Deception - Alkalmazás

» CIKK

Deception - Alkalmazás

from MiiWiin

A múlt héten a megtévesztés témájával foglalkoztunk. Annak elemzése
mellett, hogy mi is valójában a megtévesztés, és miért kell olyan
gyakran használnunk, olyan helyzetekről is szót ejtettünk, amelyekben
mégis óvakodnunk kell a használatától.

Ma a gyakorlati alkalmazásról lesz szó. Mikor alkalmazzuk szándékosan, vagy akaratlanul?

„Megtévesztés" - még ha idegenül hangzik is, majdnem mindenki
használja, még ha nem is tud róla. Nézzünk néhány alapvető példát:

Preflop nyilvánvalóan álcázni próbáljuk a kezünket. Jellemzően minden
kezdőnek megvan a következő dilemmája: „Miért kellene emelnem két
ásszal? Minden rosszabb kéz el fogja dobni..."

Ez lényegében helyes, ha mindig csupán erős kezekre emelsz.
Azonban ettől olvashatóvá válsz, és az ellenfeleid gyakran dobni
fognak, mert nagyon erős kézre tesznek ilyenkor, te viszont minél több
pénzt szeretnél kinyerni a két ászból.

Limpelni nyilvánvalóan hibás volna az ászaiddal, bár már ez is egyfajta
megtévesztés. Valójában az alacsonyabb limiteken elég sok játékos
csupán limpel és sohasem emel. Így lényegében lehetetlen egy kézskálára
tenni őket. Nem nagy örömmel veszítesz ezek ellen a játékosok ellen.
Sosem tudhatod, hogy egy 53o-val csinált röhejes két párba futsz, vagy
a riveren ellenfeled két ászt mutat majd. Szinte minden lehetséges.

Értelemszerűen a mi játékunk nem ez. Tudjuk, hogy agresszívabban kell
játszanunk és amennyiben lehetséges, a rossz játékosokat nyomás alatt
kell tartanunk. Mit tanultunk az előző részben? „Az ellenfeleid hibái neked lehetőségek a profitszerzésre."- Lehetőséget kell adnunk nekik, hogy hibázhassanak.

Ezért nem nagyon gondolkozunk limpelésen ászokkal. Sőt, teljesen az
ellenkezőjét csináljuk: emelünk zsebpárra, egyszínű kapcsolódó lapokra,
egyszínű Ax-re, és a pozíciótól és az ellenfelektől függően szélesítjük
a skálánkat!

Miért tesszük ezt? Két opcióra koncentrálhatunk, ha javulatlanul
akarunk nyerni: elvihetjük a potot preflop, vagy postflop a folytató
nyitásunk után (lásd a 2. pontot). Ezenkívül természetesen egy elvileg
gyenge kéz, pl. húzó nagyon erős kézzé is válhat, amivel aligha
számolnak.

Pontosan ez a megtévesztés. Sok játékos erős kézre számít olyan
játékosoktól, akik emelnek, mivel ha csak kis zsebpárjuk lenne, vagy
egyszínű kapcsolódó lapjaik, akkor azzal csak limpelnének. Ha szetet
kapunk a pocket párunkra, akkor többnyire ki leszünk fizetve, mert a
kezünk jól álcázott. Ritkán teszed az UTG emelőt 22-re, mivel ez nincs
benne egy jó játékos nyitó emelő kézskálájában.

Hasznot húzunk a megtévesztésből, mivel a többi játékos nem fog minket
egyszínű kapcsolódó lapokra vagy más hasonló húzó kezekre tenni, az
agresszív stílusunk miatt.

A megtévesztés második pontja nyilvánvaló. Preflop olyan kézkálával
emelünk, amelyet az ellenfeleink nem ismernek, így tarthatunk akár
ászokat, de kis zsebpárokat vagy egyszínű kapcsolódó lapokat is.

Eleget teszünk a megtévesztés fő pontjának: az ellenfeleink nem tudnak
bizonyos kezekre tenni minket a flop előtt. Nincs elegendő
információjuk a kézskálánkról és ennek következtében mi biztonsággal
feltételezhetjük David Sklansky póker alaptétele után (lásd az első
részben), hogy senki nem fog ellenünk úgy játszani, mintha pontosan
tudná milyen lapokat tartunk. Hibázni fog.

Visszatérő kérdés a folytató nyitás meghatározásával kapcsolatban: ez
egy blöffhívás vagy egy normál hívás? Csak folytató niytásnak
nevezheted, ha nem találtál semmit? A folytató nyitás értékért hívás,
ha valami betalált? Definiálhatod, ahogy csak akarod, de az tisztán
látható, hogy a hívással a flopon álcázhatod a kezedet, mivel
nyilvánvalóan aránytalanul többször használjuk erre, tehát álcázásra
ezt a hívást, mint hogyha találtunk volna valamit.

