Squeezeplay

Bevezetés

A tartalomból:

• A laza nyitóemelők ideális ellenfelek a squeezeplayre
• Egy remek helyzet: BB vs. BU + SB
• Nagyon fontosak a readek!
  

Ez a cikk egy újabb manővert mutat be, amely egyetlen magas limiten játszó játékos eszköztárából sem hiányozhat: ez a squeezeplay.

Mi a squeezeplay?

A squeezeplay az a preflop blöff, amikor nagyot visszaemelünk, miután valaki emelt, és utána legalább egy játékos ezt megadta. Ideális esetben az első játékos dobja a kezét, mert több játékos közé van szorulva, és nem tudja, hogy mit tesznek a többiek. A többi játékosnak általában nincs olyan erős keze, hogy egy emelést és egy visszaemelést is megadjanak.

Ez a cikk megmutatja, hogy milyen tényezőktől függ a squeezeplay sikere, és hogy mit kell tenni, ha az emelésünket megadják vagy visszaemelést kapunk.

Milyen tényezőktől függ a squeezeplay sikere?

A squeezeplay sikerének legfontosabb tényezője az asztalnál mutatott képünk. Minél feszesebbnek hatunk, minél passzívabban és feltűnés nélkül ügyködtünk előtte preflop, annál sikeresebben alkalmazzuk, annál inkább tiszteletben tartják ezt a lépést, és annál inkább veszik a visszaemelést az erős kéz jelének.

Ha ilyen képet akarunk építeni magunkról, hasznos az alacsony PFR érték, például 14 % alatt. Ezt az értéket ajánlatos nagyobb adatmennyiséggel is elérni, azaz más asztalokkal és leosztásokkal. Ha a korábbi partikban 3-beteltünk, jót tesz az asztalnál mutatott képünknek, ha terítéskor valamilyen szörny kezet tartottunk (QQ+, AK).

A nagyobb, 20% feletti PFR érték, vagy az állandó visszaemelések, és erős kezek nélküli terítés hátrányosan hat a squeezeplay sikerére, mert az ellenfelek ritkábban fognak dobni.

Ez a pont nem olyan fontos, de nem szabad teljesen elhanyagolni. Ha jó és agresszív postflop játékosnak számítunk, az ellenfelek el akarják kerülni, hogy gyenge kezekkel játszanak ellenünk nagy potokban.

Fontos kérdések ezen a ponton:

• Elég gyakran csinálunk folytatólagos nyitást preflop emelés után?
• A törnön elég gyakran használunk második töltetet?
• Elég gyakran kerülünk ki erős kézzel a potból, anélkül hogy elvesztenénk zsetonjainkat?
• Elég gyakran csinálunk checkraise-t?

Ezekre a kérdésekre optimális esetben igen a válasz. A hatásos kiszállások és blöffök nagyon hasznosak, ha megmaradnak az ellenfelek emlékezetében.

Mint általában, előnyös pozícióban lenni az ellenféllel szemben, főleg ha sok zsetonunk van. Pozíción kívül nehéz a squeezeplay. Sokszor megadják a flopon a nyitásunkat, és a törnön nagy pot esetén nehéz döntés előtt állunk. Itt nagyon drága hibák történhetnek, és ezek elkerüléséhez jól kell ismerni az ellenfelet, de még az sem garancia.

Fontosak a zsetonmennyiségek. Nemcsak a sajátunk, hanem az eredetileg emelő játékosé és az emelést megadóké is. Minél több zsetonunk van, és minél jobb a feltételes esély, annál nagyobb lehet a squeezeplay skálája.

A már említett pozíció közvetlen összefügg ezzel. Ha közepesen erős kezünk van, mint például TT-QQ vagy AQ, és viszonylag sok a zsetonunk, például 150-200 BB, a squeezeplay pozíción kívül sokkal kevésbé hatásos.

