A Texas Hold'em póker fordított pszichológiája

» ESSZÉ

A Texas Hold'em póker fordított pszichológiája

Készítette: firsttsunami

Ezúttal a fordított pszichológia jelentőségét szeretném nektek kifejteni a pókerrel összefüggésben.

Mi ez egyáltalán? Hogyan használjuk? Mi hasznom van ebből? Megvizsgáljuk a fogalmat, a feltételeket, a használatát, valamint az alkalmazását is példakezek segítségével.

Mi egyáltalán az a fordított pszichológia? Ez a fogalom sokak számára biztosan nem érthető azonnal. Mikor használjuk egyáltalán ezt a kifejezést?

A pszichológia szakszerűen megfogalmazva:

A pszichológia (az ógörög ψυχή [pszükhé] „lélek" és λογία [logía] „tudomány, ill. -valaminek a- tanulmányozása" szavakból; angolul: „study of the mind") azt az empírikus tudományt jelenti, ami leírja, magyarázza és megjósolja az ember viselkedését, annak az adott életszakaszban végbemenő fejlődését, valamint annak a belső és külső okait és feltételeit.

Most tehát világos, hogy mi is az a pszichológia, de vajon hogyan fordíthatom meg a pszichológiát?

Minden egyes cselekvéssel, tevékenységgel jeleket küldünk a környezetünknek. Egészen konkrétan természetesen a többi embernek is (az online pókernél természetesen azoknak az embereknek, akik a számítógépüknél ülnek).

A megfordítás célja ilyenkor (a pókernél) az, hogy tudatos viselkedéssel olyan jelet küldjünk az ellenfélnek, ami célzottan hamis információt mutat. A hamis információkkal és értelmezésekkel az ellenfelet hibára akarjuk késztetni.

Szemléltető példa:

Tegyük fel, hogy most kaszinóban ülünk és élőben pókerezünk. Itt természetesen a mimikának és a gesztikulálásnak sokkal nagyobb a jelentősége, de most tekintsünk el ettől a különbségtől.

Egy olyan kezet feltételezünk, ami jó eltalálta a flopot. Eltaláltunk pl. egy szetet. Ha ilyenkor a fordított pszichológiát alkalmazzuk, akkor csak egészen röviden pillantunk a flopra, majd ismét máshová nézünk. Ez a viselkedés azt az információt adja az ellenfélnek, hogy "ezt nem érdekli ez a flop, nem talált el semmit".

A célunk teljesen világos: az ellenfélnek valami valótlant akarunk mutatni azért, hogy hibára kényszerítsük őt. Az ő hibái ugyanis a mi hasznunk/pénzünk.

Ennek az a nagy előnye, hogy az ellenfélnél a viselkedésünkkel olyan imázst tudunk létrehozni, ami az ellenfelet a jövőbeni cselekedeteinél rossz játékra készteti. Például azzal, hogy valamelyik kézben tiszta blöfföt viszünk végig, azt szuggeráljuk neki, ha teljesen újak vagyunk az asztalnál, hogy meggondolatlanok és túl agresszívek vagyunk.

Aztán persze ismét feszesen játszunk, de az imázsunk az ellenfélnél időben nagyon megkésve fog ehhez igazodni és egy adott kézzel sokkal több értéket tudunk nyerni a kész kezekből, mert az ellenfél azt gondolja, hogy már megint blöffölt és így nagyon könnyen ad meg végig.

Ennek azonban az a nagy hátránya, hogy az okos ellenfelek tudják, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, pontosan tudják értelmezni a hamis jeleket és aztán adott esetben át is vernek minket.

Hogyan osztályozhatjuk ezt a (fordított) pszichológiát a pókernél?

