A stratégia szekcióban azt tanuljuk, hogy az olyan kész kezekkel, mint például a TPTK, védekeznünk kell a húzók (pl. flösshúzók) ellen. Éppen a mikrolimiteken fordul elő azonban újra és újra, hogy megadják az akciónkat, és a turnön vagy a riveren megérkezik a húzó. Ennek megfelelő gyakorisággal teszik fel a kezdők azt a kérdést, hogy vajon van-e egyáltalán értelme a védelemnek a mikrolimiteken a tipikus ellenfelekkel szemben. Ebben a cikkben ezt a kérdést próbáljuk megválaszolni.

A flop előtt standard helyzetünk van. Az összes ellenfél dob, AK lapokat tartunk, és emelünk. A BB pozícióban ülő játékos megadja az emelésünket, mi pedig heads-upban érkezünk a flophoz.

A flopon újra értékeljük a kezünket. Csúcs párunk van a legjobb melléklappal, és most tisztán elöl látjuk magunkat. A két pár kezek viszonylag valószínűtlenek, mivel az asztal kevésbé kapcsolódó. Ugyanígy valószínűtlenek a sorhúzók is - az ellenfélnél itt legfeljebb egy lyukas sor lehet. Az asztal azonban 2 azonos színű, úgyhogy lehetséges a flösshúzó.

Ahogyan azt a stratégia szekcióban leírtuk, itt úgy döntünk, hogy védjük a kész kezünket, és 0,60$-ral nyitunk.

De miért védekezünk? Mi a célunk vele? Végül is az ellenfelet mindenképpen vesztes helyzetbe akarjuk vinni: mindegy, hogy dob, vagy megad, a lényeg, hogy veszítsen. Vegyük ehhez szemügyre a következő helyzeteket:

Jelenleg nálunk van a legjobb kéz. Villainnek azonban jó 37%-nyi részesedése van - ennek megfelelően matematikailag övé a pot 37%-a, miénk pedig a maradék 63%. Ha Villain dobja a kezét, akkor valójában feladja a részesedését a potból - a védekező nyitásunkkal tehát megkapjuk az ő 37%-át.

A példa esetleg kissé mesterkéltnek tűnik, mivel Villain nagyon ritkán fog dobni (rögtön megnézzük, mi történik megadás esetén). A konkrét kéz azonban, amit Villain itt tart, nem túl releváns: Villain itt olyan kapcsolódó lapokat  is tarthat, mint a 65, ezzel pedig lyukas sorhúzója lehet - itt is több, mint 23%-nyi részesedése van. Még az olyan kézzel is, mint a 72o, jó 5%-nyi részesedése van. Ezeket a kezeket Villain nagy valószínűséggel dobni fogja, mi pedig megnyerjük a teljes potot, ahelyett hogy csak azt a részt nyernénk meg, ami matematikailag jár nekünk.

Villainnek a flopon 9 jója van. Az 1,40$-os potban meg kell adnia a 0,60$-os nyitásunkat - ez 2,3:1 arány. A 9 jó mellett azonban 4,2:1 arányra van szüksége. Tehát tisztán az esélyek és jók alapján végrehajtott megadás matematikailag helytelen. Mit jelent ez pontosan? 5,2 esetből 4,2 esetben Villain el fogja véteni a turn lapját, 5,2 esetből egyben el fogja találni a lapját. Tehát 5,2 próbálkozásból 4,2 * 0,60$ = 2,52$-t veszít, és ezzel szemben egyszer nyer 1,40$-t. Ez 1,12$ veszteséget eredményez az 5,2 próbálkozás során, illetve 0,22$ veszteséget próbálkozásonként.

Ennek ellenére lehet értelme a megadásnak, mert eddig még nem vettük figyelembe, hogy egy lap után a turnön még jöhetnek nyitások. Ha sikerül Villainnek minden olyan alkalommal további 1,12$-t nyernie, amikor eltalálja a flössét, akkor a megadás nullszaldós. Villain is és mi is hosszú távon nem teszünk szert sem nyereségre, sem veszteségre. Ha Villain átlagban kevesebb értéket tud nyerni, akkor veszteséget csinál, ha pedig több értéket tud nyerni, akkor  nekünk lesz veszteségünk.

