Frissítve ekkor: 09 jún 26, készítette:

Elmélet: Félblöff – elmélet és gyakorlat

Bevezetés

A tartalomból:

  • A félblöff matematikai háttere
  • Praktikus alkalmazás
  • Mikor éri meg még riveren is hívni?

A félblöffnek ugyanaz a célja mint a blöffnek, arra buzdítani az ellenfelet, hogy bedobja a jobb lapjait. A blöffel ellentétben a félblöff olyan kéz, aminek potenciálja kiterjed a közepestől a nagyon jó kézig, amivel a legjobb kézig javulhat.

A félblöffel megpróbálod a nyerési esélyedet maximálizálni, azáltal hogy a meglévő esélyedet a legjobb kézre, összekombinálod az ellenfeled kiszállási részesedésével. Éppen ezért beszélhetünk csak félblöffről, mivel a nagy száj mögött, valami egészen más lapulhat.

A cikkben elmagyarázzuk a félblöff matematikai alapjait és példákon keresztül megvilágítjuk, hogy milyen körülmények között tudod, és kellene alkalmazni a pókerasztalnál.

Példa

Preflop: Hero is MP2 with A , Q
4 folds, Hero raise, 4 folds, BB call

Flop: (4,5 SB) T , 7 , 2 (2 players)
BB bet, Hero call

Turn: (3,25 BB) J (2 players)
BB bet, Hero raises …

Szörnyhúzód van: 9 jód a flösshöz, újabb 3 jó a királyhoz (mindegyik kivéve a pikk) plusz 2 felső lap, amihez még szintén számolhatunk 3 jót, és ez összesen 15 jót ad. Nagyon jó lehetőséged van rá, hogy riveren tiéd legyen a legjobb kéz, még ha a turnön nem is volt a legjobb.

Emelés mellett döntesz a turnön, mert el akarod dobatni az ellenféllel a jobb kezet. De hányszor kell eldobatni az ellenféllel a jobb kezet, hogy a félblöff nyereséges legyen? Honnan tudod, hogy egy emelés jobb-e, mint a megadás? Honnan tudod megsaccolni, hogy az ellenfél elegendő jobb kezet tudna dobni, vagy nem? Ezek és hasonló kérdések a félblöff témája körül lesznek megmagyarázva a következő fejezetben.

A félblöff matematikai háttere

Komplikált a félblöff matematikája. Nehéz klasszikus várható érték számításokat alkalmazni. A leglényegesebb kérdések megválaszolására koncentrálunk:

Turnön az emelés a jobb, vagy a megadás? Milyen kiszállási részesedés szükséges, amivel az emelés jobb lesz, mint a megadás?

Ehhez egyenként vizsgáljuk meg a megadás és emelés várható értékét, majd hasonlítsuk össze, hogy egy általános képletet kapjunk. Mint minden képletnél, itt is letisztázzuk először a fogalmakat:

P = Potméret a kör kezdetén, tehát az ellenfél hívásai nélkül - pl. 5 nagyvaknál P = 5

V = Villain (ellenfél) hívásának mértéke - emel 1 nagyvaknyit, akkor V = 1

H = Hero hívásának mértéke (te) - Fix limitnél az emelés H = 2 EQ = részesedésed; Szokás szerint jókban számolunk, ezek azonban könnyen átválthatóak: 1 jó kb. 2.2% részesedésnek felel meg - egy egyszerű flösshúzóval turnön durván EQ = 20% ill. EQ = 0.2 tesz ki.

P(F) = Valószínűség, hogy az ellenfél jobb kezet dob - ha mindent megad, akkor P(F)=0; ha mindig dob, akkor P(F)=1

A póker egy összetett játék. Egzakt képlet, ami minden apróságot figyelembe vesz, túl hosszú, és nehezen kezelhető lenne. Olyan sok bizonytalan tényező lépne be, hogy nem születhetne használható eredmény. Kényszerből el kell kicsit vonatkoztatnunk. Így például Villain 3bet-jének lehetőségét, de még a river implikált esélyét is elhanyagoljuk.

A szóban forgó pontatlanságok, vagy kiegyenlítik egymást, vagy lehetőleg olyan kicsik, hogy nem lesznek befolyással a végeredményre. A teljesség kedvéért még egyszer megemlítjük: Abból indulunk ki, hogy rosszabb kezed van, mint az ellenfélnek.

Elég a szószaporításból, menjünk tovább a várható értékkel! Vegyük először figyelembe a megadást. Az esélyek és jók cikk nagy segítségül szolgálhat:

EV(Call) = (P + V + V) * EQ – V

A zárójelben lévő tagok összege, a teljes potot jelenti a tétkör végén, azaz „pot a kör kezdetén" + „az ellenfél hívása" + „a megadásunk", ami természetesen az ellenfél hívásával egyezik meg.

