Flop előtt: kezdőkezek - haladó elmélet
Bevezetés
A tartalomból
- A részesedés-elv
- A nyitóemelÅ‘-táblázat
A kezdÅ‘kezeddel való helyes játékmód kiválasztásakor kulcsfontosságú tényezÅ‘ az úgynevezett banki esély. A kéz potból való részesedése százalékban adható meg, amely az ellenfelek kezeihez viszonyított gyÅ‘zelmi esélyt mutatja - azt feltételezve, hogy minden játékos elmegy a terítésig. Például az AQo-val két ellenfelünk véletlenszerű kezei ellen 46% a banki esélyünk.
A részesedés
Tételezzük fel, hogy emelsz a flop elÅ‘tt, a kisvak és a nagyvak pedig megad, mindketten véletlenszerű kezekkel (tehát bármilyen kezet tarthatnak). Ezzel 6 kistét kerül a potba. A 6 kistétnek csak 46%-a a "tiéd", tehát 2,76 kistét. Te magad azonban csak 2 kistétet fektettél be, tehát 0,76 kistétnyi "nyereséged" keletkezett.
Ezek persze csak elméleti értékek, mivel a leosztás nem ér véget a flop elÅ‘tt, késÅ‘bb még sok minden történhet. Ha például rosszul játszol tovább AQ kezeddel, de ellenfeleid tökéletesen játsszák tovább véletlenszerű kezeiket, elveszíted 0,76 kistétnyi elÅ‘nyöd egy részét.
Nagy adatbázisok és szimulációk segítségével azonban alátámasztható, hogy a flop elÅ‘tti részesedésnél kiszámolt elÅ‘ny a helyzetnek megfelelÅ‘ játék esetén pozitív várható értékké válik. Ez a pozitív várható érték pedig egy emeléssel tovább növelhetÅ‘.
Ezért már a legkisebb részesedéselÅ‘nyt is a lehetÅ‘ legjobban kihasználunk a flop elÅ‘tt azzal, hogy emelünk. Akkor rendelkezünk részesedéselÅ‘nnyel, ha saját kezdÅ‘kezünk részesedése nagyobb, mint az átlagos részesedés, ami a leosztásban résztvevÅ‘ játékos számából adódik, téged is beleértve.
A vakokat azonban nem számoljuk bele. Ha a játékosok száma n, akkor az átlagos részesedés (1/n)*100%. Ha például elÅ‘tted csak egy játékos szállt játékba, az átlagos részesedés 50%. Ha két játékos szállt be, akkor 33%, ha három, akkor 25%...
Letöltések
A nyitóemelÅ‘ táblázat PDF formátumban
Hogyan használd a részesedés-elvet?
Hogyan használd a részesedés-elvet konkrét játékmódokhoz a flop elÅ‘tt? Itt két dolgot kell figyelembe venned:
-
'A' tényezÅ‘: Mi történik általában mögöttem? Hány játékos következik még utánam? Mekkora a kockázata annak, hogy mögöttem erÅ‘s kezet tart valaki?
-
'B' tényezÅ‘: Mi történt elÅ‘ttem? Mit csináltak azok az ellenfelek, akik elÅ‘ttem szálltak be a partiba? Milyen ellenfelekrÅ‘l van szó, milyen kezekkel játszanak általában? Van részesedéselÅ‘nyöm az elÅ‘ttem ülÅ‘kkel szemben?
Az 'A' tényezÅ‘ viszonylag állandó, mivel egyszerűen nem tudhatod, hogy milyen lapokat tarthatnak a mögötted ülÅ‘ játékosok. Hiszen még nem csináltak semmit. De a mögötted ülÅ‘ ellenfelek számát felhasználva ki tudod számolni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy valamelyikük erÅ‘sebb kezet tart.
A 'B' tényezÅ‘t természetesen minden esetben konkrétan meg kell vizsgálni, mivel az ellenfelek akciói, és az ellenféltípusok felismerése értékes információkkal szolgál, melyeket fel kell használnod a döntésednél.