Ennek az az oka, hogy postflop a közepesen erős kezünkkel nem igazán tudunk potkontroll alapján játszani. Viszont ha a kezünknek jó a feltételes esélye (kis párok, egyszínű kapcsolódók), és osztók vagyunk, gyakrabban emelhetünk vissza, mert postflop egyértelműen és jól játszható kezünk van, amivel potkontrollt játszhatunk.

Itt finoman kell eljárni, mert el kell kerülni, hogy a squeezeplay annak látsszon, hogy tilten vagyunk. Az is fontos, hogy tilten lévő ellenfél ellen ne játsszunk squeezeplayt.

Ezért tehát lehetőleg nem akkor kell squeezeplayt alkalmazni, ha épp egy nagy potot vesztettünk, mert ez átmenetileg megváltoztatja a képünket az asztalnál, és az ellenfelek lazább lépésekre tesznek minket. Az sem jó, ha a résztvevő játékosok vannak tilten. Ezt természetesen nem könnyű megítélni, de ha egy feszes játékos hirtelen megpróbál sok nagy potot játszani, és sokkal agresszívabb, mint egyébként, vagy ha épp nagy vesztesége volt, akkor óvatosnak kell lenni.

Az ismétlődő visszaemelések szintén frusztrálhatják az ellenfelet. Nem ritka, hogy ilyen esetben a játékos, aki egyébként csak királyokkal vagy jobbal megy all-in, preflop AK vagy QQ kézzel all-in emel az ismétlődő visszaemelések után. Ilyenkor esetenként még gyengébb kezeket (Ax) is lehet látni. Ezért a szörnyeinkkel magasabb a feltételes esélyünk. Ezt a hatást az egész asztal vonatkozásában is meg lehet figyelni. Ha két-három alkalommal squeezeplayt játszottunk egy adott asztalon, akkor ászokkal nagyobb a várható értékünk az elért benyomás miatt.

Az adott lépés elengedhetetlen feltételei a jó és elegendő read a nyitóemelőről. Ha nincs semmi információnk erről a játékosról, akkor a többi körülménynek optimálisnak kell lennie a squeezeplayhez. Minél jobban ismerjük az ellenfelet, annál több hasznot hoz a lépés, főleg megadás esetén.

Tulajdonságok, melyeket figyelembe kell venni:

• PFR: minél magasabb, annál jobb. A magas PFR érték azt mutatja, hogy a játékos marginális kezekkel is nyit. Ha azonban szikla a nyitóemelő, sokszor olyan keze van, melyet preflop nem akar (és nem is jó) eldobni.
• A VPIP illetve a Call-PFR érték: minél feszesebb a játékos a flop előtt, annál jobb. A magas VPIP nagy érdeklődést mutat a flopok iránt, a magas Call-PFR pedig bizalmatlanságot vagy nagy önbizalmat a postflop játéknál. Mindkettő jó feltétel.
  • Kivétel: Közepesen erős kéz. Ilyenkor a 3-bet helyett sokszor jobb csak megadni. Sok játékosnak magas a Call-PFR értéke és agresszív preflop emelők. Ha ilyen játékos megad osztóként, az erős kezeket, mint TT/JJ vagy AQs squeezeplayre kell használni. Ha valaki megad, akkor is használható a kezed.
• Egyéni jelek
  • Visszaemel vagy all-in emel a szörnyekkel (AA, KK) illetve AK-val 3-bet ellen? Pozícióban? Pozíción kívül? Vagy inkább csapdát állít?
  • Hogyan viselkedik a flopon folytatólagos nyitás után? Megad közepes párokkal? Emel esetleg értékelhető lap nélkül is? Vagy általában kiszáll a flop nyitás után?

