Szerencsejáték-szenvedély - Okok, következmények és kiutak

Bevezetés

Thorsten Heed pszichoterapeuta, a poszttraumatikus betegségek szakértője

Ha valaki alkohol, heroin, nikotin, vagy szerencsejáték függő, annál az alábbiak érvényesek:

• A szenvedélye miatt a szenvedély tárgyát kényszeredetten fogyasztja/műveli, akkor is, ha már nem kapcsolódik hozzá élvezet.
• Ehhez kapcsolódva egyre kevésbé tudja kontrollálni magát.
• A szenvedély tárgya az egyént teljesen elfordítja a realitástól.
• Végül a szenvedély tovább folytatódik annak ellenére, hogy számos negatív hatás, esetlegesen egészségkárosodás is fellép.

A következő cikk a szerencsejáték-szenvedély meghatározásával és annak keletkezésével foglalkozik. Kitér továbbá ezen függőség megállapításának körülményeire, és a fellelhető segítségekre is.

Mi az a játékszenvedély?

Az ICD-10-ben, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának hivatalos kézikönyvében az alábbiak szerint van meghatározva:

„A zavar a szerencsejáték gyakori és folyamatos űzéséből adódik, amely a páciens életvitelét uralja, és a szociális, munkahelyi, anyagi, és családi értékek torzulásához, elvesztéséhez vezet.“

A megszállott játékosokat saját, túlzott szenvedélyük teljesen behatárolja. Egy kóros, sajátos betegségkép, ami erős izgalommal, belső nyüzsgéssel, megalapozatlan hangulattal és nyughatatlan pezsgéssel jellemezhető. A játékszenvedélyt továbbá antiszociális személyiségzavar is jellemzi, melynek következtében a függő elfordul a szociális kötelezettségektől, kirekesztettnek érzi magát, amely tényezők hosszútávon gyakran börtönbe kerüléssel veszélyeztetnek.

A szenvedélyekkel küzdő játékosoknál a negatív személyes és szociális problémák ellenére (pl. büntetések, családi kapcsolatok szétesése, munkahelyi fejlődés csökkenése) tartósan fennáll a visszatérő és gyakran még növekvő szerencsejáték-szenvedély

Ahhoz hogy felismerjük a beteges játékosokat, minimum egy éves időtartam szükséges, ami alatt különböző jelek árulkodnak tevékenységükről.

Egy másik elterjedt szervezetnél, a „DSM-IV”-nél a szerencsejátékra hajlamos típusokat a következő mintákkal jellemzik:

• A pénznek különös jelentőséget tulajdonítanak
• Verseny- és teljesítményfüggő gondolkodás
• Nyughatatlanság
• Gyakran a szociális elismertség utáni túlzott szükséglet
• A munka iránti düh
• Halmozottan fellépő stresszfüggő pszichoszomatikus betegségek

Hogyan jön létre a játékszenvedély

Az alapprobléma

A játékszenvedély keletkezése egy komplex folyamat, több tényező játszik benne szerepet, azonban az alábbiak különösen nagy jelentőséggel bírnak:

• Mélyen gyökerező önértékelési zavar ( „nárcisztikus zavar”)
• Kapcsolati zavar
• Az ingerlékenység szabályozásának hiánya

Önértékelési zavar
Különös jelentőségű a nehéz, mélyen gyökerező önértékelési zavar, ahol az egyén az üresség, az értéktelenség állapotába kerül. Ezt a mélyen gyökerező, gyerekkorból származó érzést fantáziavilággal kompenzálja.

A kezdeti nyeremények erősítik az önérzetet, igazolják, hogy az egyén mégis különleges valamiben. Gyakran tehát az egész egy nagy nyereménnyel kezdődik, egy hirtelen siker, aminek a folyományaként belép a saját fantáziavilágába.

Kötődési zavar
John Bowlby brit gyermekpszihológus, a 60-as években fejlesztette ki a kötődés-elméletet. Megállapította, hogy különböző kötődési típusok jönnek létre attól függően, hogy az anyjától kisgyermek korában valaki mennyi szeretet kapott, és hogy az anya milyen hatással volt a gyermekére.

A „bizonytalan” típusnál nem egyértelmű, hogy gyerekként kialakult-e nála a szükséges kötődés, vagy sem. Az ilyen embereknek az a természetes, ha kívánságaikat legtöbbször elutasítják. Ez leginkább olyanoknál fordul elő, akiknek gyermekkorban is sok elutasításban volt részük.