Az 'A' tényezÅ‘ egy táblázattal teljesen lefedhetÅ‘, ahogyan azt a következÅ‘ fejezetben látni is fogod. Ha már beszálltak ellenfelek a partiba, kiindulási alapként is a táblázatra tekinthetsz, de módosítanod kell az alapján, hogy mi történt elÅ‘tted.
A nyitóemelÅ‘-táblázat(ORC)
A fenti gondolatmenetbÅ‘l kiindulva a flop elÅ‘tti játék alapjait egy úgynevezett nyitóemelÅ‘-táblázat tartalmazza. A táblázat párokra, illetve egy- vagy különbözÅ‘ színű kezekre bontva sorolja fel azokat a leggyengébb kezeket, melyekkel mindenképpen emelned kell, ha még senki sem szállt elÅ‘tted játékba. Természetesen minden erÅ‘sebb kézzel szintén emelsz. Ha például a táblázat megfelelÅ‘ oszlopában AT-t látsz, akkor az AJ, AQ vagy AK kezekkel is emelsz.
Ha a táblázat alapján játszol, pontosan azokkal a kezekkel emelsz, amelyekkel a mögötted ülÅ‘ adott számú játékos ellen átlagban garantáltan profitod keletkezik. Még akkor is, ha abból indulsz ki, hogy a mögötted ülÅ‘ játékosok megfontoltak, tehát dobják a gyenge kezeket, és visszaemelnek az erÅ‘sekkel.
Ez a táblázat minden asztalmérethez használható, kivéve a heads-upot. Ha tíznél kevesebb játékos ül az asztal körül, úgy használod, mintha a korai pozícióban ülÅ‘ játékosok már dobtak volna. A táblázat így egy 6 fÅ‘s asztal esetében csak az MP2-nél kezdÅ‘dik.
Tölsd le a nyitóemelÅ‘ táblázat nyomtatható verzióját (Adobe Reader PDF fájl)
 |
A nyitóemelÅ‘-táblázat
|
Mikor térsz el ORC-tÅ‘l?
A nyitóemelÅ‘-táblázat csak azt mondja meg konkrétan, hogy mit kell akkor tenned, ha elÅ‘tted még senki sem szállt be a játékba. Ha már szálltak be elÅ‘tted játékosok, az úgynevezett részesedés-elv lesz a mérvadó. Ehhez két dolgot ellenÅ‘rizned kell:
- 'A' tényezÅ‘: Van részesedéselÅ‘nye a kezednek a mögötted ülÅ‘ ellenfelek kezei ellen?
- 'B' tényezÅ‘: Van-részesedéselÅ‘nye a kezednek az elÅ‘tted ülÅ‘ ellenfelek kezei ellen?
Az 'A' kérdést egyszerű megválaszolni. Egy kéz mindig akkor rendelkezik részesedéselÅ‘nnyel a mögötte következÅ‘ kezek ellen, ha szerepel a nyitóemelÅ‘-táblázat megfelelÅ‘ oszlopában.
A 'B' kérdés megválaszolása már összetettebb feladat. FÅ‘leg attól függ, hogy milyen típusú ellenfelekkel van dolgod, és mit csináltak elÅ‘tted. Az ellenféltípusok és akcióik függvényében (megadás, emelés, 3-bet, stb.) megbecsülheted, hogy milyen kezeik lehetnek, így kézskálákat rendelhetsz hozzájuk.
Ha elkészültél a becsléssel, az Equilator segítségével ellenÅ‘rizheted, hogy rendelkezik-e részesedéselÅ‘nnyel a kezed az ellenfél kézskálája ellen vagy sem.
Ahogy az már említésre került, itt nem véletlenszerű kéz ellen számolsz részesedést, hanem az ellenfél konkrét kézskálái ellen, melyeket az Equilatorban saját magad adsz meg.
