Általános szabálynak hangzik: Ászokat sohasem szabad a flop előtt bedobni! Mégis parázs viták folyhatnak róla, hisz sokan gondolják azt, hogy bizonyos szituációknál igenis be kell dobni.

De tényleg adódhat olyan játékszituáció, ahol a helyes lépés az ász párt preflop bedobni?
A válasz röviden: igen, létezik ilyen - még akkor is ha tényleg speciális helyzetkről van szó. A következő leírásban három olyan szituációt találhattok, szatellitből, MTT-ből és cashgame-ből, amiknél megpróbáljuk megnézni, mikor is kellene a No Limit Hold'em legjobb kezdő kezét bedobni. 

A legtriviálisabb és legismertebb példát a szatellitek adják. Ezek olyan versenyek, ahol egy nagyobb versenyre lehet beülőt nyerni. Az első helyezések ugyanazt a díjat nyerik. Nincsen tehát különbség aközött, hogy valaki melyik fizetős helyen végez.

Pokerstars, 70$ Turbo Sunday Million Satellite, 10 résztvevő, jegy az első három játékosnak.

Vakok 150/300
Négy játékos maradt, hárman kapnak belépőt.

Cutoff 100
Gomb 7000
Te vagy a kisvak 2900
Nagyvak 5000

Kisvakban vagy és a kezedben AA
Kiszáll a Cutoff, a gomb emel 7000-re és ezzel all-in megy, rajtad a sor.

Ha megnézzük ehhez a Nash számítást, akkor a következő végeredményt kapjuk:

BU 99.5%, AA 22+ 3x+
SB 0.0%,
BB 0.5%, AA

A gombon lévő játékos tehát majdnem minden lappal all-in mehet nyereségesen, miközben te egyetlen kézzel sem adhatsz meg. Még a nagyvak is csak ász párral adhat meg nyereségesen, még akkor is, ha tudja, hogy a gomb majdnem minden kézzel all-in megy.

Nagyon egyszerű erre a magyarázat. Szinte majdnem biztosan a „pénzednél" vagy, mivel a CO-nak már csak 100 zsetonja maradt, tehát 1/3 nagyvaknyi. Nagy valószínűséggel véget ért számára a verseny.

Ehhez hozzájön, hogy az első három helyezés díjazása ugyanolyan. Egyszerűen nem mész semmire a több zsetonnal. Csökkenti csak annak a rizikóját, hogy kiessél, viszont nem növeli annak az esélyét, hogy többet nyersz, mivel a helyezések hasonló díjazásban részesülnek.

Hatalmas esélyed van tehát az első három hely egyikére, ha kimaradsz az akcióból. Azonban ha megadod a gomb all-injét, akkor az ász pároddal a véletlenszerű kezek ellen „csak" 85% nyerési esélyed van, tehát 15%-ban veszíteni fogsz.

Nyilvánvaló a különbség az első három hely biztos elérése és csak 85%-ban való
játékban maradás között. 

Nem is olyan régen a német SNG arany fórumban a PokerStrategy edző Horror egyik topikjában nagyjából a következő szituáció került leírásra:

"A World Series of Poker Main Eventjén játszol. Az első leosztásban ász párt kapsz. Egy játékos all-in megy." Horror kérdése úgy hangzott, hogy mikor kellene bedobnod az ászokat.

Közelítsük meg a kérdést matematikailag. Amennyiben nem lennél tisztában az ICM, zsetonEV és $EV fogalmakkal, akkor vess egy pillantást a stratégiaszekcióra. Az itt leírtak fő mondanivalóját így fogod megérteni.

Egy véletlenszerű kézzel szemben szűk 85% nyerési esélyed van, a lehetséges legjobb kezdőkezek 5%-a ellen szűk 80%. Legrosszabb esetben 20% az esélye, hogy kiesel a versenyből. 80%-ban viszont meg fogod duplázni a zsetonjaid számát és ezzel a díjalapból való részesedésedet is, mivel a ChipEV és $EV a versenykezdet során megközelítőleg egyenlő mértékűek.

A Main Event nevezési díja 10.000$. Kezdetben 10.000$ a $EV-d. A várható nyereség számítása a következőképpen fog kinézni, amennyiben ász zsebpárral all-in mész:

$EV = 80% * $20.000 + 20% * $0
$EV = $16.000

Ha megadod az all-int, akkor a várható nyereményed 10.000$-ról 16.000$-ra növekszik, még akkor is, ha az esetek 20%-ában kiesel a versenyből.

Azt gondolhatnánk ebből kifolyólag, hogy a kezdeti szituációban akkor dobod be az ász párt, ha úgy számolsz, hogy átlagban több mint 16.000$-t csinálsz a 10.000$ beülőből (magasabb ROI-t csinálsz, mint 160%).

Előfordulhat, hogy azt mondod: „Annyira jó vagyok és az ellenfeleim meg annyira gyengék, hogy lazán csinálok itt 20.000$-t még akkor is, ha bedobom az ászokat."

