Lejtő: Féltett pénz

A veszteségtől való félelem
Aki fél, hogy elveszíti a pénzét, az ebből a félelméből eredően rossz döntéseket fog hozni.
Ennek a témának messzebb menő jelentősége van, mint azt feltételezhetnénk. Először is féltett pénzzel játszani nem jelent mást, mint a megjátszott pénz elvesztése felett érzett félelmet, ami megakadályozza, hogy a játékhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzuk. Már nem tudunk szabadon játszani, mert a betett pénz gátol minket a döntéseinkben. A féltett pénzzel való játék nem más, mint a lejtő egyik formája.
Az ellenfeleink, akik a játékunkat nyomás alá helyezik, éppen ezt akarják, vagyis hogy ezáltal rossz döntéseket hozzunk, főleg pont olyankor, amikor az ellenfél rossz bankroll menedzsmentet folytat. Az ellenfél kövessen el hibákat, ne csak matematikai, hanem lehetőleg pszichológiai szempontból is.
A pénz személyes dimenziója
Mi magunk tekintsük a zsetonokat kis nyomtatott műanyagkorongoknak, és ne valóságos pénzzel egyenértékűnek, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy olyan árukat kapjunk érte, melyekre szükségünk van, vagy melyek vágyat ébresztenek bennünk. Éppen elégszer hallhatjuk, hogy a pókerjátékos ideális tulajdonsága a pénzhez való „nemviszonya" legyen. Ez igaz, de (szerencsére) sokuknál nem így van, mert az ilyen probléma legtöbbször életen át tartó anyagi nehézségeket és terhet jelent saját maga és családja/hozzátartozói/partnere számára. A rossz pénz menedzsment sok személyes energiát és erőfeszítést követel.
A pénzhez való viszonyt az egyéni életkörülményeink alakították. Aki a jelenlegi munkájával pl. óránként öt eurót keres, annak talán nehezére esik egy este során egy teljes heti keresetet elszórni egy kisebb pechsorozat alatt. Egy nagy jövedelemmel rendelkező ember ellenben csak mosolyog az olyan összegeken, amelytől mások libabőrösek lesznek.
![]() |
| Az egyiknek sok, a másiknak kevés |
A pénznek tehát a szocio-gazdasági hátterünktől függően egyedi értéke van, melytől nem könnyű elvonatkoztatni. Ha megfosztanak minket a számítási alapjainktól, vagy ha ezek hirtelen megváltoznak, akkor annak a veszélye fenyeget minket, hogy elveszítjük megszokott viszonyítási pontjainkat (lazára vett pénztárca valamilyen más fizetőeszközű idegen országban töltött nyaralás során, átállás egy másik fizetőeszközre, pl. német márkáról euróra, stb.). A megszokott viszonyítási pontok hiánya arra csábíthat, hogy több pénzt adjunk ki, mint terveztük.
A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás gyakran sokkal tovább tart annál, mint ahogyan azt feltételeznénk. Franciaországban pl. a 90-es években még sok idősebb ember régi frankban számolt, pedig a pénzreform a „régiről" az „új" frankra 1:100 arányban már 1958-ban megtörtént!
Bizonytalanság állhat elő akkor is, ha az anyagi helyzet hirtelen változik, mint pl. a lottónyereményeknél. Van olyan, aki nem boldogul az anyagi életkörülményeinek hirtelen változásával, ami aztán sok esetben előbb vagy utóbb ismét abba a vagyoni helyzetbe, állapotba juttatja vissza, mint amiben előtte volt.
Az említett példák szemléltetik, hogy a pénznek személyes „elszámolási alapja" van, amit figyelembe kell venni.
A bankroll menedzsment pszichológiai oldala
![]() |
| Több tényező van, nem csak a puszta számok |
Mit jelent ez számunkra, játékosoknak? Hogy van egy, már ismert matematikai és pénzügytechnikai oldala a bankroll menedzsmentünknek, ami lehetővé teszi a szokásos ingadozások figyelembevétele mellett az adott limiten való stabil megmaradást, és aminek minimalizálnia kell a csődbe menés rizikóját. És hogy van egy nem elhanyagolható pszichológiai bankroll menedzsment is, ami ugyanezt a célt szolgálja, de más szempontokat vesz figyelembe. A matematikai-technikai bankroll menedzsment legtöbbször lineárisan viselkedik, és nem hoz nagy meglepetéseket. „Emelkedj fel, ha megvan a szükséges bankroll-od, szállj le, ha a tőkéd nem engedi meg tovább az adott limiten való megmaradást."
