Haladó buborékjáték hatfős SnG versenyekhez

Bevezetés

A tartalomból:

• Miért szükséges stratégiát kialakítanod 6-max SnG versenyekhez?
  
• A leggyakrabban elkövetett hibák 6-max SnG versenyeken
  
• A buborékjáték alaphelyzetei
  

Az utóbbi időben a hatfős SnG a magas tétes játék legelterjedtebb formája. Ez egyszerűen a regulár játékosok korlátozott számának köszönhető, és ugyanezen ok miatt egyre népszerűbb az alacsony tétes játékok között is.

A kilenc-tíz résztvevős játékokat, ahol csak az első három helyért fizetnek, könyvek, videók és fórumok tárgyalják ki alaposan. A hatfős póker azonban stratégia tekintetében még viszonylag új. Éppen ezért sok játékos, még a regulárok is rosszul játsszák, különösen a buborékban. Lássuk a hibákat:

• A ICM stratégia pontos ismeretének hiánya: a hatfős játékhoz szükség van néhány apró változtatásra a fullring játékhoz képest. Néhány játékos nem ismeri a pontos beállításokat, hogy elkerülje a kockázatot a játék korai szakaszában és a buborékban.
• Agresszivitás vagy metajáték: sok játékost ragad magával a 6-max játékok általános agresszivitása. Ilyenkor negatív várható értékű helyzetekben is megadnak, vagy akár feltesznek mindent, egyrészt a tilt miatt, másrészt mert szeretnének keményebb ellenfelek lenni.
• Az ICM-be vetett túlzott bizalom: észben kell tartanod, hogy bár az ICM általában hasznos eszköz a SnG játékokhoz, nem tökéletes, és vannak helyzetek, ahol el kell térni tőle. Mivel a vakpozíciók gyorsabban érnek körbe, és kevesebb zseton van játékban, ezek a magas vakos helyzetek sokkal gyakrabban kerülnek elő, mint a fullring játékokban.
• Elavult információk: még a 6-max SnG játékot jól ismerő játékosoknak is óvatosnak kell lenniük, amikor nem naprakész programot vagy eljárást használnak a kézskála pontos kiszámolásához. Győződj meg róla, hogy mindenből a legfrissebbet használod (például Nash-egyensúly).

Alaphelyzetek

Vegyünk sorra néhány alapvető 6-max játékhelyzetet, és vegyük fontolóra, mi a legjobb stratégia. Tartsuk észben a játékosok leggyakoribb hibáit, és próbáljuk kihasználni ezeket. A 6-max SnG kifizetési struktúrája általában 65%/35%, ami azt jelenti, hogy ha eljutsz a fizetős helyezésekig, az több pénzt jelent, mint a beülő kétszerese (a nyereményalap 16,66%-a). Mivel ez után már csak további 30%-ot nyerhetsz az első hellyel, arra kell törekedned, hogy olyan helyzetekből húzz hasznot, ahol nem te vagy a domináns vezető, és ne tedd fel minden zsetonodat számottevő részesedés nélkül.

Vizsgáljuk meg néhány helyzetben az ICM-et és a Nash-egyensúlyt, és az általuk javasolt push/fold stratégiát (köszönet az adatokért Helmuth Melchernek a www.holdemresources.net-nél). A vakok nagysága a példákban 100/200, tehát 7,5-15 BB közötti zsetonmennyiséggel már all-inre kényszerül a játékos. Azt is elemezzük, mikor lehet kifizetődőbb eltérni a push/fold játékmódtól, kisebb emelésekkel játszani vagy keverni a két stratégiát.

(Az átláthatóság kedvéért a következő ICM számítások bemutatásakor a vakokat figyelmen kívül hagyjuk.)

Itt a játékosok azonos számú zsetonnal rendelkeznek a buborékban. Láthatod, hogy egy all-inhez valódi előnyre van szükséged. Például a nagyvaknak 200/330 x 100 = 60,61% részesedés kell a vakok figyelembevétele nélkül, és 57,5%-ra a vakokkal, hogy megadhasson egy all-int. (Valamivel többre a kisvakkal szemben, és valamivel kevesebbre az osztóval szemben.)