Vegyük most még egyszer szemügyre ugyanezt a helyzetet 65 lapokból álló kézzel. Villain itt abban a reményben ad meg, hogy eltalálja a lyukas sorhúzóját. Az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy Villain tudja, nekünk nincs flösshúzónk - tehát 4 jója van. Ennek megfelelően 10,75:1 arányra van szüksége, de megint csak 2,3:1 arányt kap. Ha eltalál egy 7-est a turnön, tehát átlagban 10,75 * 0,60$ = 6,45$ nyereséget fog csinálni. Mivel már 1,4$ van a potban, hiányzik neki további 5,05$. Neki tehát átlagban fél letétet kell kapnia tőlünk ahhoz, hogy nullszaldós legyen. Ha ez nem sikerül neki, akkor hosszú távon veszteséget hoz létre a megadással, mi pedig ezáltal nyereségre teszünk szert.

A példaszámítások két olyan hibát mutatnak nekünk, amit sok kezdő elkövet:

• Lassú játék csúcs párral és a legjobb melléklappal: A fenti példakézben nagy hiba nem nyitni. Még ha az asztal káró is lenne, én akkor is szinte mindig nyitnék. Az olyan kezeknek, mint az 56, vagy egy közepes párnak mégiscsak 4 illetve 5 jója van. Ha passzolunk, akkor az ellenfélnek végtelenül nagy banki esélyt adunk. Az ellenfél csak akkor fog kifizetni minket, ha eltalált a jóját, és ennek megfelelően elöl van.

• A megérkezett húzók kifizetése: Sok játékos nem ismeri fel, ha vert helyzetben vannak. Tegyük fel, hogy Villain megadja a nyitásunkat a flopon, a turnön megérkezik egy , és potmérettel nyit előttünk. Mi lehet nála? Vagy blöfföl, vagy erős keze (pl. szet) van, és most megijedt a flösstől, vagy nála van a flöss. Éppen a mikrolimiteken inkább passzívak az ellenfelek, vagyis túl gyakran megadnak, de túl keveset nyitnak/emelnek. Ennek megfelelően a blöff itt nem túl valószínű. Ha az ellenfél jó kezeit ilyenkor mindig kifizetjük, akkor megadjuk neki a megfelelő implikált esélyt a megadáshoz a flopon, és ezzel helyessé tesszük a döntését.

• Masszív túlnyitások: Egy másik olyan jelenség, amit újra és újra láthatunk, hogy a kezdők az olyan helyzetekben, mint amilyen a példakéz, all-in mennek. Ezzel ugyan ideális módon védekeznek egy húzóval szemben, és még jó nyereségre is szert tesznek, ha húzóval valaki megadja a nyitásukat. Azonban így rendszerint helyes döntésre kényszerítjük az ellenfelünket: dobásra. Ritkán fog itt húzóval, vagy általában rosszabb kézzel megadni. Ha megadja az akciónkat, akkor legtöbbször olyan kezeket látunk, mint a 2 pár, vagy annál jobb, és ennek megfelelően hátul állunk. Ezzel a játékmóddal megnyerünk ugyan néhány kisebb potot, de esélyesként nem kapunk több értéket a rosszabb kezektől, és ha hátul vagyunk, akkor rögtön elveszítünk egy nagy potot.

Természetesen dühítő, ha a flopon és a turnön nyitunk, hogy védekezzünk, a riveren pedig azután megérkezik Villain kevés jóinak egyike. Ennek ellenére világosnak kell lennie ennek a cikknek az elolvasása után, hogy a védelem fontos a mikrolimiteken. Éppen a megadóállomás típusú ellenfelekkel szemben kell mindig védekeznünk, mivel rossz megadásokat hajtanak végre, és hosszú távon rengeteg hasznot hoznak nekünk. Ha viszont egy ilyen ellenfél aktívvá válik, és elkezd nagyban nyitni vagy emelni, akkor újra kell értékelnünk a helyzetünket, és ügyelnünk kell arra, hogy ne váljanak helyes döntésekké a rossz megadások azáltal, hogy túl gyakran adunk meg még nagy nyitásokat/emeléseket is, és ezzel kifizetjük az ellenfelet.