A pszichológiai bankroll menedzsment valamivel komplexebb. Itt teljesen más kérdések vetődnek fel. Ne csak egyszerűen olvasd őket, hanem képzeld is el teljesen reálisan:
- Milyen limitek esnek a te kényelmi zónádba? Utoljára mikor érezted magadat igazán jól egy limiten a megtett összegeket tekintetében?
- Milyen limiteken voltál képes gond nélkül meghozni az adott játékszituációnak megfelelő döntéseket, anélkül, hogy aggódtál volna a megtett összegek miatt?
- Mennyi letétet/nagy tétet/nevezési díjat tudsz a mostani limiteden elveszíteni anélkül, hogy veszélybe kerülne a játékod, és aggódnod kéne? Vagy állandóan utánaszámolsz, hogy elegendő-e még a bankrollod, és mennyire változott meg az utolsó session-öd után?
A pszichológiai bankroll menedzsment
A kényelmi zóna
![]() |
| A kényelmi zónában |
Ha a kényelmi zónában vagy, nem okoznak neked fejtörést a limiteden megtett összegek
Szabadon alakíthatod a játékodat, nyithatsz, emelhetsz vagy pl. no-limit-nél all-in is mehetsz, ha megfelelőnek tartod. Akár több letét elvesztése egy session-ön belül, az ingadozás is teljesen normális része lehet a játékod.
Néhány csúfos vereséget is elviselsz akár probléma nélkül, mert a hosszútávra kialakított játékodat nem tudja veszélyeztetni. Általában, eltekintve a játékod ilyen vagy olyan javítási lehetőségétől - ami mindig van -, meg vagy győződve arról, hogy a limitedet meg tudod verni. Játékodnak van egy bizonyos könnyedsége, mert sem a bankrollodat nem erőlteted túl, sem a hosszú távú céljaidat nem veszélyezteted.
A kényelmi zónán kívül
![]() |
| A kényelmi zónán kívül |
Ha a kényelmi zónádon kívül játszol, akkor talán már ellenállást érzel azzal szemben, hogy asztalhoz ülj. A lehetséges veszteségeknek és azok következményeinek a gondolatai uralnak és kínoznak téged.
Talán feltett szándékod, hogy különösen feszesen, vagy fegyelmezetten játssz, hogy minimalizáld a veszteségeket. Az agresszív ellenfelek, vagy a gyakori all-in helyzetek megfélemlítenek, és többször megéled, ahogyan nehéz játékhelyzetekben inkább megadsz vagy dobsz, ahelyett, hogy az agresszív játékmódot választanád, pedig valójában szívesen játszottál volna máshogy.
Egy session-ön belüli veszteségek, vagy több egymás utáni csúfos vereség hamarosan a határaidra visz, és a játékodat impulzívabbá és emocionálisabbá teszik. Talán most már ahelyett, hogy mindig megadnál, már szívesen nyernél megint egy jól megtömött pot-ot, és hagyod magadat merész, és az adott szituációban helytelen lépéseket megtenni.
Ügyelj bármilyen, a játékodban történő változásra: máshogy játszol-e, mint normál esetben játszanál? Vajon rosszabbul játszol-e annál, mint ahogy a tudásszintednek megfelelően tudsz játszani? Ha másként játszol, mit csinálsz másként, és milyen gondolatmenet volt ennek az alapja?
Készen állsz már az adott limitre?
Egyesek talán csodálkoznak, hogy a limit, amire a fenti kérdések vonatkoznak, egy vagy akár több fokozattal a jelenlegi limit alatt van, vagy az alatt a limit alatt, amit most a matematikai bankroll menedzsment szerint játszani kellene.
Természetesen felmerülnek kérdések az esetleges, a matematikai és pszichológiai bankroll menedzsmenttel kapcsolatos ellentmondásokra vonatkozóan. Nem inkább arról van szó, hogy esetleg EV (várható összeg) pszichológiai szempontok felé sandítunk, ahelyett, hogy egyenesen úgy játszanánk, ahogyan azt a bankroll engedi?