Ez azonban helytelen felfogás, mivel a verseny nem fejeződik be ezzel az egyetlen leosztással. A 16.000$ csak a várható nyeresége a kiindulási szituációnak a kezet követően. Mivel azonban egy korai nagy letéttel jobban tudsz játszani és másokat nyomás alá helyezni, a várható kifizetések még magasabbak lesznek.

Alapvetően így fogalmazhatnánk meg: főleg azért, mert jobb játékos vagy, ezért a gyengébb játékosok összehasonlításában 20.000 zsetonból többet tudsz csinálni, mint 10.000 zsetonból. Már korán sok zsetonod van, és már korábban elkezdheted még látványosabban kiépíteni az előnyödet.

Nincs teljesen átgondolva, ha azt mondod: azok a zsetonok, amit egy korai all-innel nyerhetnék, igaz hogy meghozná nekem az előnyt, de ezt azonban kiegyenlíti az, hogy ilyen korán máris kockáztatom a zsetonjaimat. Ha már korán nagy a letétméreted, akkor még egyszer nagyobb lesz az előnyöd, ami egy még nagyobb várható nyereségben fog jelentkezni.

Greg Raymer, 2004 Main Event nyertese így fogalmazott egyszer:
"Meglátásom szerint vagy nagy letétet építek ki magamnak, vagy korán csődbe megyek. Mindenesetre nem ezzel a tudatos gondolattal a fejemben játszok. Minden kezet magáért játszom meg, fenntartva az adott asztal imidzset. Azt hiszem, az eredményeim abból a tényből származnak, hogy nem kerülöm el a kockázatot. Nagyon boldogan tolom be az összes zsetonom az asztal közepére, amíg őszintén meg vagyok róla győződve, hogy előnyben vagyok. "

Egy email váltás történt Barry Greenstein és egy PokerStrategy munkatárs között, és a következő válasz érkezett arra a kérdésre, hogy a Main Event első leosztásánál ász zsebpárral all-in menne-e, vagy inkább bedobná:
„Legtöbb játékos, akit megkérdeznél, a dobást választaná, mert így tovább maradnak játékban. De a célod az, hogy fizetős helyre kerülj, és legyen esélyed akár megnyerni a versenyt. Nagyon kevés az olyan játékos, aki elég jó ahhoz, hogy ne kéne itt kockáztatni a letétjét. Nem vagyok benne biztos, hogy az vagyok-e, vagy sem. Egy dologban azonban biztos vagyok, ha megnyerem a potot, attól a pillanattól kezdve képes leszek nyomás alá helyezni az ellenfeleimet, ami óriási segítség lesz abban, hogy rengeteg zsetont szerezzek. "

Mindkét idézetből arra a következtetésre juthatunk, hogy a két profi játékos véleménye szerint a várható magas nyereség nem utolsó sorban a korai nagy letét kiépítésének köszönhető. Más profi játékosok is, mint Phil Ivey, vagy Gus Hansen is az MTT-k elején nagy kockázattal játszanak, hogy egy nagyobb letétméretet alakítsanak ki, amiből kifolyólag könnyebben eljuthatnak a döntő asztalig, vagy hogy korán kiessenek, amivel időt spórolnak.

Az MTT során az egyetlen szituáció, ahol ász párt dobnék be, az a buboréknál van, amikor jóval a bankrollom fölött játszok (pl. szatellit során jutottam a versenybe) - tehát a kifizetésnek akkora az értéke számomra, hogy szívesen feladok érte egy kis $EV-t.

Azonban feltevődik a kérdés, hogy miért játszunk egyáltalán versenyen, vagy nem lett volna jobb, ha nem fizetjük ki a beülőt, ha már féltve őrzött pénzzel játsszunk.

Természetszerűleg a cashgame során szinte lehetetlen bedobni preflop az ász párt, mivel ilyen tényezők, mint ICM nem játszanak fontos szerepet.

A zsetonoknak ebben az esetben pontos pénzértékük van, amit közvetlenül a kezet követően zsebre vághatsz. Egy olyan példát kell kialakítanunk, ahol nincsen meg az esélyünk, hogy ásszal preflop az asztal közepére toljuk a zsetonjainkat.

Az ellenfél lapjainak ismerete nélkül ez lehetetlen - tehát a következőkben egy példát mutatok, ahol nincsen elegendő részesedésünk. Ezt a példát PokerStrategy tag MartinK13 posztolta a fórumban.
 

Ezek mellett a kézkonstellációk mellett, ha minden játékos all-in menne és bizonyos oknál fogva ismered látod az ellenfelek lapjait (pl. az Absolule Pokeren játszol, superuser számlával :P), akkor egy jó dobásos lehet, mivel csak 2,1% részesedésed van a potból,  ugyanakkora letétek mellett 10%.

Ez azért van, mert ... 

• ... mert nem tudsz drillt csinálni a 4-10 játékosokkal szemben.
• ... a 4-10 játékos lecsökkenti a flössesélyedet, mivel a zsebpárjuk ugyanabból a színből áll.

Ez a példa természetesen jócskán eltúlzott, és a cashgame-nél jól jársz, ha sohasem dobod be az ászaidat flop előtt. Ha lehetséges, a királyokat se, de ez már egy másik történet. 😉