Azonban túl sok alkalommal akarják az emberek gyenge kezekkel
kiblöffölni az összes ellenfelüket több résztvevős potban egy
veszélyesnek tűnő asztalon. Gyakran kötelezőnek érzed a folytató
nyitást. Mégiscsak te vagy a preflop agresszor és úgy érzed, elviheted
a potot. Ez rossz gondolkodás. Ha nem talált be semmi, óvakodnod kell
attól, hogy azt gondold, hogy az ellenfeleid kellő alkalommal dobnának,
hogy a folytató niytásod nyereséges legyen.

Ugyanakkor időnként nem csinálsz folytató-nyitást, mikor a flop
betalált. „Elég kevés potot nyertem a folytató nyitásokkal, mostantól
már csak a legjobb kézzel fogok emelni, és annyit nyerek, amennyit csak
lehetséges. Senki sem fog erős kézre tenni."
Ez logikus, és biztosan a legjobb alternatíva a legtöbb esetben,
azonban mégsem egyértelmű, hogy egy átlagos játékos így gondolkodna.

Néha igazán őrült lépések is vannak ezekben a szituációkban:
Check-raise flopon, check flopon és a turnön, minraise hogy az
ellenfelek a kézben maradjanak. Ingyen lapok osztogatása vég nélkül, a
potméret növelésének teljes figyelmen kívül hagyása, és a vége:
többnyire nagyon pici potot viszel el, vagy viszi el valaki más, aki
outdrawolt téged.

Azonban nem ez a fő probléma. Egyértelműen kétségbe vonható, hogy ezek
a megmozdulások több értéket hoznának annál, mint hogyha szigorúan csak
erős kezeddel emelnél.

Már megtanultuk, hogy van egy sokkal fontosabb problémánk: a megtévesztésünk!

Hogy néz az ki az ellenfeleidnek, ha minden flopon folyató nyitást
csinálsz és dobsz a további akciókra, de checkelsz az erősebb kezeiddel
és megpróbálsz slowplayelni? Nagyon olvashatóvá válunk, ha mindig
ugyanígy cselekszünk, és így a kezünk ereje elszáll a flopon. Épp úgy,
mint amikor úgy fecséreled el a kezed erejét, hogy túl általánosan
játszol: a gyenge kezeket dobod, az erős kezekkel pedig hívsz. Mindegy
melyiket csinálod, mindkét alternatíva rossz hosszú távon, mindegyik
kiszolgáltatja az ellenfeleknek az erős kezeidet. Ha az ellenfelek
ismerik a kezünket, vagy a kézskálánkat, akkor kevesebb hibát vétenek!

Miután megnéztük az asztalt, a pot méretét és az ellenfeleinket
(mennyiségüket és típusukat), folytató nyitást csinálunk mind a
teljesen elhibázott asztalra, mind a húzókra vagy erős kész kezekre. Ez
az a tény, ami miatt kevésbé leszünk olvashatóak. A kiszállási
részesedésünk egyfelől emelkedik, mert az ellenfeleink tudják, hogy
erős kezekkel is hívunk. Másfelől ki fognak minket fizetni gyengébb
kezekkel is, mivel azt is tudják, hogy gyengébb kezekkel szintén
hívunk.

Pontosan azt valósítjuk meg, amit el akartunk érni: nem tudják megbecsülni a kezünket: az ellenfeleinket hibára kényszerítetjük.

Korábban röviden szóba került, hogy néhány játékos szereti minraisekkel
csábítgatni az ellenfeleit a bennmaradásra. A legtöbbször ez egy elég
nagy hiba.

Nagyon sok vélemény van a minraisekről - azonban most nem akarjuk ezt
részletesen megvitatni. A minraisenek vannak előnyei és nem akarom most
szidni, hiszen a kellő pillanatban használva no-limiten nagyon hasznos
fegyver lehet.

Szóba került az alapvető problémánk a megtévesztéssel: Kisebb legyen a
folytató nyitásunk, ha találtunk valamit a flopon? Nagyobbat emeljünk
és maximalizáljuk a kiszállási részesedésünket, ha nem tudtunk javulni?
Próbáljunk meg kisebbet emelni erősebb kezekkel, hogy az ellenfeleinket
benntartsuk a potban?

Emellett a „normális" problémák is itt vannak: tanácsos a slowplay? Nem
véded eléggé az erős kezeidet, ha megpróbálod benntartani az
ellenfeleket a kézben kis hívásokkal vagy és emelésekkel. Voltaképpen
nagyon kevés oka lehet annak, hogy a kisebb hívásokat vagy emeléseket
válaszd.

A fő szempontunk az, hogy álcázzuk a kezünket! Ezzel kapcsolatban jön most három példa.