Ha valaki korai pozícióban emel, sokszor többen is megadják. Tegyük fel, hogy UTG emel, MP, CO és az osztó megad. Hero a kisvak. Itt az MP és a CO a középmezőny. Ha az utolsó megadó preflop utolsóként is jön, akkor a belső megadók az emelőhöz hasonlóan össze vannak préselve: még ha nincsenek is meggyőződve arról, hogy a visszaemelőnek erős a keze, nem lehetnek biztosak abban, hogy a fennmaradó játékosok utánuk megadnak vagy emelnek. Mivel ezek a játékosok stratégiailag hátrányos pozícióban vannak (nem mutattak erős kezet és présben vannak), ezért tőlük kell a legkevésbé félni.

Amire mégis figyelni kell:

• PFR: minél magasabb, annál jobb. A sziklák egy erős kézzel, elsősorban AK-val is megadhattak a végrehajtandó visszaemelés helyett.
• VPIP illetve Call-PFR érték: lásd „A nyitóemelő" részt
• Egyéni jelek: Itt főleg a csapdaállítás fontos nagy párokkal. Sokan hajlamosak arra, hogy ilyen kezekkel nem 3-betelnek, hanem csak megadnak, főleg korai pozícióban. Ez ugyan nem fordul elő gyakran, de ha igen, akkor nagyon megváltoztatja a helyzetünket. Ezért fontosak a jegyzetek, ha ilyesmi feltűnt. Az is fontos, hogy ezekkel megad vagy visszaemel.

Ez a játékos a nyitóemelő mellett a legfontosabb személy. Először is ritka, hogy erős keze van, főleg ha hátsó pozícióban van, és előtte már megadták az emelést. Ilyenkor jobb ugyanis saját magának emelni, mint csak megadni.

Másrészt tudja, hogy ő az utolsó a körben, és nem kell mástól félnie. Így ő játssza az asztali sheriff szerepét és ő az, aki az esetleges blöfföt elkaphatja.

Ha a visszaemelésünkre mindenki dob, és az utolsó játékos megad, akkor következő dolgokat kell figyelembe venni:

• 1. Olyan erős keze, mint AK v. QQ+ ritkán van (a PFR értéket sem szabad teljesen elhanyagolni).
• 2. Ritkán vannak gyenge kezei, mint 22-66 vagy kis egyszínű kapcsolódók. Ilyenkor a feltételes esély nem elegendő a 3-bet megadásához. (Nem szabad teljesen elhanyagolni a zsetonmennyiséget sem.)
• 3. Készen áll harcolni a potért, ha megadja a nagy visszaemelést. Majdnem mindig ezeket a kezeket tartják: KQs, AJ/AQ vagy közepes párok (88-JJ).

Megjegyzés: fontos, hogy korábban hogyan játszottunk ellene. Ha sokat harcoltunk ellene és agresszív lépéseket mutattunk, akkor hajlamos lesz lazábban. Sokszor eltér az optimális játéktól, hogy megszerezze zsetonjainkat.

Amikor eldöntjük, hogy mekkora legyen a visszaemelés, sok tényezőt figyelembe veszünk a fent említettekből. Az alapszabály a nyitóemelés 3-4-szeresét írja elő. Pozícióban gyengébben, pozíción kívül valamivel erősebben kell emelni. Ha a kezet már preflop meg akarod nyerni, fontos, hogy annyit emelj, hogy a többi játékos feltételes esélye szét legyen rombolva: meg kell győzni őket, hogy a flopot túl ritkán fogják ahhoz eltalálni, hogy ilyen drága preflop emelést megadjanak.

Ha csak azt tervezed, hogy preflop erőt mutatsz, és a potot később, folytatólagos nyitással akarod megnyerni, nem muszáj túl sokat emelni. A visszaemelés már önmagában nagy erőt mutat. Ez a lépés akkor hoz hasznot, ha vannak olyan játékosok, akik gyakran megadnak a flop előtt, de a folytatólagos nyitásra kiszállnak. Szintén előnyös, ha olyan nagyok a zsetonmennyiségek, hogy nagy preflop emeléseket is meg lehet adni.

Minél magasabb a limit, ahol játszotok, annál gyakrabban dőlnek el a kezek már a flop előtti emeléssel. Amíg az alacsonyabb limiteken alig lehet 3-betet látni, a magasabb limiteken a 4-bet sem ritka. Ha nagyon agresszív asztalon játszol, valószínűbb a 4-bet. A 4-bet a squeezeplay természetes ellensége. Ezért ilyen asztalokon nem helyes sok squeezeplayt alkalmazni.

Melyik kezek alkalmasak a squeezeplayre?

Ezekkel a kezekkel mindig squeezeplayt kell alkalmazni, holott itt nem is igazi squeezeplayről van szó, mert a kéz ahhoz túl erős.

Veszélyes! Őszintés szólva, feszes játékban nem szívesen emelek QQ vagy JJ kézzel nyitóemelő ellen pozíción kívül. Ilyen helyzetekben - kivéve a vakharcot - mindig szettértékért játszom a TT-88 párokkal.

Ennek az az oka, hogy ezek a kezek nehezen játszhatók, ha valaki megadja a squeezeplayt. Közepes párunk van, az asztalon esetleg fölélapok vannak, és soha nem lehetünk biztosak, hogy nem magasabb pár ellen játszunk. Ha feszes játékos megadja, vagy emeli a folytatólagos nyitásunkat, akkor olyan a kezünk, mintha 22-t tartanánk.

Ezek a kezek a kedvenceim. A folytatólagos nyitás után mindig tiszta a helyzet: szörny vagy szemét. Ez alapján lehet folytatni.

Ha ezekkel a kezekkel alkalmazunk squeezeplayt, akkor a nyitóemelőnek és a megadónak lazának kell lennie magas PFR értékkel osztó pozícióban vagy a CO-ban. Ilyen helyzetben bízhatunk a kezünk erejében. A laza emelő sokféle kezet tarthat, és a laza megadó valószínűleg nem tart erős kezet, mert emelt volna. Ezek értékes információk. Az olyan különböző színű kezek, melyek gyengébbek az AQ-nál, kevésbé lesznek alkalmasak az ilyen manőverre, mivel a megadó még viszonylag gyakran dominálni fog. Ráadásul ritkán lesz olyan húzód, mellyel megfelelő körülmények esetén a flopnál all-in mehetsz egy visszaemeléssel.

Ilyenkor minden más körülménynek stimmelnie kell: agresszív nyitóemelő és pozíció. Nő a nagy zsetonmennyiségek jelentősége. Általában hiba pozíción kívül ezekkel a kezekkel squeezeplayt játszani. Sokszor van ilyenkor párunk vagy húzónk, melyet nehéz pozíción kívül játszani.

Szemét kézzel hanyagolni kell a squeezeplayt.

Az Ax kezeknek van két jó tulajdonsága:

• 1. Csökken az erős kéz valószínűsége, amely ellenünk megad.
• 2. AA-on kívül minden kéz ellen jó a részesedésünk. Ha ászt tartunk shorthanded, kevesebb mint 1,5% az esélye, hogy valakinél AA van.

Az alacsony párok mellett ezek a lapok a legalkalmasabbak egy squeezeplayre. Főleg az A2s-A5s javul gyakran, a flopon pedig az all-in lehetőségével sok nehéz döntéstől szabadítanak meg. Közben elfogadható részesedésed lesz szinte minden kéz ellen:

A3s vs. AKo: 31:69
A3s vs. TT: 33:67

Kedvező helyzetek a squeezeplayre

A kedvenc squeezeplay helyzetem. Főleg magasabb limiteken mindennapos a vaklopás, de kisebb limiteken is figyelni kell az Att. To Steal értékre. Nem ritkaság a 35-40%.

Ha ilyen játékos emel osztóként és a kisvak megad, ideálisak a körülmények a squeezeplayhez. Az osztónak sokszor nagyon gyenge keze van (például J7s), amellyel pozíciós előnye ellenére sem adhatja meg a visszaemelést.