Ezt az összeget nyerjük EQ-nak (részesedés) megfelelő valószínűséggel. Logikus, hiszen a részesedés nem más, mint a nyeremény valószínűségünk. Most már megvan a nyereményed, ebből le kell még a költségeket vonni. Ez mindig V-nek felel meg, a megadásodnak.

A nyereményösszeg szorozva a nyereményvalószínűséggel mínusz a költségek elve alapján felállíthatjuk az emelés várható értékét is:

EV(Raise) = P(F) * ( P + V ) + ( 1 – P(F) ) * ( ( P + 2 * H ) * EQ – H )

Itt be kell építenünk egy eseti különbséget, mivel nem mindegy, hogy az ellenfél megad, vagy bedob. Ezt a két lehetőséget külön megvizsgáljuk és összeadjuk a bekövetkezési valószínűség súlyában:

Villain bedobja [P(F)], akkor a teljes potot [(P+V)] nyereményként könyvelheted el. Az emelésedet is „megnyered", de mindig le kell vonni költségként. Ezzel már meg is van az első rész.

Ellenben ha megad az ellenfél, akkor P, V, H (emeléseid) és H-V (az ellenfél megadása, amivel ki kell egyenlítenie a különbséget) a végső potban van. Összefoglalva a következőt tartalmazza: ( P + 2 * H ).

Ezt nyered részesedésednek (EQ) megfelelően. Az akció költsége az emelésünk: H. A megadás bekövetkezési valószínűsége az a bedobáshoz képesti kiegészítés, mivel egy 3bet-et korábban kizártunk. Az ellenfél mindig megad, amikor nem dob be, és mindig bedob, amikor nem ad meg. A bekövetkezési valószínűség tehát 1 - P(F).

A kiindulási kérdés az volt, hogy mikor jobb egy emelés, mint megadás és mennyi kiszállási részesedésre van szükséged ehhez. A választ megkapjuk, amennyiben EV(emelés) > EV(megadás) helyettesítünk és P(F) után megfejtjük. Ez főként papírmunka és egy kis iskolai matek:

  • EV(Raise) > EV(Call)
behelyettesítés
  • P(F) * ( P + V ) + ( 1 – P(F) ) * ( ( P + 2 * H ) * EQ – H ) > ( P + 2 * V ) * EQ – V
kiszorozva
  • P(F) * ( P + V ) + ( P + 2 * H ) * EQ – H – P(F) * ( ( P + 2 * H ) * EQ – H ) > ( P + 2 * V ) * EQ – V
- [ ( P + 2 * H ) * EQ – H ]
  • P(F) * ( P + V + H – EQ * ( P + 2 * H ) ) > ( 2 * V – 2 * H ) * EQ – V + H
: [ P + V + H – EQ * ( P + 2 * H ) ]
P(F) > ( ( 2 * V – 2 * H ) * EQ – V + H )
( P + V + H – EQ * ( P + 2 * H ) )

A képlet eddig nagyon általános. Mivel kizárólag Fix Limittel foglalkozunk, ezért konkrétabbak lehetünk és behelyettesítjük a fix hívás-nagyságot [ V = 1, H = 2] és a következőt kapjuk:

P(F) > ( 1 – 2 * EQ ) / ( P + 3 – EQ * ( P + 4 ) )

Alkalmazási példa: Próbáljuk meg az ismereteinket az első A Q - példánál alkalmazni. Emlékeztetőül:

Preflop: Hero is MP2 with A , Q
4 fold, Hero raises, 4 fold, BB call

Flop: (4,5 SB) T , 7 , 2 (2 player)
BB bet, Hero call

Turn: (3,25 BB) J (2 player)
BB bet, Hero raises

P az 3,25 és a részesedésünk nagyjából 34% körül lesz. Képletünkkel a következő legkisebb értéket kapjuk P(F) -ből ( 1 - 2 * 0.34 ) / ( 3,25 + 3 - 0.34 * ( 3,25 + 4 ) = 0,32 / 3.785 = 0.0845.

Az ellenfélnek csak ~ 8%-ban kell jobb kezet, mint Q2 bedobnia, ahhoz hogy egy emelés jobb legyen, mint egy megadás. Ki gondolta volna?

Egy képlet még nem adja vissza az összefüggések megérzését, képek gyakran jobban segítenek, mint ezer szám. Örömteli módon az összefüggésünk P = 3.25 ragyogóan ábrázolható koordinátarendszerben. A világosszürke rész a részesedést és kiszállási részesedést ábrázolja, amelyeknél az emelés jobb, mint a megadás. A kék zónában már nem tanácsolt emelni.

Keressük meg a szükséges kiszállási részesedésünket az AsQs esethez és kövessük a fekete nyilakat egészen 0.34 EQ-ig és megérkezünk 0.0845-nél a P-hez (bedobás).