A Taylor/Hilger által írt "The Poker Mindset" című könyv 8. fejezetében, aminek a címe „into the minds of your opponents - levels of thinking", eltérő szinteket különböztetnek meg, amelyeket a következőképpen határozzák meg:

• 0. szint: Milyen kezed van?
• 1. szint: Milyen kéz lehet az ellenfelednél?
• 2. szint: Mit gondol az ellenfeled arról, hogy milyen kezed van?
• 3. szint: Mit gondol az ellenfeled arról, hogy milyen kezet feltételezel nála?

A szintek és az ellenfelek

0. szint: ide sorolhatjuk a legrosszabb játékosokat. Azért, hogy a nevükön is nevezzük őket:
megadóállomások, mániákusok, különböző LAG játékosok.

Különösen az első két ellenféltípus játszik nagyon ragaszkodva a kezdő kézskálájához, és gyakran konokul végigjátsszák a kezüket, egyáltalán nem gondolkodnak el az ellenfelek kezeiről. Csak a saját kezüket látják a flop viszonylatában. Ezekkel az ellenfelekkel szemben csak kevésbé kell figyelembe venni a pszichológiai tényezőt a pókerezésnél.

Úgy az 1. szintnél kezdődik lassan a gondolkodás, de önmagában az, hogy valaki elgondolkodik az ellenfél kezéről, még nem teszi őt jó kézolvasóvá.

A 2. szinttől válik érdekessé a dolog, és aki képes az ellenfél kezéről képet alkotni az összes változó és különösen a viselkedése alapján, az rendszerint olyan játékos, aki kézolvasást folytat. Természetesen más lapra tartozik, hogy mennyire jól csinálja ezt.

Nagyon érdekes azonban a 3. szint, mivel az ellenfél csak itt képes arra, hogy megállapítsa a keze erejét az ellenfél viselkedése alapján, mivel úgy tűnik tudja, mit gondolok a kezéről és ennek megfelelően fog reagálni.

Természetesen a végtelenségig lehet folytatni ezt a „tudom, hogy mit gondolsz arról, hogy én mit gondolok arról, hogy mit gondolsz stb.". Általánosságban elmondhatjuk: aki a gondolkodásban egy lépéssel előbbre jár, annak tiszta előnye van, de a szintekben való gondolkodás rendszerint nem lép túl a 3. szinten.

FONTOS:

A szintekben való gondolkodás a magasabb szinteken csak akkor lehetséges, ha a két ellenfél tudja egymásról, hogy megfontolt játékosok. Ezt nem könnyű kitalálni és ha nagy a fluktuáció az adott limiten, akkor természetesen nem tudjuk, hogy teljesül-e ez a kritérium. Ennek ellenére abból kéne kiindulni, hogy azok az ellenfelek, akik TAG játékosnak bizonyulnak, statisztikai feljegyzéseket is vezetnek rólunk a Pokertracker segítségével és tendenciájukban (limittől függően természetesen) inkább megfontoltak, minthogy megfontolás nélkül játszanának.

Hogyan ismerem fel, milyen szinten gondolkodik az ellenfél?

A 0. szinthez nem igazán lehet mit mondani, hiszen ezt mind ismerjük. 3x nyitunk pl. egy A22 szivárvány asztalon, egy megadóállomás pedig K magast mutat a riveren. Valószínűleg egyáltalán nem gondolkodott el és emiatt megadott 3 nyitást, jóllehet nyilvánvaló, hogy 3 nyitás után nagy valószínűséggel kész kezünk van. A többi szintet a példakezeknél fogjuk megnézni.

Elöljáróban:

EGÉSZEN FONTOS információt adnak az addig történtek. Ha az ellenfél a 2. kézben az utolsó kezeknél rajtakap minket a blöffölésen, akkor természetesen blöfföljünk kevesebbet, de még ez is attól függ, hogy milyen okos az ellenfél és mit gondol rólunk.

Nehéz kitalálni, hogy egy valóban figyelmes ellenfél, aki képes gyorsan alkalmazkodni, most újból végig megad vagy azt gondolja: „Ez nem blöffölhet még egyszer egy ilyen kilátástalan helyzetben, most biztos kész keze van". Mindenképpen előnyös lehet, ha harmadszor mégis végrehajtjuk a blöffünket.

Éppen emiatt a bizonytalanság miatt az ilyen helyzetekben ne dobjunk, kivéve, ha az asztal dinamikája (különösen HU-ban) ezt diktálja. A póker természetesen szigorúan matematikailag épül fel, de a játék pszichológiai tényezője miatt nagyon keskeny a határ a tények és a látszat között. Vajon ez többek között nem éppen a való élethez hasonlít, ami annyira izgalmassá teszi a játékot?

Hand 1

Egy megfontolt PokerStrategy TAG játékos ellen játszunk és ő is tudja rólunk, hogy kik vagyunk.

5.00/10.00 Fixed-Limit Hold'em (6 handed)

Preflop: Hero is BB with A, 5

3 folds, BU raises, SB folds, Hero calls.

Flop: (4.40 SB) T, T, 3 (2 players)

Hero checks, BU bets, Hero calls.

Turn: (3.20 BB) 7 (2 players)

Hero checks, BU bets, Hero calls.

River: (5.20 BB) 7 (2 players)

Hero checks, BU bets.

Final Pot: 6.20 BB

BB pozícióban vagyunk, és A5 lapokkal védekezel. Eltalálunk egy viszonylag jó flopot, és check/callt hajtunk végre, mert előnyben/hátrányban helyzetben vagyunk a terítési értékkel rendelkező alacsony melléklapos ászunkkal. Most nem tudunk még pontos kijelentést tenni a skálájáról, mert ő csak folytató nyitást hajt végre. Az ellenfél azonban gyakran K vagy A magast fog feltételezni nálunk a check/call után. Bármilyen kész kézzel valójában értékért hajtottunk volna végre check/raise-t.

Ekkor az asztal a riveren duplán pározódott. Az ellenfél itt is gyakran nyitni fog a teljes skálájával abban a reményben, hogy legalább a K magassal dobni fogunk.
Tehát még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni a kezét és ezt valószínűleg az ellenfél is tudja. Az újbóli nyitásunk után a turnön azonban valószínűleg tudja az ellenfél, hogy csaknem mindig ász magas van nálunk és egy jó river esetén újból meg fogunk adni. Ez a river nagyon jó. Az asztal duplán pározódott, és normál esetben check/callt hajtunk végre ebben a helyzetben.

Ahogy ezt meglepő módon látjuk, végigmegyünk a különböző szinteken ebben a kézben. Ezeket a meglévő információk és a szükségszerűség határozzák meg. Ha ezen a turnön folytató nyitást hajt végre, akkor nem lehet 3. szintű gondolkodásról beszélni, mivel a skáláját nehezen tudom behatárolni, ha alapként a BU lopó skálát határozzuk meg.

Érdekes itt a river. Természetesen újból passzolunk, az ellenfél pedig nyit. A nyitása után a riveren sokat segít, ha az ellenfelet be tudjuk sorolni valamelyik kategóriába.
Vagyis: mennyire okos az ellenfél. Miért ilyen fontos ez a kérdés? Ha az ellenfél most a 2. szinten gondolkodna és valójában tudja, hogy ász magassal nem dobok ennél a rivernél, akkor szeméttel hátulról passzot hajt végre, jó kezekkel pedig értékért nyit. Ha viszont tudja, hogy mit gondolok a kezéről, amit a passzív magatartásom definiál (nagyon gyakran ász magas), akkor feltétlen ésszerűnek tűnik a számára, hogy harmadszor blöfföljön.

Röviden: ha tudja, hogy itt szinte mindig check/callt hajtok végre ász magassal, akkor miért is nyisson egy rosszabb kézzel a riveren? Ennek megfelelően a blöffje gyakran sikeres, mi pedig jobb kezet dobunk.

Azt szuggerálja nekünk, hogy olyan keze van, ami veri az ász magast, a valóságban azonban elég gyakran van olyan keze, amivel szemben elöl vagyunk. Mivel az ellenfél megpróbálja fordított pszichológiával megvenni a potot, akkor ebben a helyzetben nem dobhatunk és gyakran meg kell adnunk, mivel elég gyakran fogunk blöfföt elcsípni, vagy osztozkodni a poton, mivel az ellenfél azt gondolja, hogy esetenként még Q-K magassal is megadunk.

Tegyük fel, hogy most megadunk a riveren, és most Q magast mutat nekünk, ekkor tudjuk, hogy képes 3. szintű gondolkodásra.

Hand 2

10.00/20.00 Fixed-Limit Hold'em (6 handed)

Preflop: Hero is BU with T, 9

3 folds, Hero raises, SB 3-bets, BB folds, Hero calls.

Flop: (7.00 SB) A, 7, 8 (2 players)

SB bets, Hero calls.

Turn: (4.50 BB) K (2 players)

SB checks, Hero bets, SB calls.

River: (6.50 BB) 2 (2 players)

SB checks, Hero bets.

Final Pot: 7.50 BB

Itt gomb pozícióban vagyunk és ugyanazzal az ellenféllel szemben játszunk, mint az 1. kézben. Kapunk egy 3-betet az SB pozícióban ülő ellenféltől és heads-upban vagyunk. Egy szivárvány flopon eltalálunk egy nyílt végű sorhúzót. Rögtön a flopon emelhetnénk, de nem tudunk védekezni, mivel számos olyan kézzel, mint a QJ KJ KQ újból meg fog adni, zsebpárokkal pedig esetleg végig megad, mert az ásszal gyakran előnyben/hátrányban játsszunk vagy csak a turnön emelünk.

Ez természetesen nagyon függ az addig történtektől. Ha az ászainkkal gyakran emeltünk a flopon ezzel az ellenféllel szemben, akkor húzókkal is emelhetünk a flopon. Mindenesetre csupán megadunk a flopon, egy esetleges ijesztő lapra pedig egyszer csak passzol az ellenfél.

Mit hiszünk, vajon mit tart az ellenfél?

Ebben a helyzetben gyakran valószínűleg olyan zsebpárt tart, mint 33-66 99-QQ. Alternatívaként KQ KJ lapokat is és előnyben/hátrányban helyzetben szeretne tovább játszani. Végül még JTs QJs lapokat is tarthat és egyszerűen nem szeretne emelést kapni, mert azt hiszi, hogy még elég gyakran van 10 jója.

Vajon mit gondol az ellenfelünk a kezünkről?

Az ellenfél helyében a megadást valószínűleg ritkán értelmeznénk úsztatásnak, hanem leggyakrabban inkább kész kéznek vagy húzónak, mint pl. 97s+ 98s+ A2+ JT T9.

Az ellenfél legtöbbször check/callt vagy check/foldot hajt végre. Viszonylag világos a számunkra, hogy az ellenfelet nem fogjuk dobásra késztetni 1 BB-ért és ezért az a terv, hogy minden riveren újból nyitunk.

A kérdés most az, hogy az ellenfél hogyan becsüli fel a nyitó skálánkat a riveren. Alacsony párral hátulról passzolnánk. A skála tehát gyakran valamilyen ász és ritkábban valamilyen kiegészületlen húzó. Mivel az ellenfél valószínűleg tudja, hogy a cc lépése után gyenge párt feltételezünk nála, az újabb nyitással a riveren azt szuggeráljuk neki, hogy olyan kezünk van, ami jobb, mint egy alacsony vagy közepesen erős pár, ami azonban természetesen csak megtévesztés.

Jó szórakozást kívánok ezzel a témával és remélem, hogy mutatni tudtam valami újat!