Természetesen a megfelelő bankroll szerinti felemelkedés az optimális, és ennek van elméletileg a legmagasabb EV-je. Aki problémamentesen tud a limitekben felemelkedni, anélkül, hogy befolyásolná őt a féltett pénz tematikája, az mindenesetre helyesen cselekszik, és tegye csak továbbra is ezt.
Azt se kerüljük el, hogy a bankroll és a készség alapján tájékozódva új és magasabb limiteket cserkésszünk be (tehát nem így: „Valójában bankrollom lenne az NL400-ra, de az NL5-ön érzem magamat igazán jól.")
Itt inkább arról van szó, hogy a bankroll menedzsmentet az eddig ismert szempontokon túl egy újabb dimenzióval bővítjük, vagyis hogy az adott játékos pszichikailag is felkészült-e a megfelelő limitre. A pénz elvesztése miatti félelem, amit egy alacsonyabb limiten kisebb lépésekben, gyakran fáradságos játékkal keresett meg, jelentősen gátolhat.
Ha tudod, vagy sejted, hogy problémáid vannak a féltett pénzzel, akkor ne ítéld el magadat emiatt, hanem szánj időt arra, hogy pszichológiailag is lépésről lépésre együtt növekedjél a magasabb limitekkel. Még a világelső csúcsjátékosoknak is gyakran évekre volt ahhoz szükségük, hogy felkapaszkodjanak a magasabb limitekre. Felemelkedtek, kudarcot vallottak, visszaszálltak. És ismét újra próbálták.
Álljon itt egy részlet Michael Craigs olvasásra érdemes pókerkönyvéből, a „The Professor, the Banker and the Suicide King" („A professzor, a bankár és az öngyilkos király"), mely Jennifer Harmans nehézségeit írja le a limiteken történő fellépésekkor:
" 1990 és 1995 között Jennifer §50-$100, $75-$150 és $100-$200 Texas Hold'Em-et játszott Renoban, Los Angelesben és Las Vegasban. Először a 90-es évek elején látott a Mirage-ban egy nagy játékot, egy $300-$600-os játékot, és azt gondolta, én is szeretnék itt játszani ... Ezzel megkezdődött egy minta, ami a késő 80-as évektől 1997-ig tartott. Minden alkalommal, amikor Jennifernek összeállt egy bankrollja, azonnal fellépett a $200-$400 és a $300-$600 -os játékra, elveszítette az összes pénzét, aztán megint elkezdett felépíteni egy bankrollt... A becslései alapján legalább nyolcszor emelkedett fel, és veszített eleget ahhoz, hogy ismét alacsonyabb játékra szálljon vissza... 1997-ben Jennifer Harman végre elérte az áttörést."
Legyen türelmed magaddal szemben
Ne követelj túl sokat magadtól, hanem legyen több türelmed magaddal szemben. Azok a tananyagok, melyeket a PokerStrategy-nél kínálnak, többek között lehetővé teszik a gyors felemelkedést a limiteken és így elég hamar a jó eredményeket is elérhetsz. Ezekkel meg kell birkózni pszichikailag is. A szükséges alkalmazkodás a nagy összegekre való tekintettel automatikusan meg fog történni, és idővel könnyen tudod majd őket kezelni, pl. egyszerűen a megszokás által is. Talán a következő is szóba jöhet:
![]() |
| Van időd |
Ha a mostani limited és a kényelmi zónád nincsenek túl messze egymástól, (pl.: NL25/NL50 vagy NL200/400), akkor tedd fel magadnak azt a kérdést is, hogy nem jobb-e esetleg a stresszmentesség, és az azzal járó fölényes és magabiztos játék, sőt esetleg + EV, a magasabb limiten lévő elméleti jövedelememelkedésnek. Ne becsüld le semmi esetre sem a nagyobb stresszt, és a nagyobb hibahányadost a kényelmi zónádon kívüli játék során.
Vagy ha észreveszed, hogy a mostani limiteden jól boldogulsz, de vannak félelmeid a felemelkedéssel kapcsolatban, akkor semmi nem szól az ellen, hogy még itt maradjál, és tovább játsszál. Itt élvezheted a győzedelmeidet, és ezzel egy időben tovább fejlődsz a technikai készségeid tekintetében is. Ha aztán váltani szeretnél, az még mindig bármikor lehetséges.