Ennél a résznél már majdnem végeztünk is ha nem lenne a bedobás gomb. Ez a megoldás is célravezető lehet, és a két alternatívát szembe kell állítanunk egymással. A bedobás várható értéke 0, mivel nem nyerünk semmit, de nem is invesztálunk. Ez megkönnyíti az összehasonlítást, mivel az EV-t emeléshez és megadáshoz már megadtuk.

Egy emelés jobb, mint egy bedobás, amennyiben a következő érvényesül:

  • EV(Raise) > EV(Fold)
  • P(F) * ( P + V ) + ( 1 – P(F) ) * ( ( P + 2 * H ) * EQ – H ) > 0

P(F) >
(H – EQ * ( P + 2 * H ))
( P + V + H – EQ * ( P + 2 * H ))

És egy megadás jobb, mint a bedobás, ha az esélyek és jók stimmelnek, másképp fogalmazva:

  • EV(Call) > EV(Fold)
  • (P + V + V) * EQ - V >0

EQ >
V
( P + 2 *V )

A következő képletet újból leredukálhatjuk Fix limitre, P egyenlő 3.25 behelyettesítve, és a régi képünkhöz hozzáfűzve (2. ábra). Újonnan érkezett még hozzá a világoskék terület, amiben egy bedobás jobb, mint egy megadás, vagy emelés.

A bedobás vagy megadás döntése a részesedéstől függően, a félblöff cikkben csak marginálisan érdekel minket, mivel félblöff esetén mindig valamilyen húzó van a kezedben, amivel csak a bankesélyed lehet a megadáshoz. A világosszürke „emelés" terület, ami igazán fontos számunkra és ez nemcsak P = 3.25 esetén. A 3. ábra egyesíti a profitáló félblöffrészt különböző értékek számára P-től.

Lyukas sorral a turnön 10% részesedéssel számolva, 9 nagyvaknyi méretig tudunk pozitív várható értékű emelést csinálni, ha Villain legalább az esetek 7,5%-ban dob. A pot mérete 7 nagyvaknyira megy le, már 10%-nyi kiszállási részesedésre lesz szükségünk, és P-ből 3 esetén az ellenfélnek 25%-ban dobnia kell.

A félblöff hátterében lévő matematika eléggé bonyolultnak tűnik, mivel az eltéréseket is figyelembe kell venni a történésekben, amely egy nagy terjedelmű képlethez vezet. Grafikonok segítségével lehetőség nyílik az átlátható ábrázolásra, és egy gyors alkalmazás elérésére.

Még akkor is, ha az ellenfél kiszállási részesedése sohasem határozható meg egzakt módon, a félblöff matematikája a hozzátartozó grafikonokkal segít, megmondja hogy mekkora kiszállási részesedésre van szükséged, hogy egy profitáló félblöfföt indítsál.

A következőkben konkrét játékszituációkon keresztül lesz a félblöff bemutatva, megmutatjuk hogyan tudhatsz meg dolgokat a kiszállási részesedésedről.

A félblöff praktikus alkalmazása

Természetesen rengeteg lehetőség van a félblöffre. A blöffel ellentétben a félblöffnél adódhat olyan szituáció, ahol egyfajta alaplépést lehet csinálni. Alapvetően annál hatékonyabb a félblöff, minél több jó van. Kicsit esetlenül fogalmazva elmondható, hogy minden erős húzó, mint nyílt végű sorhúzó és a fluösshúzó, majdnem mindig +EV félblöffök.

Ellenben nem azt jelenti, hogy erős húzóval mindig a félblöff lenne a legjobb játék. Pozícióban, és heads up-ban mindig emelned kellene a turnön, mert ezáltal a nagy hívásnál neked lesz a magasabb kiszállási részesedésed. Pozícióban több résztvevős potnál alapesetben a flopnál emelned kellene, hogy a következő opcióid lehessenek:

  • Értékért hívási csata
  • Terítés nélkül potot nyerni nyomás gyakorlásával
  • Ellenállás esetén ingyen lap lehetőség a turnön

Pozíción kívül már a flopon meg kell hogy ragadd a kezdeményezést, hogy az ellenfélnek megadd a lehetőséget, hogy közvetlenül a flopon, vagy a turnön megszabaduljon gyakran a jobb kezétől.

Ahogy korábban már említve volt, félblöffnél aranyszabály, hogy ráérezzünk a szükséges kiszállási részesedésre az ellenfélnél. Abban az esetben is van lehetőség, még ha ez az elvont nagyság nem is tűnik megvalósíthatónak, hogy megközelítéssel egy közepesen jó eredményt érjünk el.

Akkor érheted el, ha a félblöffnél a következő kérdést teszed fel magadnak: melyik konkrétan jobb kezeket tudnék emeléssel dobatni?