Ha részesedéselÅ‘nyt látsz az elÅ‘tted és a mögötted ülÅ‘ játékosok ellen, akkor emelned, adott esetben visszaemelned kell. Ha csak az egyik irányba látsz részesedéselÅ‘nyt, legtöbbször dobnod kell. Kivételes esetekben a megadás is helyes lehet. A késÅ‘bbiekben szó lesz arról is, hogy melyek ezek a kivételes esetek.
Töltsd le a PokerStrategy.com Equilatort
A fent leírt elmélet alapján flop elÅ‘tti játékod szigorúan követi az "emelés vagy dobás" elvét. Léteznek azonban olyan esetek is, amikor a megadás a helyes. Vannak továbbá olyan esetek is, amikor olyan kezekkel emelsz vagy alkalmazol 3-betet, amelyek az eredeti elmélet alapján túl gyengék lennének ehhez.
Nyitómegadásnak (openlimp) hívjuk azt, amikor elsÅ‘ beszélÅ‘ként csak megadással szállsz be a partiba. Ez alapvetÅ‘en csak korai pozícióból lehetséges, olyan kezekkel, melyek nem szerepelnek a nyitóemelÅ‘ táblázatban, és jó feltételes eséllyel rendelkeznek. Ilyenkor abban bízunk, hogy a mögöttünk ülÅ‘ ellenfelek közül lehetÅ‘leg sokan szintén csak megadnak még gyengébb kezekkel, és így olcsón megnézhetjük a flopot.
Az alacsony limiteken, például $0.5/$1-ig ez gyakran sikerülni is fog. ElsÅ‘ beszélÅ‘ként megadunk egy olyan kézzel, mint például a 22, három játékos megad mögöttünk, és senki sem emel. Magasabb limiteken, feszesebb és agresszívebb asztaloknál azonban már nem működik. Ha itt megadunk 22-vel, gyakran az történik, hogy egy játékos kivételével mindenki dob, majd ez a játékos egy izoláló emeléssel nagyon veszteséges helyzetbe hoz minket.
Ezért például $0.5/$1 limiten, ahol a játékosok általában túl sok kezet játszanak meg, viszonylag sok a nyitómegadás korai pozícióból. A feszesebb asztaloknál szinte alig találkozni ilyennel.
A következÅ‘ skálákat ajánljuk nyitómegadáshoz az UTG és az UTG+1 pozíciókból:
- Laza asztaloknál 0,5$/1$-tól 2$/4$-ig: 88-22, KJs-KTs, QJs-QTs, JTs, A9s-A2s
- A 3$/6$ és az 5$/10$ limitek valamivel lazább asztalainál: 88-77, KJs, QJs, A9s-A8s
Az asztal feszességét illetve lazaságát mindig szem elÅ‘tt tartva kihagyhatsz, de akár hozzá is adhatsz kezeket a fenti skálákhoz. Ha kétségeid támadnak, válaszd mindig a feszesebb megoldást.
A nyitómegadás, ahogyan azt már említettük, tényleg csak korai pozícióban lehetséges, tehát egy tízfÅ‘s asztal elsÅ‘ három pozíciójában ülve. MP1-tÅ‘l már szinte mindig hiba a nyitómegadás, így hétfÅ‘snél kisebb asztaloknál is.
Ha elÅ‘tted pontosan egy játékos adott meg vagy emelt, szinte soha nem helyes csak megadni. Emelned kell, vagy dobnod. A döntést a részesedés-elv alapján kell meghoznod.