Fejlődési és tanulási szintek
Az előrehaladás, ahogyan tanulunk, amit tudunk és ahogyan fejlődünk, az legtöbbször nem lineárisan történik. Ahelyett, ahogyan az 1. ábrán látszik, másként néz ki, inkább úgy, mint a 2. ábrán.
![]() |
![]() |
| 1. ábra | 2. ábra |
Tanulási előrehaladásunk gyakran stagnál, nem jutunk előbbre, gyakran hosszú ideig úgy látszik, semmi sem történik, mígnem egyszer csak van egy lökés, és esetleg azt vesszük észre, hogy mégis mennyit fejlődtünk már. A tanulási görbe sem egyforma mindenkinél: egyesek lassan kezdenek, és hosszú ideig csak kis előrelépéseket tesznek, hogy aztán egy nagy lépést tegyenek előre amikor jobban átlátják a a dolgokat, mint a 3. ábrán.
Egy másik ember ezzel szemben rögtön nagy előrelépéseket tud tenni, viszont a tanulási görbe a vége felé haladva ellaposodik, és a további fejlődés lassabban halad tovább, mint ahogy a 4. ábrán látható. A fejlődés tehát teljesen egyedi, meg kell tenni néhány kerülőt, le kell küzdeni néhány pénzhiányos időszakot.
![]() |
![]() |
| 3. ábra | 4. ábra |
Összefoglalás
-
Ügyelj bármilyen olyan lehetséges jelre, amelyekből úgy tűnik, hogy a túl magas limitek akadályozzák a játékodat!
-
Játssz a kényelmi zónádban úgy, hogy a játék kellemes maradjon számodra.
-
Szakíts időt a fejlődésedre, és tisztázd magadban, hogy mindenkinél egyedi út és előrehaladási tempó vezet a sikerhez.
A szerzőről: Robert Langer pszichológiai tanácsadó, csoportvezető és fejlesztő a saját saarbrückeni praxisában. Ezen kívül pszichológiát oktat egy neves német természetgyógyász-képző iskolában és docensként dolgozik az NLP-vel, megoldásközpontú pszichológiával és pszichológiai típustannal kapcsolatos szemináriumokon.
| LINKEK | |||||||
|
|||||||
Lejtő: Féltett pénz

A veszteségtől való félelem
Aki fél, hogy elveszíti a pénzét, az ebből a félelméből eredően rossz döntéseket fog hozni.
Ennek a témának messzebb menő jelentősége van, mint azt feltételezhetnénk. Először is féltett pénzzel játszani nem jelent mást, mint a megjátszott pénz elvesztése felett érzett félelmet, ami megakadályozza, hogy a játékhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzuk. Már nem tudunk szabadon játszani, mert a betett pénz gátol minket a döntéseinkben. A féltett pénzzel való játék nem más, mint a lejtő egyik formája.
Az ellenfeleink, akik a játékunkat nyomás alá helyezik, éppen ezt akarják, vagyis hogy ezáltal rossz döntéseket hozzunk, főleg pont olyankor, amikor az ellenfél rossz bankroll menedzsmentet folytat. Az ellenfél kövessen el hibákat, ne csak matematikai, hanem lehetőleg pszichológiai szempontból is.
A pénz személyes dimenziója
Mi magunk tekintsük a zsetonokat kis nyomtatott műanyagkorongoknak, és ne valóságos pénzzel egyenértékűnek, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy olyan árukat kapjunk érte, melyekre szükségünk van, vagy melyek vágyat ébresztenek bennünk. Éppen elégszer hallhatjuk, hogy a pókerjátékos ideális tulajdonsága a pénzhez való „nemviszonya" legyen. Ez igaz, de (szerencsére) sokuknál nem így van, mert az ilyen probléma legtöbbször életen át tartó anyagi nehézségeket és terhet jelent saját maga és családja/hozzátartozói/partnere számára. A rossz pénz menedzsment sok személyes energiát és erőfeszítést követel.
A pénzhez való viszonyt az egyéni életkörülményeink alakították. Aki a jelenlegi munkájával pl. óránként öt eurót keres, annak talán nehezére esik egy este során egy teljes heti keresetet elszórni egy kisebb pechsorozat alatt. Egy nagy jövedelemmel rendelkező ember ellenben csak mosolyog az olyan összegeken, amelytől mások libabőrösek lesznek.