Ez még mindig sokkal kevesebb, mint amennyi egy fullring játékban lenne. 100/200-as vakoknál 15 BB-vel teszel fel mindent. Ez a legtöbb, amit egy all-innel kockáztathatsz. Osztó pozícióban elég feszesen kell játszanod. Kisvak pozícióban sokkal szélesebb skálával játszhatsz, ha az osztó dob. Ezt tükrözi a Nash-egyensúly:

Ahogy látod, meglepően feszes játékot javasol osztó pozícióhoz ebben a helyzetben. Még erős közepes párokkal (például 88) sem tehetsz fel mindent. Ez azért van, mert amikor az osztó dob, nagy az esélye, hogy a másik két játékos mindent feltesz, és ezt még valószínűbbé teszed, ha a skála egy jelentős részét eldobod, amivel talán all-int mondtál volna (ha ez nem egy csak egy példa). Ugyanígy, ellenfeleid is valamivel lazábban adhatnak meg egy fullring játékhoz képest, mivel már csak hárman vagytok játékban. Ez olyan összetűzésekhez vezethet, amiket inkább elkerülnél.

Ezért három játékos esetén gyakran hatásosabb stratégia, ha kicsiket emelsz, különösen, ha ellenfeled is hasonlóan tesz. Nagyon agresszív ellenfelekkel szemben mindenesetre szükséges lehet, hogy keverd a kétfajta stratégiát, amikor szélsőséges kézskálákkal kicsiket emelsz, és közepes erejű kezekkel mindent felteszel, vagy akár a push/fold játékmódot. Ilyenkor az ellenfelek játékán múlik, hogy a játék során épp melyik a legjobb választás.

Egy másik érdekes észrevétel a Nash skáláival kapcsolatban, hogy olyan kezeket is ajánl all-inhez, mint A2s+ és A9o+, amiknek kevesebb a részesedése egy megadásnál, mint a 88-nak, de kevesebbszer is adják meg a blokkolt lapok miatt. Ismét kihangsúlyozzuk, hogy ezekkel a kezekkel sokkal jobb a legkisebb licittel emelni, ha ellenfeled nem ugyanolyan széles kézskálával tesz fel mindent egy visszaemeléskor, mint amilyen kézskálával teszi ezt nyitáskor. Ha ellenfeled megadó kézskálája nem túl feszes, jobb mindent feltenni. Ha a részesedésüket és a blokkolt lapok értékét kombinálod, meglepően erősnek bizonyulnak.

Ha közepes mennyiségű zsetonnal rendelkezel, még inkább kerülnöd kell az összetűzést a a sok zsetonosokkal. Míg neked még mindig 15 nagyvaknak megfelelő zsetonod van, ugyanúgy, mint amikor mindenkinek egyenlő mennyiségű zsetonja volt, kevés zsetonos ellenfelednek már csak 7,5 nagyvakja van, ami gyorsan elfogy, ha kerülöd a konfrontációt. Ellenfelednek gyakrabban is kell kockáztatnia, valószínűleg néha negatív várható értékű helyzetekben is. Ezért ilyenkor az ICM alulértékeli a zsetonjaidat, és feszesebben kell megadnod, mint ahogyan ajánlja. Fontolóra kell vennünk a Nash-egyensúlyt is, mint kiindulópontot a helyes stratégia meghatározásához:

Most az osztó nyitóskálája elérte az 57,2%-ot, mivel nincs közvetlen veszélyben, és nagy befolyása van. A kevés zsetonosok csak visszahúzhatják, akárcsak a nagyvak és a zsetonmegoszlás is, így végül a kevés zsetonosokkal egy szintre kerül. Továbbá, (ahogyan az előbbiekben már kifejtettük) amikor az osztó minden zsetonját felteszi, a nagyvak csak nagyon feszes kézskálával adhat meg, különben könnyű pénzhez juttathatja a kevés zsetonosokat. Így ebben az esetben a Nash javaslata a megadásra szinte biztosan hiba.

Amint láthatjuk, ha egy játékos sok zsetonnal vezet, akkor a 7,5 nagyvaknak megfelelő zseton azt jelenti, hogy a másik két játékos kifejezetten fel szeretné tenni minden zsetonját egymás ellen, hogy végre kipukkantsák a buborékot, és megduplázzák vagyonukat. A kisvaknak lapjai közel 60%-ával kell támadnia amikor az osztó dob, hogy megszerezze a vakokat, vagy összetűzéseket kényszerítsen ki. Ez után a nagyvak széles skálával adhat meg, hiszen kitűnő a banki esélye, és jó esélye van arra is, hogy túljusson a buborékon a játék utolsó szakaszába.