A szélsÅ‘ségesen laza és passzív asztaloknál lehetÅ‘séged lesz egy laza megadásra is. Ez olyan kezekkel jöhet számításba, melyek megfelelÅ‘ részesedéselÅ‘nnyel rendelkeznek az elÅ‘tted cselekvÅ‘ ellenfél ellen, de nem szerepelnek a nyitóemelÅ‘-táblázatban. Ha biztos vagy benne, hogy mögötted még néhány laza-passzív hal gyenge kezekkel hajlandó beszállni a partiba, akkor egy nyitómegadó után te is megadhatsz. Ilyenkor abból indulsz ki, hogy a flop elÅ‘tti licitkör után az összes részvevÅ‘ játékos ellen részesedéselÅ‘nyöd lesz a partiban. Az ilyen úgynevezett laza megadások elméleti háttere tehát nagyon hasonlít a nyitómegadások elméletére.
Ha elÅ‘tted egy vagy több ellenfél is csak megadott, továbbra is emelsz minden olyan kézzel, ami a részesedés-elv alapján elÅ‘nnyel bír. Emellett néhány jó feltételes esélyekkel rendelkezÅ‘ kézzel megadhatsz te is. Ilyenek például az alacsony és a közepes osztott párok a többrésztvevÅ‘s potokban, mivel az ilyen kezek pontosan itt rendelkeznek kiváló feltételes eséllyel.
Mindenképp ide soroljuk az erÅ‘sebb egyszínű kapcsolódó lapokat is, mint például T9s és 98s. Minél gyengébb kezdÅ‘kezed van, általában annál több ellenfélre van szükséged egy megadáshoz. Mivel a kezdÅ‘- és az bronz részleg táblázatait már megtanultad, jó érzéked van az ilyen megadásokhoz, de ne feledd, a részesedéselÅ‘nnyel rendelkezÅ‘ kezekkel mindig emelned kell. Ha két szélsÅ‘ségesen laza játékosok ül elÅ‘tted, akik csak megadnak, az A7s és a K9s kezekkel például emelned kell.
Nagyon ritka esetekben megadhatsz akkor is, ha elÅ‘tted egy játékos emelt, többen pedig megadták. Ezt hívjuk coldcallnak, és fÅ‘leg párokkal lehet így játszani. Ha például 66-ot tartasz hátsó pozícióban, elÅ‘tted pedig három megadó és egy emelÅ‘ ül, megadhatsz vele két tétet. KezdÅ‘kezed egyértelműen túl gyenge egy visszaemeléshez, de a sok ellenfél és a jó feltételes esély miatt nyereséges a megadás.
Ebben az esetben a gyenge kéz azt jelenti, hogy a kezdÅ‘kéz nem szerepel a nyitóemelÅ‘ táblázatban az adott pozíciónál. A KQo például gyenge kezdÅ‘kéz az UTG helyén. Ha világklasszis játékosokkal ülnénk egy asztalnál, akkor minden bizonnyal veszteséges lenne KQo-val emelni UTG-bÅ‘l. Ilyen asztaloknál ezt a kezdÅ‘kezet akár dobhatjuk is.
Egy teljesen átlagos asztalnál azonban alacsony vagy közepes limiten olyan játékosok ülnek, akik egyértelműen túl lazán játszanak az emelések ellen. Ezért ha például KQo-val emelnél, azt megadnák KJo vagy QJs stb. kezekkel is. Pontosan ez az a jelenség, ami miatt a KQo egy átlagos asztalnál nyereséges lesz az UTG-bÅ‘l.
Minden összevetve két olyan kezdÅ‘kéz van, amit ez a jelenség érint, ez pedig AJo és a KQo. Ezzel a két kézzel minden normális asztalnál nyereségesen emelhetsz UTG-bÅ‘l.
Tipikus shorthanded helyzet: egy ellenfél emel elÅ‘tted, és senki nem adja meg. Visszaemelés vagy dobás között kell választanod. Alig vannak ismereteid vagy statisztikáid ellenfeledrÅ‘l. A flop elÅ‘tti elméletbÅ‘l tudod, hogy egy átlagos ellenfél ellen 46% részesedésre van szükséged. Ha a kisvak helyén ülsz, már elég 43% is. De milyen egy átlagos ellenfél?