![]() |
| Az egyiknek sok, a másiknak kevés |
A pénznek tehát a szocio-gazdasági hátterünktől függően egyedi értéke van, melytől nem könnyű elvonatkoztatni. Ha megfosztanak minket a számítási alapjainktól, vagy ha ezek hirtelen megváltoznak, akkor annak a veszélye fenyeget minket, hogy elveszítjük megszokott viszonyítási pontjainkat (lazára vett pénztárca valamilyen más fizetőeszközű idegen országban töltött nyaralás során, átállás egy másik fizetőeszközre, pl. német márkáról euróra, stb.). A megszokott viszonyítási pontok hiánya arra csábíthat, hogy több pénzt adjunk ki, mint terveztük.
A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás gyakran sokkal tovább tart annál, mint ahogyan azt feltételeznénk. Franciaországban pl. a 90-es években még sok idősebb ember régi frankban számolt, pedig a pénzreform a „régiről" az „új" frankra 1:100 arányban már 1958-ban megtörtént!
Bizonytalanság állhat elő akkor is, ha az anyagi helyzet hirtelen változik, mint pl. a lottónyereményeknél. Van olyan, aki nem boldogul az anyagi életkörülményeinek hirtelen változásával, ami aztán sok esetben előbb vagy utóbb ismét abba a vagyoni helyzetbe, állapotba juttatja vissza, mint amiben előtte volt.
Az említett példák szemléltetik, hogy a pénznek személyes „elszámolási alapja" van, amit figyelembe kell venni.
A bankroll menedzsment pszichológiai oldala
![]() |
| Több tényező van, nem csak a puszta számok |
Mit jelent ez számunkra, játékosoknak? Hogy van egy, már ismert matematikai és pénzügytechnikai oldala a bankroll menedzsmentünknek, ami lehetővé teszi a szokásos ingadozások figyelembevétele mellett az adott limiten való stabil megmaradást, és aminek minimalizálnia kell a csődbe menés rizikóját. És hogy van egy nem elhanyagolható pszichológiai bankroll menedzsment is, ami ugyanezt a célt szolgálja, de más szempontokat vesz figyelembe. A matematikai-technikai bankroll menedzsment legtöbbször lineárisan viselkedik, és nem hoz nagy meglepetéseket. „Emelkedj fel, ha megvan a szükséges bankroll-od, szállj le, ha a tőkéd nem engedi meg tovább az adott limiten való megmaradást."
A pszichológiai bankroll menedzsment valamivel komplexebb. Itt teljesen más kérdések vetődnek fel. Ne csak egyszerűen olvasd őket, hanem képzeld is el teljesen reálisan:
- Milyen limitek esnek a te kényelmi zónádba? Utoljára mikor érezted magadat igazán jól egy limiten a megtett összegeket tekintetében?
- Milyen limiteken voltál képes gond nélkül meghozni az adott játékszituációnak megfelelő döntéseket, anélkül, hogy aggódtál volna a megtett összegek miatt?
- Mennyi letétet/nagy tétet/nevezési díjat tudsz a mostani limiteden elveszíteni anélkül, hogy veszélybe kerülne a játékod, és aggódnod kéne? Vagy állandóan utánaszámolsz, hogy elegendő-e még a bankrollod, és mennyire változott meg az utolsó session-öd után?
A pszichológiai bankroll menedzsment
A kényelmi zóna
![]() |
| A kényelmi zónában |
Ha a kényelmi zónában vagy, nem okoznak neked fejtörést a limiteden megtett összegek
Szabadon alakíthatod a játékodat, nyithatsz, emelhetsz vagy pl. no-limit-nél all-in is mehetsz, ha megfelelőnek tartod. Akár több letét elvesztése egy session-ön belül, az ingadozás is teljesen normális része lehet a játékod.
Néhány csúfos vereséget is elviselsz akár probléma nélkül, mert a hosszútávra kialakított játékodat nem tudja veszélyeztetni. Általában, eltekintve a játékod ilyen vagy olyan javítási lehetőségétől - ami mindig van -, meg vagy győződve arról, hogy a limitedet meg tudod verni. Játékodnak van egy bizonyos könnyedsége, mert sem a bankrollodat nem erőlteted túl, sem a hosszú távú céljaidat nem veszélyezteted.
