero raises to t600, UTG+2 folds, MP2 raises to t1080, Hero pushes all in , MP2 calls all in.

Jó kezek

AK, AQ, JJ és TT – ezekkel a kezekkel nagyon jól tudsz emelni első beszállóként, de kerüld a flop előtt az összes zsetonod befektetését, mivel ezek a kezek messze nem olyan erősek, mint amilyennek tűnnek. Vedd pl. az AK-t: ezzel ráadásul még enyhén hátul is vagy, ha az ellenfél párt tart. Ahogyan már a bevezetésből megtanultad, lehetőleg kerülendőek a pénzfeldobásos helyzetek.

Hasonló érvényes a TT számára is, mivel itt két fölélap ellen vagy a pénzfeldobás helyzetében. Természetesen annak a veszélye is fennáll, hogy az ellenfeled szörnyet tart, tehát ezekkel a kezekkel már a flop előtt értékért emeléseket kell végrehajtanod, de nem szabad akkora potot generálnod, amelytől már nem tudsz megválni.

Hogyan játssz tehát egy erős kezet? Ha első beszálló vagy, akkor emelj. Ha valaki már emelt, akkor csak adj meg. Így elkerülöd az olyan marginális helyzeteket, melyekben a potméret és az esély miatt kell megtenned egy lépést, jóllehet nem vagy tiszta esélyes. Ehhez jön még, hogy az ellenfeled nem tud könnyen dobni, így a flop után megcsinálhatja a második legjobb kezet, és kifizethet téged.

Ha pl. az ellenfeled A6-tal emel, AQ-val megadsz, a flop pedig ászt hoz, akkor biztosan több zsetont nyersz annál, mintha a flop előtt emeltél volna.

PÉLDA:

Party Poker No-Limit Hold'em Tourney, Big Blind is t40 (8 handed)

UTG (t2000)
UTG+1 (t2000)
MP1 (t2040)
MP2 (t1860)
CO (t1920)
Hero (t2040)
SB (t6140)
BB (t2000)

Preflop: Hero is Button with K, A.
UTG raises to t160, 4 folds, Hero calls t160, 2 folds.

Party Poker No-Limit Hold'em Tourney, Big Blind is t60 (10 handed)

UTG (t1760)
Hero (t2000)
UTG+2 (t1610)
MP1 (t920)
MP2 (t1720)
MP3 (t4360)
CO (t2890)
Button (t2420)
SB (t1960)
BB (t360)

Preflop: Hero is UTG+1 with A, Q.
1 fold, Hero raises to 200

Húzó kezek

Az olyan kezekkel, mint pl. A5, KT vagy 87, melyek legjobb, ha egyszínűek, és a flop előtt nem olyan erősek, de könnyen eltalálhatják az asztalt, óvatosnak kell lenned, főleg, ha a flop előtti játékodon is még dolgozol. Gyakran vezetnek olyan marginális helyzetekhez, melyeket el akarsz kerülni.

Ha játszani akarsz ezekkel a kezekkel, akkor nagyon óvatosnak kell lenned, nehogy te legyél az, aki a második legjobb kezet csinálja meg, és kifizeti az ellenfelet. Ezekkel a kezekkel lehetőleg olcsón akarod látni a flopot. A kéznek ehhez több résztvevősnek kell lennie.

A húzó kezek csak akkor kifizetődőek, ha több játékos van játékban. Csak akkor fizetődik ki, ha eltalálod a kezedet.

Egy példa ehhez: előtted négy ellenfél limpelt, te pedig megadsz  J T -vel, egy jó húzó kézzel. BB passzol, és öt másik játékossal együtt látod a flopot.

Itt egy lista, milyen gyakran fogsz betalálni a flopon:

  • Pár: 32,4%
  • Kétpár: 2%
  • Drillek, vagy annál jobb: 3,6%

Öt ellenfélnél egy bubi vagy egy tízes pár ritkán elegendő. Ha valaki akcióba lép, akkor gyakran dobnod kell, vagy ki kell fizetned egy jobb kezet. Drilleket vagy annál jobb kezeket az eseteknek csak 3,6%-ában találsz el, és még ekkor is előfordul, hogy jobb kézzel találkozol, és elveszted az összes zsetonod.