Az ilyen zavarral küzdő „bizonytalan” gyerekek, hajlamosabbak a pszichikai zavarokra, mint a „biztosabb” típusúak. A játékosok is többnyire ebbe a „bizonytalan” típusba tartoznak. A szerencsejátékos szenvedélybetegeknél ezen kívül gyakran felismerhető „broken-home” szituáció, azaz a diszharmónikus családi helyzet, amely legtöbbször egy erősen zavart apai viszonyra vezethető vissza.

Az ingerlékenység szabályozásának hiánya
tudjuk, magyarázatot ad a szerencsejátékosok különleges nyugalmatlanságára. Gyakran a játékosok kezdeti motivációja a siker. A nyeremény megszűnése után azonban az unalom és a negatív érzések legyőzése (például válás után). Általában a játékos egy ördögi körbe kerül, és az élet összes területén áldozattá válik.

Az egyén játék közben egy örömteli izgalmi állapotba kerül, emiatt megpróbál a gátlástalan játékára magyarázatokat találni, mentegetőzni. Kialakulhat a megszállott „hívő” gondolkodás, melynek következtében fantázia világba kerül, és nyereményekkel kapcsolatos fantáziákat alkot. Elidegenedik a környezetétől, elveszíti kapcsolatit, míg végül egyedül marad. Eltorzult gondolati világot alkot magának, az élete végül a játék körül forog, és ez az átalakulás testi, személyes és szociális hanyatlásba torkollik.

A szerencsejátékos impulzuskontroll-zavarokat mutat, azaz túlzásba viszi a jó dolgokat, és nem tud a játéknak ellenállni, akárcsak az alkoholfüggők, akik az elvonókúra után gyakran nem tudják megállni, hogy az első adandó alkalommal ne igyanak.

Azonban a szerencsejátékosnál a számos negatív következménnyel járó vágyat, izgalmakat szabályozni, csökkenteni lehet. Ennek neurobiológiai alapjai vannak. A jutalomrendszer az agyban (mezolimbikai rendszer) krónikusan túl sok ingert kap, ami az agy ellenszabályozásához vezethet. A káros túlzott ingerek elleni védelem kevesebb jutalomérzethez vezet, ez (neuroadaptikus) megszokásban nyilvánul meg. Ahhoz hogy a szenvedélybeteg ismét átélje a megszokott érzést, muszáj feljebb lépnie (a tét nagyságának növelése, vagy gyakoribb játék). A pókerben a legtöbb izgalmat hozó pillanat (a szenvedély fő tárgya) a terítés.

Eltorzult gondolkodásminta

A szerencsejátékosoknál számos torzulás, irracionális magatartás felfedezhető:

• A kontrollált illúzió

  Olyan feltevésen alapszik, miszerint a szerencsejáték közben több személyes hatás van jelen, mint egyébként. Csupán a nyeremény az egyetlen megoldás, ami a vereség utáni szerencsétlen állapotot megsemmisítheti.

• A Monte-Carlo-effektus ( „gamblers fallacy” – a szerencsejátékos tévedése)

  A korábbi események gyakorisága befolyásolja a következő események valószínűségét (pl.: ha a rulettnél egymás után háromszor fekete jön, akkor a következő alkalomnál már megnő a piros valószínűsége).

• A nyeremény hibás valószínűsítésének interpretációja

  A játékos gyakran irreális módon túlértékeli a nyereségre való kilátásait. (Pl.: lottózásnál a befektetett pénz 98% teljesen elveszik.)

• „Majdnem eltaláltam”

  Pl: olyan játékgépeknél is előfordulhat, melyeknél 3 három ugyanolyan szimbólumnak kell feltűnnie a nyeréshez. Ha már volt olyan hogy kettő feltűnt, akkor kényszer uralkodik el a játékoson a további játékra, mivel így gondolkodik: „Majdnem eltaláltam! Tovább kell tehát játszanom, és biztosan sikerül!”

• Foglyul esés

  Egy rossz döntés megállapítása után tovább játszik az eddigi befektetések jogosságát bizonyítandóan. Pl.: „Ok, valószínűleg hátul vagyok, de a turnig mindenképp elmegyek, bár akkor már megnézem a rivert is. „

Kik a veszélyeztetettek?

A legveszélyeztetettebbek a nagyvárosokban élő, 30 év körüli férfiak. A szenvedély alapjai a férfiaknál általában már pubertás korban elkezdődnek, ezzel ellentétben a nőknél ez csupán a középkorúság környékén alakul ki. Kezelésre általában akkor kerül sor, ha valami bűncselekményből kifolyólag (lopás, öngyilkossági kísérlet) erre kötelezik az egyént. Függőség nagyon sok mindenre kialakulhat, azonban tudvalevő, hogy a függők nagyobb része (körülbelül egyharmada) „anyagi” függőségben szenved, ilyenek például az alkoholisták, és a heroinisták.