A kényelmi zónán kívül
![]() |
| A kényelmi zónán kívül |
Ha a kényelmi zónádon kívül játszol, akkor talán már ellenállást érzel azzal szemben, hogy asztalhoz ülj. A lehetséges veszteségeknek és azok következményeinek a gondolatai uralnak és kínoznak téged.
Talán feltett szándékod, hogy különösen feszesen, vagy fegyelmezetten játssz, hogy minimalizáld a veszteségeket. Az agresszív ellenfelek, vagy a gyakori all-in helyzetek megfélemlítenek, és többször megéled, ahogyan nehéz játékhelyzetekben inkább megadsz vagy dobsz, ahelyett, hogy az agresszív játékmódot választanád, pedig valójában szívesen játszottál volna máshogy.
Egy session-ön belüli veszteségek, vagy több egymás utáni csúfos vereség hamarosan a határaidra visz, és a játékodat impulzívabbá és emocionálisabbá teszik. Talán most már ahelyett, hogy mindig megadnál, már szívesen nyernél megint egy jól megtömött pot-ot, és hagyod magadat merész, és az adott szituációban helytelen lépéseket megtenni.
Ügyelj bármilyen, a játékodban történő változásra: máshogy játszol-e, mint normál esetben játszanál? Vajon rosszabbul játszol-e annál, mint ahogy a tudásszintednek megfelelően tudsz játszani? Ha másként játszol, mit csinálsz másként, és milyen gondolatmenet volt ennek az alapja?
Készen állsz már az adott limitre?
Egyesek talán csodálkoznak, hogy a limit, amire a fenti kérdések vonatkoznak, egy vagy akár több fokozattal a jelenlegi limit alatt van, vagy az alatt a limit alatt, amit most a matematikai bankroll menedzsment szerint játszani kellene.
Természetesen felmerülnek kérdések az esetleges, a matematikai és pszichológiai bankroll menedzsmenttel kapcsolatos ellentmondásokra vonatkozóan. Nem inkább arról van szó, hogy esetleg EV (várható összeg) pszichológiai szempontok felé sandítunk, ahelyett, hogy egyenesen úgy játszanánk, ahogyan azt a bankroll engedi?
Természetesen a megfelelő bankroll szerinti felemelkedés az optimális, és ennek van elméletileg a legmagasabb EV-je. Aki problémamentesen tud a limitekben felemelkedni, anélkül, hogy befolyásolná őt a féltett pénz tematikája, az mindenesetre helyesen cselekszik, és tegye csak továbbra is ezt.
Azt se kerüljük el, hogy a bankroll és a készség alapján tájékozódva új és magasabb limiteket cserkésszünk be (tehát nem így: „Valójában bankrollom lenne az NL400-ra, de az NL5-ön érzem magamat igazán jól.")
Itt inkább arról van szó, hogy a bankroll menedzsmentet az eddig ismert szempontokon túl egy újabb dimenzióval bővítjük, vagyis hogy az adott játékos pszichikailag is felkészült-e a megfelelő limitre. A pénz elvesztése miatti félelem, amit egy alacsonyabb limiten kisebb lépésekben, gyakran fáradságos játékkal keresett meg, jelentősen gátolhat.
Ha tudod, vagy sejted, hogy problémáid vannak a féltett pénzzel, akkor ne ítéld el magadat emiatt, hanem szánj időt arra, hogy pszichológiailag is lépésről lépésre együtt növekedjél a magasabb limitekkel. Még a világelső csúcsjátékosoknak is gyakran évekre volt ahhoz szükségük, hogy felkapaszkodjanak a magasabb limitekre. Felemelkedtek, kudarcot vallottak, visszaszálltak. És ismét újra próbálták.
Álljon itt egy részlet Michael Craigs olvasásra érdemes pókerkönyvéből, a „The Professor, the Banker and the Suicide King" („A professzor, a bankár és az öngyilkos király"), mely Jennifer Harmans nehézségeit írja le a limiteken történő fellépésekkor:
" 1990 és 1995 között Jennifer §50-$100, $75-$150 és $100-$200 Texas Hold'Em-et játszott Renoban, Los Angelesben és Las Vegasban. Először a 90-es évek elején látott a Mirage-ban egy nagy játékot, egy $300-$600-os játékot, és azt gondolta, én is szeretnék itt játszani ... Ezzel megkezdődött egy minta, ami a késő 80-as évektől 1997-ig tartott. Minden alkalommal, amikor Jennifernek összeállt egy bankrollja, azonnal fellépett a $200-$400 és a $300-$600 -os játékra, elveszítette az összes pénzét, aztán megint elkezdett felépíteni egy bankrollt... A becslései alapján legalább nyolcszor emelkedett fel, és veszített eleget ahhoz, hogy ismét alacsonyabb játékra szálljon vissza... 1997-ben Jennifer Harman végre elérte az áttörést."