Amit még természetesen szintén eltalálhatsz az ilyen kezekkel, azok a húzók, ez pedig már sokkal gyakrabban történik meg:

  • Sorhúzók 4 jóval: 16,6% (másként szólva lyukas sorhúzók)
  • OESD, dupla lyukas sorhúzó 8 jóval: 9,6%
  • Flösshúzó: 10,9%

Jóllehet ez ellentmond a zsetonok megtartásának a korai fázisban, ezekkel a kezekkel azonban további zsetonokat kell befektetned.

PÉLDA:

Party Poker No-Limit Hold'em Tourney, Big Blind is t60 (9 handed)

UTG (t1820)
UTG+1 (t2040)
MP1 (t4030)
MP2 (t1150)
MP3 (t1940)
CO (t3140)
Button (t1910)
Hero (t2140)
BB (t1830)

Preflop: Hero is SB with J T .
2 folds, MP1 calls t60, MP2 calls t60, MP3 calls t60, CO calls t60, BU calls t60, Hero completes, BB checks.

Hogy hogyan játssz tovább a kézzel a flopon, megtudhatod a flopon való játékról szóló cikkekből. (lásd a keretet a linkekkel a cikk végén).

Zsebpárok

A zsebpárok is húzó kezek, de teljesen más természetűek. Vagy eltalálsz egy szetet, és megpróbálsz egy nagy potot generálni, vagy nem találsz el semmit, és könnyen dobhatsz. Így a flop utáni játékod világosan meg van határozva, a flop előtti játék ezekkel a kezekkel pedig csak egy logikus következmény.

A célod, hogy egy párral olyan kedvezően láthasd a flopot, amennyire csak lehetséges. Limpelsz tehát, vagy megadsz egy emelést. Nem emeled viszont azt. Figyelembe kell venni, hogy neked és a potenciális ellenfelednek is elegendő zsetonjai vannak ahhoz, hogy találat esetén megfelelően ki is fizessen téged. Csak akkor fektetsz be zsetonokat a flop előtt, ha mindketten maradék letétként az általad befektetendő összegnek legalább 15-szörösével rendelkeztek.

Egy szetet az eseteknek csak 11,8%-ában találsz el. Az eseteknek a maradék 88,2%-ában, amikor nem találsz be, szintén finanszíroznod kell.

PÉLDA:

Party Poker No-Limit Hold'em Tourney, Big Blind is t40 (10 handed)

UTG (t2000)
UTG+1 (t2000)
UTG+2 (t2000)
MP1 (t2000)
MP2 (t2000)
MP3 (t2000)
CO (t2000)
Hero (t2000)
SB (t2000)
BB (t2000)

Preflop: Hero is Button with 2, 2.
UTG raises to t120, 6 folds, Hero calls t120, 2 folds.

Milyen típusú emelések léteznek?

Az emelés számára több különböző indíték létezik, ezért mindig tudnod kell, hogy milyen indíttatásból hajtod végre az emelést.

EMELÉS ÉRTÉKÉRT

Ha UTG pozícióban vagy és AA-t tartasz, akkor azért emelsz, mert a kezed a legjobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy potot nyerjen. Ha a flop előtt emelsz egy ilyen szörnnyel és megadják, akkor az ellenfeled szinte mindig hibát követ el, mert az esetek 80%-ában meg fogod nyerni a potot.

Az értékért való emelés célja tehát az, hogy annyi zsetont kapj az ellenféltől a potba, amennyit csak lehetséges. Ha emelik az akciódat, akkor ennek következésképpen csak örülhetsz.

EMELÉS ÉRTÉKÉRT ÉS VÉDELEMÉRT

Létezik továbbá a védekezésért és értékért történő emelés. Példa erre az emelés JJ-vel UTG+1 pozícióban. Nagyon valószínű, hogy te tartod a legjobb kezet, de ez még nagyon sérülékeny. A-val, K-val vagy egy Q-val minden flop nagy veszélyt jelent. Ehhez jönnek még természetesen még azok a flopok, melyeknek ugyan nincs semmilyen nyilvánvaló ijesztő lapja, a kezedet azonban mégis megverik.