Ha semmit nem tudsz ellenfeledrÅ‘l, azzal mehetsz biztosra, ha azt feltételezed róla, hogy optimálisan játszik, és akkor játszik így, ha a nyitóemelÅ‘-táblázatot használja. Ez az alapgondolat vezetett a lenti 3-bet táblázat megalkotásához. A táblázat arra épít, hogy az ellenfél az ORC alapján játszik, és felsorolja azokat a kezeket, melyekkel 3-betet alkalmazhatsz ellene, attól függÅ‘en, hogy milyen pozícióból emelt. A te pozíciód nem számít, mivel egy 3-bethez amúgy is erÅ‘s kezdÅ‘kézre lesz szükséged.
Az oszlopok ezért az ellenfél pozícióját adják meg. A táblázat alapelvét már ismered a bronz részleg bÅ‘vített táblázataiból.
Töltsd le az áttekintés nyomtatható változatát (Adobe Reader PDF fájl)
|
3-bet a nyitóemelÅ‘ ellen (a kisvak megvédésével együtt)
|
Ahogy már korábban is szóba került, egy emelÅ‘ ellen akkor alkalmazz 3-betet, ha a kezed szerepel az ORC-ben, részesedése pedig 50% vagy annál magasabb az adott ellenfél ellen.
Ezt az 50%-os kitételt azonban valamennyivel csökkentheted. Ennek két oka is van: elÅ‘ször is pozícióban vagy ellene, másrészt a 3-betedre gyakran dobnak a vakok, ezzel gazdátlan pénz kerül a potba, ami eloszlik közted és ellenfeled között.
A további számításokat átugorva: egy laza agresszív ellenfél ellen 48% részesedésre lesz szükséged. Egy átlagos ellenfél ellen már 46% is elég.
Hogyan játssz vakpozíciókból?
A részesedés-elv általános érvényű, így a vakokra is érvényes. Továbbra is emelünk vagy visszaemelünk minden olyan kézzel, ami részesedéselÅ‘nnyel rendelkezik.
Vannak azonban olyan esetek, amikor olyan kezekkel is játékba szállhatsz, melyekkel ezt a vakpozíciókon kívül nem tehetnéd meg. Ennek az az oka, hogy egy alaptétet – a vakot – már kénytelen voltál befektetni. Ezzel a megadások és az emelések is olcsóbbak lesznek.
Ez általában oda vezet, hogy a vakpozíciókból több olyan kezet is megjátszol, melyek az átlagosnál kevesebb részesedéssel rendelkeznek.
A központi kérdés tehát a következÅ‘: milyen minimális részesedésre van szükséged, hogy egy kéz még nyereséges legyen?
Nagyvak vagy, és emeltek elÅ‘tted, így visszaemelsz minden olyan kézzel, amely az átlagnál magasabb részesedéssel rendelkezik.
Az emeléshez túl gyenge, de az átlagos részesedés legalább 70%-ával rendelkezÅ‘ kezekkel adj meg.
A heads-upban például 50% az átlagos részesedés. Ennek a 70%-a 35%. Tehát nagyvakként, ha a gomb emel és a kisvak dob, olyan kézre lesz szükséged, ami ellenfeled emelÅ‘skálája ellen legalább 35% részesedéssel rendelkezik.
Több játékossal is így számolsz. Három játékos esetén az átlagos részesedés 33%, ennek a 70%-a 23% - ez a minimálisan szükséges részedésed.
Gyakran találod magad a következÅ‘ helyzetben: kisvak vagy, elÅ‘tted egy játékos emelt, mindenki más dobott. Ebben a helyzetben is a 3-bet vagy dobás alapelv érvényes.
Ezúttal azonban a kisvak berakásával már fektettél be pénzt. Ezzel a 3-bet természetesen olcsóbb lesz. Ez azt eredményezi, hogy már 43% részesedéssel nyereségesen hajthatsz végre 3-betet az ellenfél emelÅ‘skálája ellen. Egy laza-agresszív ellenfél ellen törekedj inkább a 45%-ra.