A kisvak pedig, aki tudja, hogy az osztó gyenge, nem emelt vissza és ezzel gyengeséget mutatott. Ilyenkor nehéz neki visszaemelést megadni. Általában erős, de nem kiváló kezei vannak: 22-99, AT/AJ, KQ vagy QJ. Pozíción kívül ez rossz kiindulópont a postflop sikerhez 3-bet ellen. Itt kísérletezhettek a visszalopással.

Ez a helyzet már lényegesen nehezebb, mert pozíción kívül vagyunk. Az alapelvek hasonlók, mint fent. A CO lazán lop, bár más a skálája, mint az osztó pozícióból lopónak. Mindenesetre az osztó itt több gyengeséget mutat a megadással, mint a kisvak a fenti példában.

Ha egy megfontolt játékosnak TT keze van osztóként, mindig ráemel a CO-ra. Ha csak megad, akkor valószínűleg olyan a keze, ami jól játszható többrésztvevős potban, és nincs jó részesedése, például spekulatív kezek vagy JTo illetve J9o. Tehát itt is úgy néz ki, hogy a squeezeplay segítségével ki lehet űzni a kezet. Arra figyelni kell, hogy ne túl gyakran alkalmazzunk squeezeplayt gyenge kézzel.

Trükkös játék. Ezt nem szabad túl gyakran megtenni, de néha, hogy trükkösebbek legyünk, lehet nagy párt sugallni korai pozíciós limp/raise lépéssel. Ilyenkor legkésőbb a folytatólagos nyitással meg lehet nyerni a potot.

A squeezeplay várható értéke

Konkrét példában mutatjuk meg, hogyan számítható ki a squeezeplay várható értéke. Minél több információnk és readünk van a játékosokról, annál precízebb lesz a számított értékünk.

100 BB-vel beszálltunk a játékba. Az osztó Att. to Steal értéke 35%, a Call-Preflopraise értéke 4%, ezer leosztásból. A kisvak 11-ből 7-szer szállt ki lopás ellen. 7% a Call-PFR-értéke 180 leosztás alapján.

A kezünk: A8o

Az osztó előtt mindenki kiszáll. Ő 3,5 BB-re emel. A kisvak gyorsan megadja. Felismerjük a squeezeplay lehetőségét és 14 BB-re emelünk. Ez jó méret. Nem kockáztatunk túl sokat, és a zsetonmennyiségünkkel nincs az ellenfeleknek elég feltételes esélye spekulatív kezekkel játszani. Mekkorának kell lenni a dobási részesedésnek, hogy ez a lépés megérje, további játék nélkül?

Nézzük meg a pot nagyságát a lépésünk pillanatában:

3,5BB + 3,5BB + 1BB = 8BB (a jutalékot nem vesszük figyelembe ebben a példában)

A megadást tartom a legrosszabb játéknak, és negatív várható értéket jósolok neki. A dobás várható értéke nulla. A várható értéknek nulla felett kell lennie, hogy a húzásunk megérje.

EV(Squeeze) = p(C)*-(13BB) + p(F)*8BB = p(C)*(-13BB) + (1-p(C))*8BB = 8BB -21BB*p(C) =>

Ez áll fenn, ha 21BB*p(C)<8BB, azaz: p(C)<0.38.

Mivel az osztó laza lopó és a Call-PFR értéke alacsony, abból indulok ki, hogy kiszáll a legtöbb kézzel.

Nézzük meg az egészet egy konkrét nyitóemelő skálával:

induljunk ki abból, hogy a játékos a CO-ban 35% átlagértéknél négyből egy kézzel emel. Ilyenkor az ATS érték osztóként 45%. Ennek megfelelően a skála: 22+, A2s+, K2s+, Q9s+, J8s+, 53s+, 43s+, A2o+, K8o+, Q9o+, T8o+, 54o+

A kisvaktól csak kevés kezünk van, de gondolhatjuk, hogy nagy skálával ad meg a kisvakban (ami szörnyű). 35% helyett adjunk neki 20% varianciamentes kezet, amivel a skála: 22+, A2s+, KTs+, QTs+, 65s+, ATo+, KJo+, QJo, JTo

38% alatt kell lennie a valószínűségnek, hogy a kettő közül egy megad. Ez pontosan akkor lép fel, ha mindkettőnél kb. 80% a dobás valószínűsége. Ez a gombnál a következő skálát adja: 77+, ATs+, KJs+, AJo+, KQo - einer deutlich loosen Range.