Az egyik nagy veszélye ezeknek az ijesztő lapoknak, hogy arra kényszerítenek téged, hogy ne védd tovább a kezedet a húzókkal szemben, mivel hátul is lehetsz már, és potkontrollt kell alkalmaznod.

Ezeknél az emeléseknél sem kell szomorkodnod, ha nem kapsz megadást. Egy jó játékos ráemelése esetén a kezed átlagon felüli lehetősége ellenére is csaknem mindig hátul vagy. Egy ráemelésre ezért legtöbbször dobnod kell.

A kivételek természetesen erősítik a szabályt. Ha olyan ellenfelet látsz, akinek a kezdőkezekkel szemben támasztott követelményei annyira alacsonyak, hogy KJ-val, vagy 77-tel úgy játszik, mintha szörnye lenne, akkor olyan drámaian megnő a kezed értéke, hogy gond nélkül végrehajthatsz egy tiszta értékért emelést is, és játszhatsz all-inre.

LOPÓ EMELÉS

A lopó emelés célja, hogy begyűjtsük a vakokat, és ezt lehetőleg az ellenfél védekezése nélkül. Az összes korai pozíció kiesik emiatt ennél az emelésnél. Minden utánad következő ellenféllel növekszik az esélye annak, hogy védekezéssel találod szembe magad, és valakinek olyan keze van, amivel játszani szeretne.

Korai fázisban a vakok értéke a letétekéhez képest olyan csekély, hogy alig éri meg megtámadni a vakokat. Túl marginálisak a kialakuló helyzetek.

A legjobb kezek a lopásra irányuló emelések számára a húzó kezek. Ezekkel megadás esetén elegendő esélyed van arra, hogy eltaláld a flopot, és ésszerűen játszhass tovább.

Könnyű a döntésed természetesen, ha a lopásodat emelik. Egyszerűen dobsz. Az egyetlen kivételt a zsebpárok képezik, melyekkel szetértékre tudsz megadni, ha nálad és az ellenfelednél még legalább a 15-szöröse van befektetendő összegnek, mint maradék letét.

Mekkorák legyenek az emeléseid?

Az előző fejezet logikus következménye az lenne, hogy a lopásért történő emelésedet lehetőleg alacsony értékűre alakítsd, és csak kevés zsetont tegyél kockára. Az értékért történő emelések számára az all-in push lenne a logikus következmény, mert ha azt megadja valaki, akkor az összes zsetonodat esélyesként tetted középre.

Sajnos ez nem olyan egyszerű, mert egy kis emelést gyakrabban megadnak, a push pedig legtöbbször oda vezet, hogy mindenki kiszáll. Tanácsos emiatt, hogy általában ugyanazt az emelési méretet válasszuk az összes szituáció számára. Ennek az az előnye, hogy az ellenfeled nem tudja, hogy értékért vagy lopás céljából emelsz-e. Gyakrabban kifizetik így az értékért történő emeléseidet, a lopásért történő emelésed esetén pedig magasabb a kiszállási részesedésed.

A tökéletes emelési méret asztalfüggő. A korai fázisban azonban ez legtöbbször 3 és 4 BB érték között mozogjon. Mint mindig, vannak kivételek. Ha olyan asztalnál ülsz, ahol az ellenfelek szívesen hajlanak arra, hogy megadjanak 6 vagy 7 BB-nyi értéket is, akkor miért ne lennél kész arra, hogy elvedd ezeket az extra zsetonokat az értékért történő emeléseiddel?

Ráemelésnél jó nagyság az ellenfél emelésének háromszorosa, plusz minden egyes játékosért még egyszer az az összeg, melyet az eredeti emelés megadott. Ha előtted valaki 3 BB-nyi értékre emelt, egy másik játékos pedig megadta az emelést, akkor 3 * 3 BB + 1 * 3 BB = 12 BB-nyi értékre emelsz.

Ha a ráemelés számára már több, mint a letéted felét kell befektetned, akkor menj rögtön all-in. Másként kifejezve: ha a pot értéke az emelés, és az előtted levő néhány megadás által már eléri a letéted kb. 1/3-át, akkor rögtön pusholj. Ha viszont csak normál módon emelsz rá, és azt valaki megadja, akkor a pot a flopon a letétedhez viszonyítva már olyan nagy, hogy már úgysem szállhatsz ki.