Ha a kisvak csak a kistét egyharmada, akkor egy átlagos ellenfél ellen a 3-bethez 45% egy LAG ellen 47% részesedésre lesz szükséged.
Ha a kisvak a kistét kétharmada, egy átlagos ellenfél ellen a 3-bethez 41%-ra, egy laza-agresszív játékos ellen 43% részesedésre lesz szükséged.
A kisvak kiegészítésének hívjuk, ha elÅ‘tted nem emelt senki, és csak megadsz. Mivel a kisvakot már kifizetted, a megadás csak a kistét töredékébe kerül. Mivel úgymond "kedvezményes" a megadás, több kézzel játszhatsz annál, mint amennyit a részesedés-elv indokolna.
Felmerülhet, hogy mivel a megadás csak fele annyiba kerül, ezért gyakorlatilag feleakkora részesedés is elég. Ez helyes is lenne, de csak akkor, ha a leosztás még a flop elÅ‘tt véget érne. FÅ‘leg az úgynevezett fordított feltételes eséllyel rendelkezÅ‘ nagyon gyenge kezekkel kerülünk gyakran kellemetlen helyzetekbe a flop után, tehát túl sok pénzt veszítünk a flopon, a törnön és a riveren, ha hátrányba kerülünk. A flop elÅ‘tti részesedéshátrányt a további licitkörök gyakorlatilag megnövelik.
Ezért a következÅ‘t ajánljuk: olyan kezekkel egészítsd ki a kisvakot, amivel a gombon is csak megadnál. Egészítsd ki továbbá minden olyan kézzel, ami az átlagos részesedés legalább 70%-ával rendelkezik. Ha ezt az elvet követed, az eddig megszokottnál sokkal több kézzel fogsz kiegészíteni. Helyes lesz például T6s kézzel kiegészíteni két feszes játékos megadása után.
Ha a kisvak a kistét kétharmada, azokkal a kezekkel egészítesz ki, amikkel a gombon csak megadtál volna, és azokkal is, melyek az átlagos részesedés legalább 50%-ával rendelkeznek.
Ha a kisvak a kistét egyharmada, csak olyan kezekkel egészítesz ki, amivel a gombon is csak megadtál volna.
FÅ‘leg a shorthanded asztalokon fordul elÅ‘ gyakran, hogy a kisvak helyén ülsz, és minden ellenfeled dob elÅ‘tted. Egy átlagos, agresszív játékos ellen továbbra is az emelés vagy dobás elvét követed. Minden kézzel emelsz, amit a nyitóemelÅ‘ táblázat a kisvaknál felsorol, a többit eldobod.
Agresszív játékos ellen "SB vs. BB" helyzetben hiba, ha csak kiegészítesz, mivel ezzel megadod ellenfelednek a lehetÅ‘séget, hogy erÅ‘s kezeivel emeljen, gyenge kezeivel pedig ingyen láthassa a flopot.
Passzív ellenfél ellen azonban helyes döntés csak kiegészíteni. Passzív ellenfél nagyon ritkán fog ezután emelni ellened. Ráadásul az ilyen gyenge emelések ellen még gyakran tudsz dobni, ha az emelÅ‘skálája elleni részesedésed 35%-nál.
Egy passzív játékos azonban a legtöbb esetben nem fog emelni a kisvak kiegészítésed után. Ha passzol, szinte minden flopnál emelhetsz, akár anélkül is, hogy megnéznéd a közös lapokat. Ilyenkor elég, ha ellenfeled az esetek 33%-ában dob, és nyereséges lesz a nyitás. Mivel a pot nagyon pici, ellenfeled az esetek 33%-ában dobni fog. EttÅ‘l csak akkor térj el, ha nagyon erÅ‘s kezet tartasz, és úgy véled, más játékmóddal több értéket nyerhetsz.