Legyen türelmed magaddal szemben
Ne követelj túl sokat magadtól, hanem legyen több türelmed magaddal szemben. Azok a tananyagok, melyeket a PokerStrategy-nél kínálnak, többek között lehetővé teszik a gyors felemelkedést a limiteken és így elég hamar a jó eredményeket is elérhetsz. Ezekkel meg kell birkózni pszichikailag is. A szükséges alkalmazkodás a nagy összegekre való tekintettel automatikusan meg fog történni, és idővel könnyen tudod majd őket kezelni, pl. egyszerűen a megszokás által is. Talán a következő is szóba jöhet:
![]() |
| Van időd |
Ha a mostani limited és a kényelmi zónád nincsenek túl messze egymástól, (pl.: NL25/NL50 vagy NL200/400), akkor tedd fel magadnak azt a kérdést is, hogy nem jobb-e esetleg a stresszmentesség, és az azzal járó fölényes és magabiztos játék, sőt esetleg + EV, a magasabb limiten lévő elméleti jövedelememelkedésnek. Ne becsüld le semmi esetre sem a nagyobb stresszt, és a nagyobb hibahányadost a kényelmi zónádon kívüli játék során.
Vagy ha észreveszed, hogy a mostani limiteden jól boldogulsz, de vannak félelmeid a felemelkedéssel kapcsolatban, akkor semmi nem szól az ellen, hogy még itt maradjál, és tovább játsszál. Itt élvezheted a győzedelmeidet, és ezzel egy időben tovább fejlődsz a technikai készségeid tekintetében is. Ha aztán váltani szeretnél, az még mindig bármikor lehetséges.
Fejlődési és tanulási szintek
Az előrehaladás, ahogyan tanulunk, amit tudunk és ahogyan fejlődünk, az legtöbbször nem lineárisan történik. Ahelyett, ahogyan az 1. ábrán látszik, másként néz ki, inkább úgy, mint a 2. ábrán.
![]() |
![]() |
| 1. ábra | 2. ábra |
Tanulási előrehaladásunk gyakran stagnál, nem jutunk előbbre, gyakran hosszú ideig úgy látszik, semmi sem történik, mígnem egyszer csak van egy lökés, és esetleg azt vesszük észre, hogy mégis mennyit fejlődtünk már. A tanulási görbe sem egyforma mindenkinél: egyesek lassan kezdenek, és hosszú ideig csak kis előrelépéseket tesznek, hogy aztán egy nagy lépést tegyenek előre amikor jobban átlátják a a dolgokat, mint a 3. ábrán.
Egy másik ember ezzel szemben rögtön nagy előrelépéseket tud tenni, viszont a tanulási görbe a vége felé haladva ellaposodik, és a további fejlődés lassabban halad tovább, mint ahogy a 4. ábrán látható. A fejlődés tehát teljesen egyedi, meg kell tenni néhány kerülőt, le kell küzdeni néhány pénzhiányos időszakot.
![]() |
![]() |
| 3. ábra | 4. ábra |
Összefoglalás
-
Ügyelj bármilyen olyan lehetséges jelre, amelyekből úgy tűnik, hogy a túl magas limitek akadályozzák a játékodat!
-
Játssz a kényelmi zónádban úgy, hogy a játék kellemes maradjon számodra.
-
Szakíts időt a fejlődésedre, és tisztázd magadban, hogy mindenkinél egyedi út és előrehaladási tempó vezet a sikerhez.
A szerzőről: Robert Langer pszichológiai tanácsadó, csoportvezető és fejlesztő a saját saarbrückeni praxisában. Ezen kívül pszichológiát oktat egy neves német természetgyógyász-képző iskolában és docensként dolgozik az NLP-vel, megoldásközpontú pszichológiával és pszichológiai típustannal kapcsolatos szemináriumokon.
| LINKEK | |||||||
|
|||||||