Megpróbálod az ellenfél kézskáláját megsaccolni. Ehhez segítségedre válhat az ellenfél statisztikája, korábbi akciók, asztal és az ellenfeled eddigi lépései. Ezután konkrétan kell elképzelned, hogy melyik jó kezeket tudná bedobni. Meg kell saccolni, hogy mennyi a valószínűsége az adott kézskálájánál, hogy ezt a kezet tartja, és máris van egy becsült értéked a jelenlegi kiszállási részesedésedre.

Természetesen az is jó lehet számodra, ha egy rosszabb kezet dob be. Ellenvéleményként megvan azonban a blöffre késztetés lehetősége is. Egy extra blöffhívás csak túlkompenzálná a veszteséged, amely az ellenfél egyik jójának betalálása okozna. Általában akkor akarsz rosszabb kézzel dobatni, ha meglenne a bankesély a megadásra.

PÉLDA 1

Preflop: Hero is Button with Q , 9
3 folds, Hero raises, SB 3-bet, 1 folds, Hero calls

Flop: (7 SB) 3 , 6 , J (2 player)
SB bet, Hero call

Turn: (4,5 BB) T (2 player)
BB bet, Hero raises ...

Ennél a résznél végrehajtanánk egy egzakt elemzést. Ehhez a következő kérdésekre kell figyelmet fordítani:

  • 1) Mennyi jód van?
  • 2) Mi az ellenfél kézskálája?
  • 3) Hány % kiszállási részesedésre van szükséged jobb kezek esetében, hogy EV(emelés) > EV(megadás) legyen?
  • 4) Milyen konkrétan jobb kezeket tudna Villain bedobni? A potenciális kiszállási részesedés nagyobb, mint a szükséges kiszállási részesedés egy félblöff esetében?

1) A 8 jó a nyílt végű sorhúzóhoz világos, a kérdés az, mennyi jót kapsz egy Q-hoz, vagy egy 9-hez? Ezen jók pontos kiszámításához lehetséges elemzést készíteni, ami viszont a téma keretét érintené. Ezzel a témával a következő platina cikk foglalkozik részletesen: Heads-up játék a flopon pozíción kívül: check/call flop kezdeményezés nélkül - terítési érték nélkül

Pesszimistán kezeljük a prognózist és a Q-hoz meg a 9-hez adunk együtt 2 jót, amivel összesen 10 jóhoz jutsz.

2) Az ellenfél kézskálája. Mivel nincsen erről konkrét információnk, ezért egy standard feszes agresszív játékos 3bet skálájára tesszük. Ez a kézskála a következőképpen nézhet ki:

33+, A2s+, KTs+, QTs+, JTs, T9s, A5o+, KTo+

Mivel az ellenfél kisvak pozícióból preflop 3bet-et játszott, ezért kiindulhatunk abból, hogy a teljes kézskálájával hívni fog a flopon és turnön egyaránt.

3) A szükséges kiszállási részesedés. Ehhez természetesen megnézhetnénk a grafikont, és ezzel megsaccolhatnánk, hogy mennyi kiszállási részesedésre van szükséged. Ennél a résznél most újból elvégeznénk egy egzakt számítást a képlet segítségével. Látni fogod, hogy egy kis gyakorlattal ez nem is olyan nehéz. Fent láthatod, hogy Fix Limitnél egy félblöffölőre pozícióban:

EV(Raise) > EV(Call), ha P(F) > ( 1 – 2 * EQ ) / ( P + 3 – EQ * ( P + 4 ) )

P = Potméret a kör kezdetén, tehát az ellenfél hívása nélkül - pl. 5 nagyvaknál P = 5

EQ = a részesedésed; alapesetben a jókat számoljuk ki itt, de ezek könnyen átszámíthatóak: 1 jó kb 2.2% esélynek felel meg - egy egyszerű flush húzóval turnön durván ennyit ad EQ = 20% ill. EQ = 0.2

P(F) = A valószínűsége, hogy az ellenfél egy jobb kezet dob be - ha mindent megad, akkor P(F)=0; ha mindig bedob, akkor P(F)=1

Helyettesítsük be az ismert paramétereket és így P(F) kiszámíthatjuk:

  • P = 4,5 BB
  • EQ = 10 Outs x 2,2% = 22% = 0,22
  • P(F) > (1 – 2 x 0,22) / (4,5 + 3 – 0,22 * (4,5 + 4)

P(F) > 0,56 / 5,63 = 0,099 ~ 10%

A bemutatott példában emelés esetén több mint 10% -ban dobatni kell a jobb kezeket, ahhoz hogy EV(Raise) > EV(Call) legyen.

4) Kérdés hogy az ellenfeled milyen kezeket dobna be, természetesen sosem egzakt, mivel nem szabad helyette a dobás gombot megnyomnunk, de elképzelhetjük egyszerűen, hogy te hogyan játszanál Villain helyében, ha turnön kapnál egy emelést.

