Skálák és részesedés 1. rész: Bevezetés a skálákba
Ha ismernéd ellenfeled kezdőkezét, minden helyzetben tökéletes döntést tudnál hozni. Ez azonban lehetetlen, és arra is csak ritkán lesz lehetőséged, hogy ellenfelednél egy adott kezdőkezet feltételezz. Ehelyett játéktudásod, tapasztalatod és megfigyeléseid felhasználásával összegyűjtesz sok olyan kezdőkezet, amelyeket szerinted az adott helyzetben tarthat. Ez lesz az ő skálája.
A skála (angolul range) tehát olyan kezdőkezek halmaza, amelyeket ellenfeled egy adott szituációban tarthat. Ez a halmaz állhat tetszőleges számú kezdőkézből, de tartalma a kézerő megadásával is összefoglalható (például szettek, két párok, flösshúzók).
Tegyük fel, hogy ellenfeled a T84 asztalnál szettet tart. Skálája ebben az esetben: TT, 88, 44.
A skálaalkotás koncepciója a sikeres pókerjátékos egyik legfontosabb eszköze. Lehetővé teszi számodra, hogy rendszerbe foglaltan lejegyezd, majd elemezd ellenfeled lehetséges kezeiről alkotott elképzeléseidet. Ez elengedhetetlen fontossággal bír a legjobb döntés meghozatalánál.
Ebben a leckében megmutatjuk, hogyan határozhatsz meg skálákat, és milyen bevett jelölésrendszerrel jegyezheted fel őket.
 |
A skála olyan kezek halmaza, amelyeket a játékos egy adott helyzetben tarthat! |
A skálák meghatározása és jelölésrendszere: hogyan használd, és mire jó?
Ha elemezni szeretnéd ellenfeled skáláját, úgy kell összefoglalnod a feltételezett skálát írásban, hogy az kiértékelhető legyen egy olyan pókerszoftver, mint például az Equilab segítségével.
Ehhez létezik egy bevett jelölésrendszer, melynek ismerete és használata a következő előnyökkel jár:
- Megkönnyíti az információcserét a többi játékossal, főleg a kézelemzés során.
- Gyorsabban felismered, hogy ellenfeled milyen valószínűséggel tarthat bizonyos kezeket, például flösshúzókat, szetteket vagy top párokat.
- Hatásosabb, gyorsabb és pontosabb skálaelemzéseket végezhetsz olyan segédszoftverek segítségével, mint például az Equilab.
A következő táblázat megmutatja a különböző kezdőkéz-típusokat, és ezek használatban lévő jelöléseit:
| Skálák jelölésrendszere | |||
| Kézcsoport | példaskála | példaskála jelölése | |
| minden pár | 22, 33, 44, ..., AA | 22+ | |
| egymást követő párok | 44, 55, 66, 77 | 77-44 | |
| egyszínű kapcsoló lapok sorozata (suited connectors) |
65s, 76s, 87s, 98s, T9s, JTs, QJs, KQs, AKs |
65s+ | |
| bizonyos egyszínű lapok | 74s, 75s, 76s | 74s+ | |
| minden ászt tartalmazó kombináció | A2s, ..., AKs, A2o, ..., AKo |
A2+ | |
| minden egyszínű, ászt tartalmazó kombináció | A2s, ..., AKs | A2s+ | |
| minden különböző színű, királyt tartalmazó kombináció | K2o, K3o, ..., KQo, AKo | AKo, K2o+ | |
| egyszínű, 1-lyukas kapcsolódó lapok sorozata (suited 1-gappers) |
86s, 97s, T8s, J9s, QTs, KJs, AQs | AQs-86s | |
| A kezdőkezek legerősebb 5%-a | 5% | 88+, AJs+, KQs, AKo | |
Amikor feljegyzel egy skálát, két szabályt kell szem előtt tartanod:
Ha egy vagy több lyukat (gap) tartalmazó kézkombinációk sorozatáról van szó, például 96+, akkor csak az alacsonyabb számozású lap értéke emelkedik, amíg be nem éri a magasabb számozású lapot. Tehát ebben az esetben 96, 97 és 98.
Egymást követő párok, és az egymást közvetlenül követő kapcsolódó lapok, például a 65+ esetében azonban mindkét lap egyszerre emelkedik egy értéket. Tehát 65, 76, 87,... egészen AK-ig.
Ha egy skálát kézerő megadásával határoztál meg, az asztal lapjait figyelembe véve jelölnöd kell benne a konkrét kézkombinációkat is. Egy flösshúzó feltételezése esetén például nem elég egy általános kezdőkéz-skála, hanem a lapszíneket is jelölnöd kell.
Példák skálák meghatározására és lejegyzésére
A következő példákkal gyakorolhatod a játékosok skáláinak meghatározását, és a jelölésrendszer használatát.
1. példa: Egy 
asztalnál ellenfeled skálája top párból, nyíltvégű sorhúzóból (open-ended straightdraw vagy OESD) és ász magas flösshúzóból áll. Hogyan készítesz skálát ezek ismeretében?
Először jegyezd fel azokat a kézkombinációkat, amelyek megfelelnek a fent megadott kézerőknek:
Top pár: AQ, KQ, Q9-Q3, QJ (a Q2 és QT kizárva, mert két párt alkot)
OESD: KJ, J9
Flösshúzó: As3s, As4s, As5s, As6s, As7s, As8s, As9s, AsTs, AsJs, AsKs
Ezek alapján teljes skálája a következő: AQ, KQ, Q3-Q9, QJ, As3s, As4s, As5s, As6s, As7s, As8s, As9s, AsTs, AsJs, AsKs, KJ, J9
2. példa: talán találkoztál már olyan nyilatkozatokkal, amikor egy tapasztalt pókerjátékos valami ehhez hasonlót válaszolt a "Milyen skálával adna meg ellenfeled a flopnál?" kérdésre:
“A flop 
volt. Nagyot nyitottam, megadta. Nagyon passzív volt, minden szettel megad, de nem emel velük. A QQ-t kizárnám, mert preflop betolta volna, AA és KK ugyanez. Erős top párokat szerintem nem dob el. Top két pár is lehet még a skáláján. Emellett abban is biztos vagyok, hogy megadna nyíltvégű sorhúzóval. Nem vagyok teljesen biztos benne, de úgy érzem TT és JJ párokkal talán még egyszer megad a flopnál.“
Most az lenne a feladat, hogy határozzuk meg a kijelentésben leírt kézskálát. A már ismert jelölésrendszerben az ellenfél megadóskálája a flopnál a következő:
Szettek: 99, 44
Erős toppárok: AQ, KQ, QJ, QT
OESD: JT
Top két pár: Q9
Konkrét kezek: JJ, TT
Ebből adódóan teljes skálája a következő: JJ-99, 44, AQ, KQ, Q9+, JT
Összegzés
|
 |