1.) PartyPoker $25 NL Hold'em (6 handed) HandRecorder v0.9b

Stacks & Stats
MP ($25)
CO ($25)
UTG ($25)
BB ($25)
SB ($25) (23/4/1.3/28/1100)[VPIP/PFR/AF/WTS/Hands]; Folded-SB-to-Steal: 45%; Fold-to-continuation-bet: 69%
Hero ($25)

Preflop: Hero is Button with 6 , 7
3 folds, Hero raises to $1.00, SB calls $1.00, 1 fold

Flop: ($2.25) 4, 5, Q (2 players)
SB bets $0.50, Hero...???

2.) PartyPoker $25 NL Hold'em (6 handed) HandRecorder v0.9b

Stacks & Stats
MP ($25)
CO ($25)
UTG ($25)
BB ($25)
SB ($25) (23/4/1.3/28/1100) [VPIP/PFR/AF/WTS/Hands] ; Folded-SB-to-Steal: 45%; Fold-to-continuation-bet: 69%
Hero ($25)

Preflop: Hero is Button with 6 , 7
3 folds, Hero raises to $1.00, SB calls $1.00, 1 fold

Flop: ($2.25) A, K, 8 (2 players)
SB bets $0.50, Hero...???

3.) PartyPoker $25 NL Hold'em (6 handed) HandRecorder v0.9b

Stacks & Stats
MP ($25)
CO ($25)
UTG ($25)
BB ($25)
SB ($25) (23/4/1.3/28/1100)[VPIP/PFR/AF/WTS/Hands] ; Folded-SB-to-Steal: 45%; Fold-to-continuation-bet: 69%
Hero ($25)

Preflop: Hero is Button with 6 , 7
3 folds, Hero raises to $1.00, SB calls $1.00, 1 fold

Flop: ($2.25) 6, 6, 7 (2 players)
SB bets $0.50, Hero...???

Gondold át, hogy mit tennél ezekben a szituációkban. Ha megválaszoltad
a kérdést, hogy mikor emelj és mikor nem, akkor az emelések mértéke
válik a kulcsfontosságú kérdéssé.

Nézzük meg, mikor kell emelnünk egyáltalán. Az ellenfeleink sokszor
megadnak preflop, viszont szinte soha sem emelnek. Ritkán dobják el a
kisvakot, így elég nagy skálára tehetjük őket. Azonban postflop már
hajlamosabbak a dobásra. Egy folytató nyitásra a kezeik 2/3-át
eldobják, így elég kiszállási részsesedést adhatunk magunknak. Ez a
kérdés leginkább a második példára vonatkozik, mivel az első és
harmadik példában találtunk valamit. Itt az asztal húzómentes, egy
AKx-board nem rossz a folytató nyitásra. Mind a három esetben folytató
nyitás mellett döntünk.

Háromféleképpen találhat be minket a flop. Valamilyen húzónk lesz,
erős, vagy kevésbé jó, vagy néhány outot adunk magunknak (1. példa),
vagy teljesen betalál a flop és értékért akarunk hívni (3. példa).
Azonban sajnos az olyan példák, mint a második, túlzottan gyakorta
fordulnak elő: egyáltalán nem talál be a flop, de nem tudunk dobni
minden alkalommal egy donkbetre heads-up szituációban.

Két fontos dolgot különböztethetünk most meg: egyrészről értéket
akarunk nyerni, figyelmet fordítva a védelemre és megpróbálva nem
kikergetni az ellenfelünket a kézből. Másrészről figyelni akarunk a
megtévesztésre is.

A megtévesztéshez a legjobb, ha mindig ugyanannyit emelünk. Alapvetően
többet szeretnénk emelni az első példában, mivel növelni akarjuk a
kiszállási részesedést.

A második példában nem javulhatunk, így csak egy „próbahívást" akarunk
csinálni. Olyan keveset szeretnénk beleölni, amennyit csak lehetséges,
de elég kiszállási részesedést szeretnénk.

A harmadik példában csak két variáció jöhet számításba a legtöbb
esetben: minraise vagy megadás. Nem akarjuk az ellenfelünket kikergetni
a kézből. Egy olyan emelés itt, mint amit az első példában akarunk,
kiűzné a legtöbb játékost. Mostanra már valószínűleg mindenki számára
érthető, hogy a megtévesztés szempontjából mi a legjobb.

Meg kell próbálnunk álcázni a kezünket, és lehetőleg ugyanúgy játszani
mind a három lehetséges kézzel. Ha így teszünk, még a legfigyelmesebb
ellenfél sem fogja tudni, hogy mikor tartunk húzót, kész kezet vagy
blöffölünk egy ilyen boardon. Nem tudhatja! Így már minden adott ahhoz,
hogy ellenfeleink hibázzanak.

Sok újabb kérdés merülhetett fel: Variálható egy kicsit az emelés
mértéke? Mit tegyek, ha csak halak vannak az asztalnál, akiket nem
érdekel, hogy hogyan játszom meg a különböző kezeimet? Az, hogy mikor
tanácsos tartózkodni a megtévesztéstől, az az ellenfelektől és a
felmerülő helyzetektől függ. A jövő héten ennek a problémának a
részleteivel fogunk foglalkozni - még több példával!