A kisvak skálája feszesebb lenne: TT+, AJs+, AKo.

Optimista az a feltevés, hogy a laza kisvak a visszaemelésre gyakran kiszáll. Szerencsére segít az a körülmény, hogy ő maga nem emelt. Ezért valószínűtlen, hogy szörnye van. Tegyük fel, hogy a fenti skála 60%-ával emelne. Ezzel tehát tudjuk, hogy kisebb nála az erős kéz valószínűsége, és a skáláját is reálisabban adhatjuk meg: 77+, AJs+, KQs, AQo+

Ha ez mind igaz, akkor olyan a helyzet, hogy a squeezeplay várható értéke pozitív. Azt még nem is számoltuk bele, hogy nálunk ász van, tehát tovább csökken ezáltal az esélye, hogy az ellenfélnél erős kéz van.

A valóságban a kezünk értéke lényegesen magasabb lenne, mert postflop értéke is van. Az osztó és a kisvak újonnan meghatározott kézskálái ellen még mindig 30% részesedésünk lenne. Ha a gomb ellen heads-upban vagy 3-handed potban játszanánk, nem lenne jó kiindulópont, de ha egyedül játszunk a kisvak ellen, akkor a pozíció kiegyenlíti a kéz nehéz játszhatóságát.

Ehhez jön még, hogy sokan sokszor kiszállnak a folytatólagos nyitásra, még visszaemelt potban is. Ha például a gomb a kétharmad potnyi folytatólagos nyitásra 50%-ban kiszáll, akkor ismét pozitív várható értékű helyzetünk van. A várható érték ebben a példában: VÉ(folytatólagos nyitás) = 0.5*31.5BB - 0.5*21BB = 5.25BB

Ha a dobási részesedést pesszimistábban 40% fölé tesszük, akkor még mindig pozitív a várható érték.

Olyan számítást feljegyezni, ahol minden faktort figyelembe veszünk, nagyon komplex lenne, és a legtöbb olvasót nem is érdekelné. A számítás figyelembe venné a flop előtti dobási részesedést, a folytatólagos nyitás dobási részesedését, az esetleges visszaemelést, és a kéz várható értékét esetleges flop- vagy törn emelés esetén, figyelembe véve a játékosok típusát és a readeket.

Ezért végezetül csak azt jegyezzük meg, hogy a következő körülmények közt 40%-os dobási részesedésnél preflop akkor lenne pozitív a várható értékünk, ha az ellenfél heads-up harcban az esetek harmadában kiszáll a folytatólagos nyitásunkra.

• Kis osztott párunk van.
• Ellenfeleink AA és KK kezekkel preflop csapdát állítanak, és licitünkre all-in emelnek a flopon.
• Heads-upban mindig a pot 2/3-át nyitjuk folytatólag.
• Ha az osztó és a kisvak megad, csak akkor játszunk tovább, ha szettünk van. Ilyenkor egy potnyi feltételes eséllyel számolunk.
• Ha heads-upban a flopon megadják vagy emelik a licitünket, szett nélkül kiszállunk.
• Ha ebben a helyzetben szettünk van, akkor az új pot 60%-t lehet feltételes esélyként számítani.
• Ha preflop megadnak, akkor az esetek kétharmadában heads-upban, egyharmadában pedig 3-handed potban vagyunk.

A feltételezett körülmények itt optimálisak. Például észre kell venni, hogy preflop nem számolunk a 4-bettel, pedig ez sok esetben előfordul. Ezzel foglalkozik a cikk utolsó része. 