Ezen a helyen induljunk ki abból, hogy a játékos turnön, minden kézre hívna. Megnézzük újból Villain kézskáláját és az asztalt:

Preflop: Hero is Button with Q , 9
3 folds, Hero raises, SB 3-bet, 1 fold, Hero calls

Flop: (7 SB) 3 , 6 , J (2 player)
SB bet, Hero call

Turn: (4,5 BB) T (2 player)
SB bet, Hero raises ...

Villain: 33+, A2s+, A5o+, KTs+, QTs+, JTs, T9s, KTo+

Turnön emelésre a következő kezek dobhatóak véglegesen: A2s, A4s, A5, A7, A8, A9

Az asztal mivel nem kínál flösshúzót, pont ezért lehetséges, hogy ász magas dobatható lehet. Nem minden játékos játszik ász magassal automatikusan terítésig. Drága mulatság lenne, minden egyes alkalommal 2 nagyvaknyit invesztálni a végig megadásra, mivel az asztal nem éppen ász magas barát.

Továbbra is olyan kezek, mint 44, 55, A6 vagy akár 77-88 jöhetnek szóba dobathatóként, de mindenekelőtt az elsőként említettből indulunk ki. A következő kérdést kell megválaszolnunk: hány % az A2s, A4s, A5, A7, A8, A9, a teljes kézskálából 33+, A2s+, KTs+, QTs+, JTs, T9s, A5o+, Kto?

Ennél nem tudunk kitérni a kombinációs lehetőségek kiszámításától. Egy zsebpárnak 6, egy nem egyszínű kéznek 12, és egy egyszínű kéznek 4 kombinációs lehetősége van.

Itt viszont figyelembe kell vennünk az asztalt és a kezedet (Dead Cards, a már nem játékban lévő lapok). Egy A9-es kéznek elméletileg 16 kombináció lehetősége lenne, ebben a kézben csak 12, mivel 4 lehetőség kiesik, mivel nálad is van egy 9-es. Ezt minden lehetséges kéznél figyelembe kell venni.

A táblázat a következő képet mutatja:

Villains range
33+ A2s+ A5o+ KTs+ QTs+ JTs T9s KTo+ Összeg
Kombinációk 72 48 108 12 8 4 4 36 292
Dead 18 6 15 3 3 2 2 9 58
Összesen 234
Dobható kezek A2s A4s A5 A7 A8 A9 Összeg
Kombinációk 4 4 16 16 16 16 72
Dead           4 4
Összesen 68

A kombinációs lehetőségek elemzése megmutatja, hogy Villainnak itt potenciálisan 68 lehetősége van 234-ből = 29% , hogy a turnön egy emelésre eldobni a a kezét. Még nem is volt figyelembe véve, hogy Villain akár egy kis párt is bedobhatna.

Előzőleg látható volt, hogy ebben a szituációban csak az esetek 10%-ában van szükséged a jobb kezek kiszállási részesedésére. Így a kiszállási részesedésed mérföldekre van a szükségestől, és ezért kimondottan nyereségesen elkezdhetsz egy félblöfföt. Természetesen akadhat olyan játékos, aki ász magasat a turnön nem dob be csak úgy egyszerűen, de abból szabály szerint nem indulhatunk ki, hogy minden játékos ennél az asztalnál ász magassal végig megadna.

Láthatod, hogy egy egzakt elemzés mennyire körülményes, de lehetséges, még ilyen elvont nagyságok, mint a kiszállási részesedés megközelítő kiszámolása. Gondolj csak bele, hogy itt is a középérték számít és nem szégyen ha A7o-al végig megad ellened aztán veszítesz.

Amennyiben tudod, hogy az ellenfeled egy ilyen szituációban ász magasat sosem dob be, akkor a jobb kezed kiszállási részesedése turnön =0 és ezzel a félblöff természetesen nem a legjobb megoldás.

PÉLDA 2

Preflop: Hero is BB with J , 9
2 folds, MP2 calls, Button calls, SB complete, Hero checks

Flop: (4 SB) 3 , 4 , 8 (4 player)
SB (Semi-TAG) bet, Hero emel és hív minden türnön, ha MP2 és a Gomb bedob

Nagyon valószínű, hogy itt a kisvaknak jobb keze van, mint neked. Viszont kérdéses, hogy a kisvak olyan kézre például mint J 4 feltétlenül végig megadna, ha ellenállásba ütközne.

Megpróbálhatod flopon az ellenfeleid jobb kezét bedobatni. Jól áll az esélyed ehhez. Nem túl magas a pot, nem emelt potért általában nem nagy a harc.