Pontosan emiatt számít hatékony stratégiának a kisvak kiegészítése gyenge kezekkel, ha ellenfeled ezt megengedi. Ilyen ellenfelek ellen nagyon gyenge kezekkel, akár 32o-val is kiegészítheted a kisvakot, hogy aztán nyiss a flopon.
Példaelemzések
Az itt bemutatott stratégia bonyolult, és elsÅ‘ nekifutásra nehéz eldönteni, hogy mi helyes és mi nem az egyes helyzetekben. Ezekre az esetekre a következÅ‘ érvényes: ha kétségeid támadnak, játssz a kezdÅ‘- és a bronzrészleg táblázatai alapján. A kérdéses kezet jegyzed fel, hogy késÅ‘bb nyugodt körülmények között kielemezhesd, és megállapíthasd, mi lett volna a helyes döntés.
Játék közben természetesen nem tudod mindig kiszámolni részesedésedet az ellenfél kézskálái ellen, hogy ennek megfelelÅ‘en játssz tovább.
Hosszú távú célod az legyen, hogy jó érzéked fejlÅ‘djön ki a flop elÅ‘tti részedéselÅ‘nyök felméréséhez. Ezt fÅ‘leg úgy tudod fejleszteni, hogy az equilator segítségével bizonyos kézskálák elleni tipikus részedéseket gyakran kiszámolsz és kielemzel. Így például megtudhatod, hogy a 10 PFR/30 VPIP értékkel rendelkezÅ‘, gyakran csak a vak megadásával játékba szálló játékost milyen kezekkel izolálhatod, vagy hogy egy 10 PFR-es játékos ellen milyen kézzel alkalmazhatsz 3-betet stb.
Probléma: egy 10%-os PFR értékkel rendelkezÅ‘ játékos emel az MP1 helyérÅ‘l. Te MP2-ben vagy. Milyen kezekkel emelhetsz, milyen kezekkel adhatsz meg, és milyen kezeket kell eldobnod?
Megoldás: úgy becsülöd, hogy a 10%-os PFR-rel rendelkezÅ‘ játékos az MP1 helyérÅ‘l körülbelül a lehetséges kezek 8%-ával emel. Ez az Equilator alapján a következÅ‘ skálát jelenti: 88+, ATs+, KTs+, QJs, AJo+
Most megnézed az Equilatorban, hogy ezek ellen melyik skála rendelkezik legalább 46% részesedéssel. Az elemzés eredménye a következÅ‘ skála: TT+, AQs+, AQo+.
Ez a te 3-bet skálád. Nincsenek olyan kezek, amikkel csak megadsz.
Probléma: 10% PFR és 30% VPIP értékekkel rendelkezÅ‘ játékos csak megadja a vakot az MP2 helyén. Milyen kezekkel tudod izolálni MP3-bÅ‘l?
Megoldás: úgy számolod ki a skáláját, hogy az Equilatorban kiszámolsz egy 30%-os skálát, majd a lapok legerÅ‘sebb 10%-át kiveszed, hiszen ezekkel emelt volna.
Ellenfeled limpskálája így a következÅ‘: 77-55, A8s-A2s, K9s-K5s, Q9s-Q7s, J8s+, T8s+, 98s, ATo-A7o, A5o, KJo-K9o, Q9o+, J9o+, T9o
ElsÅ‘ként azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen kezekkel lesz 50%-nál nagyobb részesedésed a fenti skála ellen, az Equilator alapján 55+, A2s+, K9s+, QTs+, A5o+, KTo+, QJo skálával.
De nem emelhetsz rögtön csak ezekkel a kezekkel, hiszen mögötted is ülnek még játékosok. Ezt a skálát össze kell egyeztetned az ORC táblázat pozíciódhoz elÅ‘írt emelÅ‘skálájával, mivel ezek a kezek rendelkeznek elég részesedéssel a mögötted ülÅ‘ játékosok ellen.