Olyan képletet mutatunk, amellyel a feltételezett valószínűség alapján flop előtti megadásokhoz és/vagy folytatólagos nyitásokhoz végezhetünk érdekes számításokat az említett helyzetben. Annak ellenére, hogy képlet viszonylag pontos eredményt ad, nem több egy megközelítésnél, és elsiklik a helyzeteket befolyásoló apróbb pozitív és negatív tényezők felett.

EV(Squeeze) = p(F)*8 + p(C)*p(f|C)*18.5 + p(CC)*1/8*71 + p(C)*p(c|C)*1/8*83.6 - p(C)p(c|C)*7/8*34 - p(CC)*13

A képlet részletes magyarázata:

Azt feltételezzük, hogy egy flatcall EV-je 0 alatt van, tehát -EV.
Ezáltal összehasonlítjuk a squeezplay EV-jét a dobás EV-jével, tehát 0-val.

Ha EV(squeeze) > 0, akkor nyereséges a squeezeplay.

A teljes várható érték egyes összeadandókból illetve kivonandókból tevődik össze, amikre a továbbiakban fogok rávilágítani.

Összeadandó 1, p(F)*8:

Annak valószínűsége, hogy mindkét ellenfelünk kiszáll preflop, szorozva a nyereséggel, ebben az esetben ez 8 BB (3,5+3,5+1).

Összeadandó 2, p(C)*p(f|C)*18,5:

Annak valószínűsége, hogy az egyik ellenfelünk megad a flop előtt, szorozva azzal a valószínűséggel, hogy kiszáll a folytatólagos nyitásunkra, szorozva a nyereséggel. A 18,5 BB úgy jön össze, hogy ezen forgatókönyv szerint 18,5BB-t nyertünk volna. A pot, amit megszerzünk a flopon természetesen nagyobb lenne. A teljes 31,5 BB pot egy részét mi fektettük be - ezáltal nem 31,5 BB potot nyernénk, hanem 31,5BB - 13BB (az a mérték, amennyivel preflop emeltünk), tehát összesen 18,5 BB.
Erre az ilyen számításoknál kell ügyelni: ha nyereség illetve veszteség kiszámításáról van szó, akkor az eredményt mindig össze kell hasonlítani az alternatívával – ebben az esetben a flop előtti dobással.

Összeadandó 3, p(CC)*1/8*71:

Annak valószínűsége, hogy mindkét ellenfél megad a flop előtt, szorozva a valószínűséggel, hogy szettet flopolunk, szorozva a becsült 71 BB várható nyereséggel.
Ez potméretű feltételes esélynek felelne meg a flopon – ami nem túl magas, kézenfekvő feltételezés. A pot a flopon 42 BB lenne. Ehhez jön még 42 BB feltételes esély, és ismét le kell vonnunk 13 BB-t, melyet preflop fektettünk be az emelésünkkel – tehát összesen 71 BB.

Összeadandó 4, p(C)*(c|c)*1/8*83.6:

Annak valószínűsége, hogy egy megadást kaptunk a flop előtt, és az ellenfél megadta a folytatólagos nyitásunkat (vagy emelt), szorozva annak a valószínűségével, hogy elég szerencsések leszünk ebben a helyzetben, és szettet flopolunk. Itt újfent beleszámítottam a feltételes esélyt, és 83,6 BB-s átlagnyereséget kaptam.

Subtrahend 1, p(C)*p(c|C)*7/8*34:

A legrosszabb forgatókönyv: a pénz, amit veszítünk, ha preflop emeltünk és egy valaki megadott, aki a folytatólagos nyitásunkra sem szállt ki, és nincsen olyan szerencsénk, hogy szettet tartsunk. Ebben az esetben preflop 13 BB-t és a flopon 20 BB-t használunk fel - összesen 34 BB.

Kivonandó 2, p(CC)*7/8*13:

Az a pénz, amelyet elvesztünk, ha mindkét ellenfél úgy dönt, hogy megad a flop előtt, és nem flopolunk szettet.
Ebben az esetben 13 BB lenne.