A lakosság 2-3 %-a problematikus ezen a téren, míg nagyjából 1% betegesen szerencsejáték függő. A szerencsejáték kínálat (pl.: 1000 lakosra eső játékgépek száma) és a beteges szerencsejátékosok száma között korreláció, azaz függőségi viszony fedezhető fel.

A kiváltó ok legtöbbször a kezdeti sikerélmény (a nagy nyeremény) de lehet akár egy az egyén életében súlyos hatással bíró esemény is (pl.: partnerkapcsolati problémák, csalódások, terhesség, munkahelyi gondok).

Feltűnő jelenség még, hogy a függőség általában párhuzamosan, egy vagy több másik betegséggel társul. Például a szerencsejátékosok fele depressziós zavarokkal küszködik, ami rossz hangulatot, és érdeklődés vesztést okoz. A két betegség erősítheti is egymást.

A kezelt szerencsejátékosok negyede már minimum egyszer kísérelt meg öngyilkosságot, 90%-uknál pedig személyiségzavarok figyelhetők meg. A személyiségzavar legtöbbször a pubertás kor kezdetén alakul ki, mikor tartósan rossz magatartáspéldát lát a gyermek, mely zavart okoz a fejlődésében, és később a szociális kapcsolati problémákhoz vezet. Különösen gyakori a nárcisztikus személyiségzavar, amely következtében állandóan túlzásokba esik saját teljesítményével, és tehetségével kapcsolatban, tartósan sikert, hatalmat, csillogást, szépséget, vagy ideális életet fantáziál magának.

A nárcisztikus személyiségzavart nehéz kezelni, mert a páciens arra törekszik, hogy a terapeutát leértékelje, vagy a kezelést megszakítsa, mivel nem erősítik meg őt saját nagyságáról, melyet fantáziái során kialakított magáról.

Milyen következményei vannak a játékszenvedélynek?

A szenvedélytől függően kifejlődik egy tipikus öntörvényűség, amely az élet minden területét felöleli. Végül a saját cselekedeteket szabályozó lehetőségek még jobban korlátozódnak.

A szenvedély-tipikus öntörvényűség többféle módon is megmutatkozhat, pl.: az állandó vágyat a tét növelésével akarja a szerencsejátékos kielégíteni, így a pókerben pl: a chasing, illetve a tiltre kerülés is ez a kategória.

Ezek után kialakul a szociális izoláció. Egyfajta szégyenérzet jön létre, így az egyén eltitkolja a játékszenvedélyét. Belekerül egy játékosi környezetbe, egy tipikus szerencsejáték életvitelbe, ami mindenekelőtt a közvetlen szükséglet kielégítést támogatja, így akár büntetendő cselekedetekhez is vezethet (pl. pénzlopás a játékhoz).

Végül mindez pénzügyek teljes kontrollálhatatlanságába fejlődik, ami a család támogatásának megszűnéséhez, és a munkahelyi egzisztencia romlásához vezet. Ennek következménye lehet az öngyilkossággi kísérlet, és a bűnöző életmód is.

Az állandó nyugtalan játék testileg is megmutatkozik, a különböző pszichoszomatikus szimptómákon keresztül, a gyomorfájástól kezdve, fejfájás, és szívinfarktus is előfordulhat.

Hogyan tudom megállapítani, hogy szenvedélybeteg vagyok-e?

Vannak olyan tesztek és kérdések, melyek segítenek felismerni a szerencsejáték-függőség meglétét és egyéb kóros játékformákra való hajlandóságot (pl.: szociális szerencsejáték, professzionális szerencsejáték, antiszociális személyiségnél fennálló szerencsejáték, kóros pc függőség /játék, chat, szörf/).

A világszerte elterjedt skálás tesztelő eljárások egyike a SOGS (South Oaks Gambling Screen). Megvizsgálja a viselkedésmintákat, megnézi, hogy a játékos rendelkezik-e olyan képességekkel, melyekkel kordában tudja tartani játékát, figyelni tud-e a játékára negatív hatások fellépése (pl.: kimerültség) esetén is, van-e nárcisztikus hajlama, esetleg a pénzszerzés érdekében büntetendő cselekmények elkövetésére is hajlandó-e.