Fontos, hogy a kezeddel turnön folytasd a blöfföt. Flopon Villain még 7 az 1-hez pot eséllyel párra megadhat. Turn hívásra a turnön 4,5 az 1-hez eséllyel dobná be a kis párt. Riveren nem kell feltétlen hívnod, mert az asztalon valószínűtlen, hogy Villain egy elhibázott húzót tartana, ami megverne. Ezért egy Q magastól az A magas flösshúzó jön számításba, de ezt már a flopon 3bet-elné.

Amíg az ellenfél a kezet passzívan játssza meg, legtöbb esetben nem fog riveren bedobni, ha a turnt megadta. Az emeléseddel a kisvak mellett potenciálisan jobb kezeket is megtámadsz, MP2-t, és a gombot, akik mögötted vannak. Ők 2 kisvakkal és 3,5 az 1-hez pot eséllyel kerülnek konfrontációba, ami ahhoz vezethet, hogy olyan kezet, mint pl. 66, vagy A3 bedobnak. Abban az esetben, ha kisvak is egy húzót, mint pl. 56 tart kézben, akkor a flopon történt emeléssel megveheted a legjobb kezet.

Továbbra is vehetnél magadnak jókat, ha olyan kezek dobják be, amik potenciálisan még dominálhatnak pl K9, vagy QT. Semmi esetre sem szabad a flopot csak megadni, mert ezáltal jobb implikált esélyt remélsz a nagyobb utcákon. Ebben a példában reális esélyed van rá, hogy jobb lapokat bedobassál, tehát mindig a félblöff a jobb alternatíva!

PÉLDA 3A

Preflop: Hero is MP3 with T , 9
1 fold, Hero raise, 3 folds, BB call

Flop: (4,5 SB) 6 , 7 , J (2 player)
BB bet, Hero call

Turn: (3,25 BB) Q (2 player)
BB bet, Hero raise ...

Flopon jön az ellenfeledtől az annyira kedvelt szamárhívás. A lyukas sorod, hátsó ajtós húzód és T valamint 9, 7-8 jót ér. A szamárhívást nyugodtan megadhatod flopon. Turnön már nem csak egy nyílt végű sorhúzót fogsz el, hanem mindez egy felső lappal történik meg, melynek hatalmas az ijesztő ereje az asztalon.

A nagyvak ismeretlen, tehát csak nehezen tudod természetesen megsaccolni, hogy egyáltalán bedobna-e egy párt. Végülis nem az ellenfél párjának bedobásában kell reménykedned, viszont ez az asztal, és az alakulása tökéletesen megfelelhet erre a célra.

Az ellenfél be tudna 22-55-öt dobni, vagy egy A6, 65 kezet, vagy akár más kombinációjú alacsony párt. Léteznek olyan furcsa halak is, akik A3o-val a kézben csípőből szamárhívnak, viszont egy emelésre dobnak. Ebben az esetben a jobb kezednek van elegendő kiszállási részesedése, tehát a félblöff a helyes játék.

Változtassuk meg akkor némileg a szituációt

PÉLDA 3B

Preflop: Hero is MP3 with A , K
1 folds, Hero raise, 3 folds, BB calls

Flop: (4,5 SB) 6 , T , J (2 player)
BB bet, Hero calls

Turn: (3,25 BB) 3 (2 player)
BB bet, Hero???

Újból szembetalálkozol egy szamárhívással. Most is van egy erős húzód egy lyukas sorral és 2 felső lappal, ami csúcs párt és csúcs melléklapot hozhat számodra. A következő paraméterek azonban eltérnek:

  • A turnön nem érkezik ijesztő lap, hanem abszolút jelentéktelen.
  • A kezednek terítési értéke van, és idióta blöfföket megversz pl A4-el, és félblöfföket Q9, vagy 98-al.

Relatíve kevés az esélye annak, hogy jobb kézskálájú kezek a turnön dobnának, így a félblöffel csak rosszabb lapokat tudsz majd eldobatni.

Éppen ezért turnön csak egy nagyvaknyit kellene befektetned. Előfordulhat, hogy az ellenfél riveren egy jobb kezet passzol, amit egy emelésre nem dobna el, és így effektíve megspórolsz egy nagyvakot. Továbbá indukálhatnál egy újabb blöfföt egy olyan kézre, ami a turn emelésre talán kiszállna (pl. A4).

A fő ok, ami a félblöff ellen szól ennél a szituációnál, az a tény, hogy nálad van a legerősebb nem pár kéz, és ezért valószínűtlen, hogy Villain egy jobb kezet (= legalább egy pár) bedob.

Turn játék: Hero megad

A szamárnyitásra való reagálás témakörével kapcsolatosan van egy videó, ami kimondottan ezzel a témával foglalkozik: http://de.pokerstrategy.com/video/833

PÉLDA 4

Preflop: Hero is SB with A , 9
6 folds, Hero raise, BB (26/17/2,3/34) call

Flop: (4, SB) 5 , 7 , J (2 player)
Hero bet, BB raise, Hero???