Összességében újra megjegyzendő, hogy ezek a méretek nem feltétlenül valósághűek. Léteznek olyan terítések, amelyeket megnyerünk, annak ellenére, hogy nem flopolunk szettet és megadnak a flopon. Emellett manapság gyakrabban szembesülünk 4-bettel, mint 1-2 évvel ezelőtt, amelyre ki kellene szállnunk. Az is előfordulhat természetesen, hogy három résztvevős potban látjuk a flopot, végig passzolunk, és nyer az osztott párunk

Readek

Fent azt feltételeztük, hogy soha nem jön 4-bet. Ez ugyan sokak ellen helytelen, de vannak olyan játékosok is, akiknek ilyen a stratégiája. Ha ilyen játékost fedezel fel, fontos readed van. A squeezeplay ellene sokkal pozitívabb várható értékű, mert nem kell visszaemeléstől tartani. Ezért a kezek széles skálájával lehet emelni, ha sok a zsetonunk, ahelyett hogy például szettértékért megadnánk. Ez agresszív lépés, és nő a játékod varianciája, de a várható értéket is nagymértékben növeli.

Másik fontos jel a folytatólagos nyitást követő dobás. Ez sok halra jellemző. Van néhány játékos, aki ellen osztóként szinte minden kézzel squeezeplayt lehet játszani, és utána a flopon elvihetp a pot folytatólagos nyitással. Ezek a játékosok lazák és feszesek egyszerre: készek sokat fizetni, hogy lássák a flopot, de jó kéz nélkül félnek tovább játszani. Ezt nem szabad túlzottan kihasználni, ha értelmes feszes játékos van az asztalnál, mert ő visszaemelhet blöffként.

Ha a játékosnak magas a Call-PFR értéke, és nem tartozik az említett laza-feszes kategóriába, akkor nem szabad túl sok squeezeplayt alkalmazni blöff- vagy félblöffként. A közepes erősségű kezekkel (99+, AQs) viszont vissza kell emelni. Ez ugyan nehéz postflop helyzeteket okozhat, de valószínűleg a legerősebb kézzel pozícióban ez a lépés sok hasznot hoz.

Fontos azt is tudni, hogy az ellenfél hogy játszik AK-val, hogy érkezik-e 4-bet. Azt is fontos tudni, hogy milyen magas a visszaemelés ilyen esetben. Ha kiismerhetővé válnak, nyereségesen lehet megadni sok kis párral.

Mint fent említettük: figyeljetek a 4-betekre. Vigyázni kell, ha ilyen játékos ellen akarsz squeezeplayt játszani. Jobb elhagyni a blöfföket, és erős kezekkel értéket kell nyerni.

Összefoglalás

A squeezeplay fontos része pókeres eszköztáradnak, de figyelmes játékmódot igényel, folyton szemmel kell tartanod ellendeleidet. Az asztalnál mutatott képünk, az ellenfelek játékmódja, a relatív pozíció és a zsetonmennyiségek fontos tényezők a siker szempontjából.

A squeezeplay fontos alapelve, hogy csak akkor van értelme, ha az ellenfelek hajlandóak kiszállni. Az ellenfelek kézskálájának (főleg a nyitóemelőé) elég szélesnek kell lennie, hogy visszaemelésre a kezet gondolkodás nélkül eldobhassák.

Ha squeezeplayt játszol, azt is számításba kell venned, hogy esetleg valaki megad. Ilyenkor nagy potban vagyunk a flopon, és ilyen feltételek mellett is játszani kell. Túl rövidlátók vagyunk, ha a squeezeplayt tiszta blöffnek tartjuk, mellyel preflop meg lehet nyerni a potot.

LINKEK
Kapcsolódó cikkek: Félblöffök haladók számára Laza 3-bet flop előtt Fórum: Vitasd meg a cikk tartalmát a fórumban