Egyéni teszt

Itt egy igen egyszerű teszt a szerencsejáték függőség felmérésére. 19 kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni. Ha több mint 7 kérdésre igennel válaszoltál, akkor fennáll nálad a szerencsejáték-függőség veszélye.

1. Volt már olyan, hogy addig játszottál, amíg el nem fogyott a pénzed?

2. Kértél már kölcsön pénzt játékra?

3. Vettél már fel hitelt a játék miatt?

4. Rendszeresen túllépi-e a játék az általad megállapított időbeni, és pénzügyi kereteket?

5. Gondoltál már arra, hogy a játékhoz a pénzt illegálisan szerezd be?

6. Gyakran gondolsz a játékra?

7. Loptál már pénzt azért, hogy játszhass?

8. A játékon kívül más dolgokra nehezen tudsz koncentrálni?

9. Nyugtalan vagy agresszív leszel, ha nem tudsz játszani?

10. A normális életed a játékkal összehasonlítva unalmasnak tűnik?

11. Csökkent az érdeklődésed a környezeted iránt?

12. Azért játszol, hogy lenullázd a veszteséged?

13. Eltitkolod a barátaid, vagy a családod elől, hogy mennyit játszol, és mennyit veszítesz?

14. Gyakran rossz a lelkiismereted játék után?

15. Előfordult már, hogy tovább játszottál, bár tudtad, hogy magadat vagy mást megbántasz ezzel?

16. Játszottál már azért, hogy javuljon a hangulatod, és a problémáidat elűzd vele?

17. Vezetett-e már a játék a családodban veszekedéshez, vagy okozott problémákat?

18. Lógtál-e a munkából/iskolából, azért hogy játszhass?

19. Gondoltál már arra, hogy a játék miatt öngyilkosságot kövess el?

Mit tehetünk a játékszenvedély ellen?

Először is ki kell derülnie, hogy fennáll-e igazából a beteges játékfüggőség. Amennyiben igen, úgy speciális tanácsadóhoz kell fordulni.

Ha a páciens még szociálisan jól integrált, szenvedélybetegsége kevésbé előrehaladott, akkor ajánlott ellátogatnia egy szenvedélybetegségekkel foglalkozó tanácsadóhoz (ambuláns pszichoterapeutához, erre szakosodott pszichológushoz, vagy orvosi pszichoterapeutához).

Egy erősebb zavarnál már azt kell eldönteni, hogy egy pszichoszomatikus szakklinikát, vagy egy szenvedélybetegeknek fenntartott klinikát választunk-e. Ha a pszichoszociális következmények még nem vésődtek be annyira, vagy a szerencsejátékhoz kapcsolódó viselkedés egy problémára adott reakcióként keletkezik (pl.: válás, munkahely elvesztése), akkor a pszichoszomatikus szakklinika javasolt.

Előrehaladott kóros öntörvényűség esetén a szenvedélybetegségek szakklinikáját kell felkeresnünk. Ha ehhez kapcsolódóan még anyagi függőség is fennáll (pl.: alkoholizmus, kábítószer szenvedély), akkor elvonó kezelés kell egy pszichiátriai intézetben.

A terápia rendszerint egy megbeszéléssel kezdődik, melyen a szerencsejátéktól való teljes elszakadást tűzik ki célul. A szerencsejáték terén egy egyszerű csökkentéses módszer általában nem vezet eredményre. Mindenekelőtt fel kell fedni a teljes problémát, a legtöbbször tisztán kiderül, hogy miért volt szüksége a betegnek a szenvedély alapjául szolgáló eszközre. Ennek felderítésére mélypszichológiai és viselkedéspszichológiai terápiás vizsgálatok szolgálnak.

Minden esetben fontos, hogy meghatározzuk a terápia során a szerencsejátékos magatartás pontos funkcióját, átbeszéljük a zavart gondolati minta okát, és a páciens visszaesésének megelőzésén dolgozzunk, megoldást találjunk arra. A szerencsejátékos összes olyan problémáját fel kell dolgozni, amely a zavart okozhatta (önértékelési zavarok, érzésszabályozás-, kapcsolat kialakítás zavarai). A kapcsolatkialakítás zavarait csoportterápiákon kezelik.

Fontos az elkövetett hibák számbavétele, ezek mellett nem lehet elmenni. A pácienssel közösen rá kell világítani a dolgokra, majd a pénzbeli károkat és a „kármenedzsmentet” közösen kell kidolgozni. Általában szükséges bevonni a hozzátartozókat, mivel a páciens nagyon sokat haladhat előre a kóros játékszenvedélyének és hibáinak elismerésével.