Vakharcban vagy egy feszes agresszív játékossal, akinek csak egy alacsony WTS-e van, és kezdeményez ellened egy emelést flopon. Nut flösshúzód van, és fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy a flopon 3bet-elsz vagy csak megadsz.

Hozzávetőlegesen még fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy az ellenfeled milyen jobb kezeket dobna be. Mivel ász magasod van tűrhető melléklappal és a preflop 3 bet hiánya miatt is valószínűtlen, hogy az ellenfelednél egy jobb ász magas lenne, ezért félblöffel meg kell támodnod olyan kezet, aminek legalább egy párja van.

Amennyiben blöffölne az ellenfeled, úgy hagyhatod, hogy folytass,a és a kezed pedig passzívan tovább játszhatod. Mivel nálad flösshúzó van, így az ellenfélnek is csak 4 jója van, amennyiben flopon előbbre állnál.

A kérdés az tehát, hogy képes-e az ellenfeled eldobni egy párt. Léteznek olyan feszes agresszív játékosok, akik flopon úgynevezett információs emelést hajtanak végre, hogy legkésőbb egy 3 bet-nél a turnön bedobjanak, mivel ez a variáns 1-1,5 nagyvaknyiba kerül szemben a végig megadás 2,5 nagyvaknyi mennyiségével. Ellenfeled alacsony WTS-e ilyen típusra enged következtetni.

Következőképpen kellene a flopon cselekedned:

  • 3bet flop, bet turn az itt leírt ellenféllel szemben és minden olyan ellenféllel szemben, akit postflop gyengének jellemeznél.
  • 3-bet flop, bet turn ismeretlen ellen. Kétség esetén inkább agresszív ellen. Nagyon erős a húzód 12 jóval.
  • Call flop, check/call turn és check/fold river passzív terítéshez kötött játékosokkal szemben. A jobb kezek kiszállási részesedése egyenlő a nullával, tehát nem kell egyből falnak rohanni.
  • Flop megadás terítési szándékkal, agresszív laza játékos ellenében, ha nem lesz nagyon veszélyes az asztal. Nem akarsz turn emelést bekaszálni, és inkább a terítési értékedre építesz és ezzel együtt inkább a blöff előidézésére. A flöddhúzódnak köszönhetően, nem annyira rossz az ingyen lap, mivel az ellenfeled 1-2 potenciális jója fertőzött.

Mikor kell további töltet, ha nem működik a blöff?

Nehéz témáról van szó, mivel nagyon nehéz megfelelő receptet találni. Veszünk egy tetszés szerinti példát, amelyben egy blöffel, vagy félblöffel próbálkozunk, az ellenfél azonban nem akarja bedobni, és a riveren ott állunk egy kézzel, ami semmit nem ér. Tovább blöffölni? Talán lehet, hogy bedobja riveren, ki tudja?

Mégis megpróbálunk egy kis fényt vinni a sötétségbe. A következő dolgokat kell átgondolnod, mielőtt döntést hoznál a riveren.

PRO
  • Az asztal úgy van strukturálva, hogy Villain maga is egy húzón lehet, bár a sorhúzója nincsen kiegészülve, de a húzó blöffödet megverné.
  • A riveren feljön egy ijesztő lap, ami sok húzót kiegészíthetne. Még akkor is, ha a tied nincsen közte, azért még reménykedhetsz benne, hogy az ellenfelednek nem olyan keze van, amivel elől láthatná még magát.
  • Az ellenfél hajlamos zavaros megadásokra, mert egyszerűen kíváncsi a riverre, és pl. kőkeményen szeretne alacsony párról két párra húzni, amit javulatlanul eldobhatna.
  • Az ellenfélnek magas Fold-to-Riverbet-Value értéke van (pl. > 40).
KONTRA
  • Nem kiegészült húzód van, amelynek egy másik nem kiegészült húzóval szemben terítési értéke van.
  • Az asztal nem ad húzóra lehetőséget, tehát Villain lapjainak terítési értéke kell, hogy legyen, ha megad, és egy hívás esetén se dobná be.
  • Olvasni tudjuk az ellenfelet, mégpedig a terítést mindig megnézi, amikor turnön megad egy emelést.
PÉLDA

Nézzük meg az átelemzett 1. példát:

Preflop: Hero is Button with Q , 9
3 folds, Hero raise, SB 3-bet, 1 folds, Hero calls

Flop: (7 SB) 3 , 6 , J (2 player)
SB bet, Hero call

Turn: (4,5 BB) T (2 player)
SB bet, Hero raise, SB calls

River: (8,5 BB) 7 (2 player)
SB checks, Hero???