Jobb ezért az ellenfelet rögtön a flop előtt kész tények elé állítani, és nem megadni neki a lehetőséget arra, hogy a húzója eltalálása esetén kiüssön téged, vagy a flopon mégiscsak dobjon. Még akkor is nagy siker ez, ha a flop előtt mindannyian dobnak.

Tegyük fel, hogy ez az első kéz egy SNG-ben. A vakok ebben az esetben 20/40-nel kezdődnek. Mindenkinek 2000 zsetonja van. Előtted volt egy emelés 160 zsetonra, valamint két megadás. Ez 480 méretű potot tesz ki, ehhez jön még 60 zseton a vakoktól. Ha most a gombról ráemelsz, és mindenki dob, akkor egy csapásra 540 zsetonnal lesz több a birtokodban, ezzel pedig a letéted negyedét nyerted hozzá anélkül, hogy láttad volna a flopot.

Ez az eredmény tényleg olyan jó, hogy ezt a játékot (préselés) a legjobb, ha AK, vagy JJ kezekkel hajtjuk végre, mert ezek a kezek olyanok, mint ahogyan azt fent leírtuk, a flopon viszont csak rosszul lehet velük tovább játszani.

Ha az ellenfeled olyan kézzel ad meg, amivel szemben pénzfeldobásos helyzeted van, akkor ez sem probléma. A pénzfeldobás ugyan nem kívánatos, de rendben van, főként azért, mert a rossz ellenfelek olyan kezekkel is megadhatnak, melyekkel szemben tisztán esélyes vagy, AQ-val vagy AJ-val például, netán 88-cal, ha JJ-val vagy TT-vel pusholsz.

AA-nál és KK-nál vitatkozni lehet azon, hogy szükség van-e erre a játékra, mivel csak nagyon ritkán kapsz olyan flopot, ahol a kezeddel ne tolnád középre szívesen az összes zsetonodat. Az ellenfeleid egyrészt ritkábban adnak meg egy préselést, ha már láttak téged AA-val pusholni, másrészt a rossz játékosok legtöbbször még a flop előtt megadják a ráemelést, de aztán dobnak a flopon. Ilyenkor tehát mérlegelni kell.

Vedd figyelembe, hogy itt csak az egyszerű emelésről van szó. Ha volt előtted emelés és ráemelés, akkor meg kell becsülnöd, hogy vajon a ráemelő hány kezét tudod megverni. AK-val és JJ-val a push valójában már csak nagyon rossz ellenfelekkel szemben hasznot hozó.

Milyen gondolatmeneten kell végigmenned egy játékbeli döntésed során?

Mielőtt a játékkal kapcsolatos döntést hoznál a flop előtt, több kérdést kell megválaszolnod:

  • Milyen pozícióban vagy?
  • Mit csináltak előtted az ellenfelek, mi a pozíciójuk?
  • Melyik játékos hogyan cselekedett, és mi lehetett a szándéka?
  • Játszható a kezed?
  • Mennyire agresszív/passzív, jó/rossz, feszes/laza az asztal?
  • Milyen benyomása van az asztalnak rólad?
  • Mi a célod, ha beszállsz?
  • Milyen nagy legyen a nyitásméreted ahhoz, hogy elérd ezt a célt?
  • Mennyire valószínű, hogy egy utánad következő ellenfeled megakadályozza ennek a célnak az elérését?
  • Ha valaki ezt teszi, akkor ő vajon erős, vagy gyenge játékos?
  • Milyen helyzettel állt szemben, amikor meghozta a döntését? Milyen célja lehet?
  • Mit teszel, ha az utánad következő ellenfelek nem úgy reagálnak, ahogyan az számodra ideális lenne?
  • Valószínűleg milyen pozíciókkal, hány és milyen ellenféllel stb. fogod magadat szembetalálni a flopon?