Ahogy a fenti példa mutatja, három azonos zsetonmennyiségű játékos közül nagyon kifizetődő chipleader pozícióba jutni. Lehetővé teszi, hogy elnyerd ellenfeleid pénzét, és jó esélyed van a győzelemre, amíg ők a második helyért küzdenek. Ezért egyenlő zsetonállásnál keresned kell a helyzeteket, ahol chipleaderré válhatsz. Akár sorozatos vaklopással feszes játékosok ellen, ráemeléssel olyan játékossal szemben, aki lazán nyit, de csak feszesen ad meg, vagy úgy, hogy marginális kezekkel teszel fel mindent, hogy ezzel kifizetődőbb helyzeteket hozz létre a későbbiekben.

Ha itt dupláz egy kevés zsetonos, a részesedése csak 214$-ra nő. Jelentős részesedésre van szüksége, hogy megadhasson egy all-int, mivel hatalmas jutalmat kap, ha fizetős helyre jut, míg a győzelem nagyon valószínűtlen. Ismét kiemeljük, hogy a helyzet kulcsa, hogy a játékosokra milyen sorrendben kerül a vakok szerepe, és a banki esély is sokkal fontosabb, mint ahogy a Nash-egyensúly rámutat. A kevés zsetonosoknak továbbra is nagyon feszesen kell megadni:

Az osztó itt kezei 82%-ával teheti fel minden pénzét, mivel ellenfelei a második helyért játszanak, és annak ellenére, hogy csak 7,5 nagyvaknyi zsetonjuk van, csak prémiumkezekkel adhatnak meg, hiszen ha valamelyikük megad és nyer, csak közepes zsetonossá léphet elő. Egymástól viszont ismét nagyon széles skálával kell megpróbálniuk pénzt szerezni. Egyikük sem engedheti meg, hogy zsetonmennyiségben lemaradjon a másiktól, és már kevés zsetonjuk van.

Itt is számít, hogy a játékosokra milyen sorrendben esik a vakpozíció, mivel ez nagyban befolyásolja a kevés zsetonosok útját a pénzes helyezésekig, és amikor 5 nagyvakig csökken zsetonjaik száma, már meg kell fontolniuk némileg negatív várható értékű all-ineket is, hogy továbbra is létre tudjanak hozni dobási részesedést. Végül észre kell vennünk, hogy másfajta zsetonmegoszlással a helyzet ismét változik, a játékosok egyikének most folyamatosan all-inekkel kell támadnia a sok zsetonos játékost. Az ő stratégiájának megértésén át vezet az út a sikerhez.

Ez a helyzet a következőre emlékeztet. Ha a chipleader nem vezet jelentősen, és bármelyik kevés zsetonos kiugorhat a mezőnyből, az osztónak sokkal kisebb befolyása van, és a kevés zsetonosoknak több okuk van rá, hogy megadjanak. Nézzük a Nash-egyensúlyt:

Itt az osztó csak 35,7%-ban teheti fel minden zsetonját, ami összehasonlítva az előző példa 81,9%-ával jelentős visszaesés. Azt is észben kell tartania, hogy a többi játékosnak már 11,25 BB zsetonja van, és leszakadhat tőlük. Ez egy nagyon ellentmondásos helyzet, és az ellenfelek játéka a döntő. Néhány ellenfél jóval szélesebb skálával fog megadni, mint ahogyan a Nash ajánlja, mert abban reménykedik, hogy átveheti a vezető helyet, míg néhány ellenfél túl feszes lesz, és túlságosan csak a pénzre koncentrál. Ezért az osztónak, ahol csak lehetséges, nyomást kell gyakorolnia (kivéve, ha a játékosok kezdenek rosszul megadni), és dominánsnak kell lennie. A kevés zsetonosok az előbb említett okok miatt mindenképp széles skálával mondanak all-int, és adnak meg.

Összefoglalás

A hatfős SnG megköveteli a játékosoktól, hogy sok általános helyzetet újragondoljanak, és a siker érdekében újratanulják a stratégiát, különösen, ha korábban már megszokták a fullring játékot.

A használt eszközökhöz is elérhetőek a fejlesztések, mint például a Nash-kalkulátor, tehát felül kell vizsgálni a korábbi programokon alapuló stratégiákat, amik esetleg tartalmazhatnak hibákat, vagy nem teljességében elemzik a helyzeteket. A Nash-kalkulátor segítségével láthatjuk, hogyan kapcsolódnak össze az egyensúlyi stratégiák, és hogyan használhatod ki azokat a játékosokat, akik nem eszerint játszanak. A lelkes tanulást, a stratégia újrahangolását és a megértés ezen szintjét kombinálva maximalizálhatod bevételedet, nem csak a hatfős SnG játékokban, hanem a póker bármilyen hasonló szemléletű ágában.

LINKEK
Javasolt cikkek: Buborék-tényezők a különböző SnG típusokban Extra: Phil Shaw szinkronizált videói