Tudjuk, mit várhatunk el egy egyszínű kapcsolódó laptól. Megnéztük, hogy milyen lehetséges húzóink lehetnek vele. Ha flop előtt optimálisan játszottunk, akkor meglehetősen gyakran, mint preflop agresszor, heads-up helyzetben találjuk magunkat, vagy pedig egy több résztvevős potban, amiben természetesen legjobb esetben pozícióban cselekedhetünk.

Most akkor mit akarunk eltalálni? Egy erős kész-kezet, vagyis egy kész sort vagy kész flösst természetesen előnyben részesítenénk. Tudjuk azonban, hogy ez csak a legritkább esetekre igaz (egy kész flösst az esetek 4%-ban találunk el). Természetesen eltalálhatunk két párt vagy drillt is, ugyanúgy, ahogyan bármi mást is. Ezekben az esetekben természetesen a tiszta értékjáték a legjobb teendő.
Lényegesen gyakrabban találunk el azonban „csak" egy húzót. Egyik oldalról azt mondjuk, hogy „csak", mivel végeredményben a kezünk javulására van szükségünk.

Másik oldalról azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy a két színű asztal a mi színünkben (vagy egy OESD) eltaláltnak számít, még akkor is, ha tudjuk, hogy az asztalon háromból csak egy esetben fogunk találkozni a szükséges harmadik flöss lapunkkal.

Ha szemügyre vesszük ezeket a pontokat, akkor hamar világossá válik számunkra, hogy miért beszéltünk olyan gyakran a szükséges agresszivitásról, és miért annyira fontos, valamennyi kiszállási részesedést elvárni.

Ez a három pont alapvetően döntő tényező akkor, amikor egy húzóval akarunk játszani.

Először a húzónk erejét kell meghatároznunk, ahogy azt már az első részben is tettük. Láttuk ott, hogy vannak olyan nagyon nem tiszta húzók, melyeknek éppen hogy csak 6 ingatag jó van, viszont vannak olyan húzók is, melyek 13-15 jóval ajándékoznak meg minket.

Ezekhez a jókhoz azonban sok esetben még kiszállási részesedést is el kell várnunk. Ez azt jelenti, hogy az ellenfeleinknek meglehetősen gyakran kell jobb kezeket dobniuk. Ezzel a félblöff felé mozgunk, ami közismerten ezen a tényezőn alapul. Az olyan húzóknál, melyek 12, vagy annál több jót tudnak felmutatni, az all-in helyzet legtöbbször kifizetődő számunkra. Ha azonban kevesebb jó áll a rendelkezésünkre (standard a 8 [OESD] vagy 9 [flösshúzó]), akkor a kiszállási részesedés lesz a döntőbb.

Tudjuk, hogy egy blöfföt az határoz meg, hogy egy, a miénknél jobb kéz dob, mi pedig az aktuálisan rosszabb kezünkkel megnyerjük a potot. Éppen ez a pont teljesül általánosságban a húzóknál, mivel legtöbbször nincsen terítési értékünk. Megéri ezért ennél az oknál fogva is nagyon agresszíven játszani. Egy közepes párral például egy „blöff" inkább fájdalmat okozna, ha abból kellene kiindulnunk, hogy ráadásul gyakran a legjobb kezet dobjuk.

A definíciónak megfelelően a félblöff még azt a lehetőséget is kínálja, hogy a későbbi tétkörökben javulunk. Van tehát néhány jó a mi oldalunkon. Éppen ezekre van sürgősen szükségünk, ha az ellenfelünk pusholna a 3bet-ünkre. Mert éppen akkor érkezünk el az egyik legfontosabb témához a pókerezésben: az esélyekhez és jókhoz.

Természetesen az esélyek gyakrabban játszanak szerepet akkor, ha úgy döntünk, hogy egy húzót passzívan játszunk. Ez valószínűleg, ahogyan már említettük, legtöbbször többrésztvevős potokban van így. De ugyanaz a problematikát kell megoldanunk flop előtti agresszorként heads-upban is. Aki itt matematikai hibákat követ el, az túl gyakran tolja vesztes félként a pénzét középre, és ezzel hosszú távon olyan hibákat követ el, ami rengeteg pénzébe kerülhet. Ehhez egy példát is meg fogunk nézni.