Ha felteszed magadnak ezeket a kérdéseket a döntésed meghozatalakor, és meg is tudod őket válaszolni, akkor a kezednek/akciódnak konkrét célja van, egy terve ennek a célnak a megvalósításához, és van még egy B terv is arra az esetre, ha az ehhez a célhoz vezető közvetlen út le van zárva.

Ezután tehát aligha találod magadat olyan helyzetben, ahol nem tudod, mit tegyél. Ha mégis ilyen eset állna fenn, akkor az utólagos vizsgálat során hibakeresés céljából végighaladhatsz a fenti kérdéseken, és megtalálhatod, hogy hol voltak a becslésednek a gyenge pontjai, és mi annak a következménye a játékod számára.

Ha pl. gyakran adják meg a lopásaidat, vagy gyakran emelik azokat, akkor az utólagos vizsgálatod a következőképpen nézhet ki:

  • Milyen pozícióban vagy?
    Késői pozícióban.
  • Mit csináltak előtted az ellenfelek, mi a pozíciójuk?
    Első beszálló voltam.
  • Játszható a kezed?
    Igen. Csak megfelelő húzó kezekkel loptam.
  • Mennyire agresszív/passzív, jó/rossz, feszes/laza az asztal?
    Az asztal nagyon feszes volt, az ellenfelek pedig inkább passzívak és rosszak.
  • Milyen benyomása van az asztalnak rólad?
    Nagyon ritkán játszottam, soha nem loptam, tehát az asztal valószínűleg hitelt adott nekem.
  • Mi a célod, ha beszállsz?
    Be akartam gyűjteni a vakokat.
  • Milyen nagy legyen a nyitásméreted ahhoz, hogy elérd ezt a célt?
    Normál emelőméret, mint amekkorát az értékért történő emeléseknél, pontosan ilyen helyzetekben is csináltam volna.
  • Mennyire valószínű, hogy egy utánad következő ellenfeled megakadályozza ennek a célnak az elérését?
    Ezt nem tartom valószínűnek, mivel már csak két ellenfél van utánam, ezek pedig nagyon feszesek.
  • Ha valaki ezt teszi, akkor ő vajon erős, vagy gyenge játékos?
    Inkább gyenge játékosok, akik kevés agressziót mutatnak, de szívesen megadnak.
  • Milyen helyzettel állt szemben, amikor meghozta a döntését? Milyen célja lehet?
    Egy részemről hátsó pozícióból végrehajtott emeléssel találta magát szemben. Valószínűleg olyan húzó keze van tehát, amivel nem akar sok zsetont befektetni.
  • Mit teszel, ha az utánad következő ellenfelek nem úgy reagálnak, ahogyan az számodra ideális lenne?
    Ha megadnak, akkor olyan kezem van, amellyel eltalálhatom az asztalt, vagy egyszerűen elnyerhetem a potot egy folytató nyitással. Ha emelik az akciómat, akkor könnyű dobásom van.
  • Valószínűleg milyen pozíciókkal, hány és milyen ellenféllel stb. fogod magadat szembetalálni a flopon?
    Legtöbbször egyáltalán nem látom a flopot. Ha mégis, akkor nagyon valószínű, hogy kis potban vagyok, használható kézzel és pozícióban egy feszes és passzív ellenféllel szemben.
ÖSSZEGZÉS

Ha kérdéseket az utólagos vizsgálódásnál is meg tudod válaszolni, akkor nem volt hibás a döntésed, hiszen alapos megfontolás után ismét ugyanígy döntenél.

Összefoglalás

Ahogyan azt a cikk remélhetőleg figyelmes olvasásakor észrevetted, nem írjuk itt elő, milyen kézzel, melyik pozícióból, hány zsetonnal kell emelned. Arról van szó ehelyett, hogy elsajátítsd azt a gondolkodási folyamatot, amely a jó preflop döntésekhez vezet, ugyanis minden egyes kéz egyedi, amelyet az asztalnál játszol, és ugyanígy egyediek a körülményei is, és az elemzés is minden alkalommal szükséges.

Ha valamelyik általad játszott kézzel nem vagy elégedett, netán bizonytalan vagy, akkor használd a megfelelő kézelemző fórumot, ahol más gondolatokra és látásmódokra tehetsz szert.