A következÅ‘ kezek maradnak: 55+, A9o+, KJo+, QJo+, A6s+, K9s+, QTs+
Ezzel az ORC alapján a JTs, J9s és a T9s kezek kiestek a nyitóemelÅ‘ skáládból. A JTs részesedése csak 47%, de a kis részedéshátrány miatt még emelhetsz vele, mivel ez a kéz jól játszható emelt potban, pozícióban. Ha a vakok megadnak, a flopon gyakran kapsz majd ingyenlapot.
Ilyen ellenfél ellen nincsenek megadókezek, mivel ezekkel a második feltétel (elegendÅ‘ részesedési elÅ‘ny a mögötted ülÅ‘k ellen) soha nem teljesül, és az olyan kezek, mint például az A8o, melyekkel bár 53% részesedésed van a limpelÅ‘ ellen, mégsem alkalmasak a megadásra a fordított feltételes esélyek miatt. Viszont ebben az esetben az A8o-val emelhetsz is.
Probléma: egy 10%-os PFR és 15%-os VPIP értékekkel rendelkezÅ‘ ellenfél csak megad UTG-bÅ‘l. Mindenki dob, te vagy az osztó. Milyen kezekkel szállsz játékba?
Megoldás: ez a szélsÅ‘séges példa nagyon jól bemutatja azt, hogy a nyitóemelÅ‘-táblázat - különösen a hátsó pozíciókban -, ugyan rengeteg kezet felsorol, de ezeket nagyon gyakran dobnod kell, ha elÅ‘tted valaki csak a vakot rakta be.
Most is elÅ‘ször felméred ellenfeled kézskáláját. Egy 15 VPIP/10 PFR értékekkel rendelkezÅ‘ játékos esetében a nyitómegadás UTG-bÅ‘l jellemzÅ‘en 99-88, ATs-A9s, KJs, Qjs skálával történik. Ezt most nem az Equilator segítségével állapítottuk meg, hanem gyakorlati tapasztalatok alapján.
Most újra megnézed az ORC-ben felsorolt kezek teljesítményét ez ellen a skála ellen - ahogy azt már megszokhattad - a részesedés-elv alapján. Mivel elÅ‘tted pontosan egy játékos szállt csak be a játékba, legalább 50% részesedésre van szükséged, de a vakok elleni kevés elÅ‘nyöd miatt lemehetsz akár 48%-ig is.
A feltételezett skála ellen a következÅ‘ kezek rendelkeznek a szükséges 48% részesedéssel: 99+, ATs+, KJs+, ATo+, KQo
Mivel ezek a kezek mind szerepelnek az ORC-ben is az osztó pozícióban, ebben a helyzetben ez lesz az emelÅ‘skálád, az olyan kezeket viszont, mint a KJo (46,4%) dobnod kell.
Összegzés
Minden pókerjátékos fejlÅ‘désében fontos mérföldkÅ‘, amikor a táblázatok alapján történÅ‘ játékról átáll az önálló, részesedésen alapuló játékra. A cikk megmutatta, hogyan elemezhetsz ki flop elÅ‘tti helyzeteket, és hogyan hozhatsz helyes döntéseket a részesedés-elv alapján, akkor is, ha ez gyakran csak utólagos kiértékeléssel lehetséges.
A cikkben bemutatott ORC a flop elÅ‘tti játék alapjait mutatja, minden olyan kezet tartalmaz, amivel lehetséges a nyitóemelés. Elmagyaráztuk, hogy mikor térhetsz el tÅ‘le és hogyan, illetve azt, hogy a megadókra és emelÅ‘kre hogyan reagálj - elég ismeretet szereztél, hogy az Equilatorral és egy számológéppel felfegyverkezve te magad találhasd meg az optimális játékmódokat és skálákat.
| LINKEK | |||||
|
|||||