Ez a kérdés természetesen elsősorban több résztvevős potokban (emelt vagy emeletlen) merül fel. Tudjuk, hogy a jóink mellett kiszállási részesedésre is szükségünk van ahhoz, hogy hasznot hozóan tudjunk játszani. Mivel a kiszállási részesedés a több résztvevős potokban a több ellenfél miatt jelentősen csökken, ezért itt a legtöbb esetben inkább a passzív játékmód éri meg.

Mivel kisebb potokban eleve abból indulhatunk ki, hogy a turnnél és a rivernél további döntéseket kell hoznunk, ezért itt természetesen az implikált esélyek is fontos szerepet játszanak. Mit várhatunk még el a következő tétkörökben, ha eltalálnánk a húzónkat?

Világos: minél több ellenfél van a potban, és ezek minél lazábban cselekednek a flop után, annál magasabbra számíthatjuk az implikált esélyeinket. Ennél természetesen nagyon fontos a pozíció, mert ezzel a turnön nálunk van az irányítás. Utolsóként nyithatunk, ha mindenki passzol. Emelhetünk, ha valaki nyitott és a pot már szép méretet öltött (itt mindig arra kell gondolni, hogy a turnnél megérkező flöss esetében nem csak értéket akarunk nyerni, hanem a rivernél lehetséges 4. flösskártya ellen is védekeznünk kell!) és mindenesetre megakadályozzuk, hogy ingyen lapot kapjon valaki.

Ha ilyen helyzetekkel találkoznánk, akkor felkínálkozik, hogy passzívan játsszuk a húzóinkat, ez azt jelenti, hogy egy nyitásra a flopnál csak megadunk, vagy ha eddig hiányzott az agresszió, akkor mi magunk is csak passzolunk, és lehetővé teszünk magunknak egy ingyen lapot.

A fenti meghatározásunk szerint eltaláltuk a flopot. Egy flösshúzót tartunk 9 viszonylag tiszta jóval. Tudjuk, hogy csak egy bizonyos mértékű kiszállási részesedésre van szükségünk. Ellenfelünk inkább megadóállomás típusnak tűnik, aki ellen egy folytató nyitás valószínűleg nem túl gyakran sikerül.

Az opcióink világosak. Hátulról passzolhatunk és szerezhetünk egy ingyen lapot, vagy pedig nyithatunk. Itt döntsünk inkább a nyitás mellett!

A nyitásnak itt számtalan előnye van:

• Ezekkel az ellenfelekkel szemben is van kiszállási részesedésünk. Sok esetben közvetlenül el fogjuk vinni a flopot.
• Az asztal nem rossz a számunkra. Nagyon jól tudjuk képviselni az ászt, Villain pedig itt meglehetősen gyakran fog egy kis zsebpáron ülni, amit fel kell adnia. Egy húzó meglehetősen valószínűtlen, mivel mi magunk tartjuk a flösshúzót.
• Egy passzív ellenféllel szemben a legritkább esetben kell passzemelésre számítanunk
• Pozícióban vagyunk, ezzel pedig a turnnél megvan a lehetőségünk arra, hogy elvegyünk egy ingyen lapot. Abból indulhatunk ki tehát, hogy a flopnál tett folytató nyitásunk miatt a turnnél legtöbbször ingyen lapot kaphatunk.
• Ha eltalálnánk a turnt, akkor továbbra is értékért nyithatunk. Ez az ellenfél meglehetősen ritkán fog elhinni tőlünk egy flösst.
• Ha nem nyitnánk, a turnnél pedig nem találnánk el semmit, akkor azzal a problémával állunk szemben, hogy Villainnek szamárnyitnia kellene a turnt. A részesedésünk természetesen lecsökkent, mivel már csak egy lap jön. Ezzel már aligha tudunk kifizetődő megadást csinálni.
• „Legalább jót tett az imázsunknak!". Ha az ellenfelek látják, hogy egy húzóval nyitunk, akkor a következő kezekben még lazábban fognak megadni. Ott természetesen hozzá kell igazodnunk, de éppen az erős kezeinkkel jól kifizetnek majd minket, és gúzsba tudjuk kötni a megadóállomásokat.

Ebben a helyzetben Hero egy többrésztvevős potban van. Elég jól eltalálta a flopot, mivel egy 8 jót érő OESD-t tart. Mivel az asztal szivárvány maradt, ezért Hero teljes 8 jót számolhat magának. Ráadásul a hátsóajtós flösshúzó további egy jót ad neki.