A következő kérdést kell magadnak feltenni: Hány % kiszállási részesedésre van szükségem? Ez a számítás könnyű. A Tiszta blöff cikkben használt képletet kell alkalmazni.

A blöff +EV amennyiben: P(bedobás) > hívás/pot

Hívás = blöff költsége = 1BB Pot = a potméret blöff UTÁN = 9,5 BB

Érvényben van: Bluff ist +EV, amennyiben P(bedobás) > 1 / 9,5 = 10,5%

Villain bedob az esetek >10,5% -ában egy jobb kezet? Milyen jobb kezeket adna meg turnön Hero, amit aztán riveren bedobna? Emlékeztetésképpen a kézskáláját a következőképpen tételeztük fel:

Villain: 33+, A2s+, A5o+, KTs+, QTs+, JTs, T9s

Végeredményben 3 kéz jöhet számításba, amit Villaim a riveren betudna dobni, AK, AQ és KQ. Betudná ezeket dobni? Végülis igen! Milyen kezeket tudna még a riveren megverni? Flösshúzó sincsen turnön, ami nem kiegészült húzó lenne, 7-nek is van húzója, ami a 98-at kiegészítené. Amennyiben Villain AK,AQ és KQ-t a riveren bedobna, meg kell néznünk, hogy ez a 3 kéz, a kézskálájának több, mint 10,5%-át teszik-e ki.

Turnön Villainnak 234 féle kombinációs lehetősége volt a kezével. Abból indultunk ki, hogy Villain A2s, A4s, A5, A7, A8, A9-et bedobja a turnön. Ez 68 kombinációt ad ki. Ehhez még hozzájön, hogy a riveren jött 7-nél a 77-es kéznek 3 kombinációs lehetőséggel kevesebbje van.

Továbbá azokat a kezeket is le kell vonni, amiket Villain turnön 3bet-elne, ezek JJ, TT, 66, QQ-AA, JTs és AJ lennének. Az asztal, és a kezed figyelembevétel ezek a kezek 38 kombinációs lehetőséget tesznek ki.

Ezzel végeredményben a riveren 234 - 68 - 3 - 38 = 125 kombinációs lehetőség marad. Ki kell számolnunk, hogy AK, AQ és KQ mennyi kombinációs lehetőséget tesz ki. Figyelembe kell venni, hogy egy Q-t te is tartasz, ami ezt a kezet valószínűtlenebbé teszi. 12 lehetőség marad AQ-ra, és KQ-ra egyaránt és 16 lehetőség AK-ra, összesen 40 kombináció.

Ebből az következik, hogy: 40 dobható kombináció / 125 lehetséges kombináció = 32%

Amennyiben Villain képes lesz AK, AQ és KQ lapokat eldobni, úgy ennél a szituációnál mindenképpen el kell, hogy lődd az utolsó tölteted a riveren. Szükséged van >10,5% kiszállási részesedésre, de elképesztő 32%-od van. Ha Villain KQ-t mint egyetlen kezet, a riveren bedobna, akkor 12/125 még mindig éppen 10% lenne, ami már majdnem elegendő lenne egy nyereséges blöffhöz, még akkor is, ha pontosan egy kéz dob a hívásra.

Összegzés

A legtöbb félblöff esetében csak kevés kiszállási részesedésre van szükséged, hogy egy nyereséges lépést tegyél. Jó húzóknál ez mindig <20%, de nagyon jó húzóknál gyakran 10%-nál is kevesebb. Ne hagyd, hogy elkeserítsenek olyan szériák, ahol az ellenfél nem hajlandó bedobni a félblöffödre.

Akarva és akaratlanul is megtörténhet bármikor, hogy több mint 10 félblöfföt megadnak egymás után, vagy beleszaladsz egy 3bet-be. Ez nem jelenti azt automatikusan, hogy nem volt helyes a lépésed. Pszichológiailag rá kell hangolódnod és el kell dogadnod, hogy ha százalékban már túl sok vesztett blöfföd, vagy félblöfföd volt, de matematikailag akkor is helyesen cselekedtél.

A másik oldalról viszont figyelembe kell venni azokat a jobb kezeket, amiket az ellenfeleddel eldobatnál. Azonban ha vaktában minden húzóra blöffölsz anélkül, hogy elgondolkodnál rajta, hogy milyen jobb kezeket dobna be az ellenfeled, úgy hamar problémáid lesznek.

Láthatod, hogy a kiszállási részesedésnek nevezett terjedelmes variáns egyszerű tényekkel, és gond nélkül leképezhető. Az itt bemutatott koncepcióval birtokodban van az a tökéletes eszköz, amivel minden szituációt kielemezhetsz. Gyakran kell, hogy helyzeteket elemezz, hogy ráérezz a megfelelő mintára, amit az asztal kínálhat. A megfelelő tapasztalattal könnyedén fogod majd megérzésből is a legjobb döntéseket meghozni.