Ennek ellenére a flopnál csak egy megadást talál. Az emelésnek itt nem lenne különösebben sok értelme, mivel a kiszállási részesedés egyszerűen túl csekély. Sokkal inkább benne szeretné tartani az összes játékost a potban, és a turnnél találkozni szeretne velük. Mivel ő pozícióban van, ezért ott - ahogy már említettük - mindent irányítani tud, és növelheti a potot, amennyiben azt szeretné.

A turnnél aztán találunk. A nagyvak ismét nyit, UTG pedig megad. Most kizárólag egy emelés jön szóba.

Lassú játéknak itt egyáltalán nincs helye, mert egy emelésnek itt is sok előnye van:

• Hero tartja a nutot, értéket akar kapni az ellenfeleitől. Sok ellenfél fog itt gyengébb kezekkel fizetni.
• A pot viszonylag kicsi. Lassú játékkal aligha indulhat ki Hero abból, hogy valakit all-inre késztethet. Tehát a pénzt a turnnél kell elhozni, a rivert pedig all-inre előkészíteni.
• Ha valaki tényleg hátsóajtós flösshúzót, vagy OESD-t tartana, akkor ő a turnnél esetleg még fizetni fog, a rivernél találat nélkül viszont garantáltan nem.
• Heronak eszerint védekeznie kell. Sok kéz rendelkezik jókkal. A hátsóajtós flösshúzót talán nem kell túl komolyan venni, annak viszont 9 jója lenne. Ha valaki például szetet tart, akkor neki teljes 10 jója van velünk szemben. Minden csúcs pár 4 jót birtokol ellenünk.
• A rivernél aztán borulhat a történet. Ha például pározódik az asztal, akkor Hero már nem indulhat ki abból, hogy még mindig elől van. Itt valószínűleg olyan nehéz helyzetbe manőverezte magát, amit a turnnél megakadályozhatott volna.
• Az asztal úgy is alakulhat, hogy az ellenfeleink már nem hajlandóak több pénzt befektetni. Ha például egy 6 vagy 7 következik a rivernél, akkor egy sor meglehetősen nyilvánvaló. Egy harmadik szintén megölheti az akciót.

A flopnál kapunk egy szamárnyitást egy enyhén agresszív játékostól. Nézzük tehát meg, mennyiben találtuk el az asztalt. A flösshúzónk mellett eltaláltunk egy közepes párt is. Ez ugyan első pillantásra nem tűnik sokat érőnek, de tudjuk, hogy minden egyes 6 egy drillel, és minden egyes 7 egy második ajándékoz meg minket. Abból indulunk ki, hogy ezekkel a kezekkel meglehetősen gyakran elől vagyunk, mert Villain valószínűleg itt egy csúcspárral talált be (de éppúgy tarthat egy felsőpárt is, vagy pedig csak egy közepes párral nézi, hogy hol áll [egy olyan közepes párral, mint a JJ természetesen ebben a pillanatban elől van]).

Így a legtöbb esetben 13 jót adhatunk magunknak, ez elegendő arra, hogy a flopnál hasznot hozóan menjünk all-in. A pot mérete miatt természetesen közvetlenül pusholunk, mivel a kiszállási részesedés itt szintén javunkra válik.

Mi lenne azonban a következő flopnál egy másik akció esetében:

Ez alkalommal csak egy flösshúzót tartunk, és így 9 jóval részesedés szempontjából már nem vagyunk olyan jól a versenyben. Villain most passzemel minket, és meglehetősen rossz esélyeket ad nekünk.

Ahogyan már fent említettük, ebben az összefüggésben most az esélyek lényeges szerepet játszanak. A jóinkat ismerjük, kiszállási részesedés sajnos nem létezik már.
16.75$ kellene megadnunk ahhoz, hogy 33.60$-t nyerjünk. Ez meglehetősen pontosan 2:1-hez esély. Ahogy tudjuk, ez éppen a szükséges esély ahhoz, hogy hasznot hozóan adhassunk meg egy flössre (háromból egy esetben meg kell érkeznie).

Most abból indulunk ki, hogy az ellenfelünk meglehetősen feszes, és itt csaknem soha nem fog blöffölni, hanem csak kész kezekkel passzemelne. Vajon ebben az esetben is meglenne a szükséges 33,3%?

Ehhez most dolgoztassuk meg az Equilatort: