Hogyan számoljuk ki a hátsóajtós húzók jóit?

» CIKK

Hogyan számoljuk ki a hátsóajtós húzók jóit?

karlo123

A példakezek elemzése során gyakran halljuk, hogy ennyi és ennyi jód van még a hátsóajtós sorhúzódra, vagy a hátsóajtós flösshúzódra. Valójában mennyit ér ez ilyenkor? Ezt próbáljuk most megvizsgálni, elsőként a hátsóajtós flösshúzót vesszük vizsgálat alá.

Hátsóajtós flösshúzó

Ha ilyen leosztást posztolsz a fórumban, akkor különböző válaszokat kaphatsz: egyszer 1 jó, másszor 1,5 jó, néha pedig 2 jó.

Természetesen ezek az értékek nem hangulattól függően születnek, hanem mindenekelőtt azoktól a lapoktól függenek, melyek nálunk vannak:

Vajon 2 egyszínű lapunk van, vagy csak egy lappal van hátsóajtós flösshúzónk? Mi a legmagasabb lapunk? Bizonyosan világos, hogy egy A magas hátsóajtós flösshúzó többet ér, mint egy magányos 2. Az olyan kéz, mint a 32s is többet ér, mint a 32o, ahol tehát csak 3 magast tartunk.

A pontos számítással kapcsolatban:
Két további, ugyanolyan színű lapra van szükségünk. A flopról a turnre a pakliban 10 megfelelő színű lap marad. A turntől tehát 9 ugyanolyan színű lapunk van.

Mivel a flopon 5 lapot ismerünk, ezért egy 52 lapos paklinál 47 ismeretlen lap marad. A húzónk csak akkor talál be, ha mindkét lap azonos színű, ami miatt a turnt és a rivert szoroznunk kell.

==> 10/ 47 * 9/ 46 = 4,1 %

Annak a valószínűsége tehát 4,1%, hogy két lappal megcsináljunk egy flösst, tehát a szükséges szín érkezik a turnön és a riveren is.

De most akkor miért nem mondom a 32s hátsóajtós flösshúzónál, hogy 2 jóm van? Minden bizonnyal nem nagyon valószínű, hogy valakinél ilyen húzó van, de előfordul. Ennek megfelelően egy nem ász magas húzónál le kell értékelnünk.

Erőtől függően értékelünk le tehát. Én személyesen ezt 3-4 kategóriára osztom (mindig két azonos színű lapot tartunk kézben!):

A: teljes 2 jó, mivel nem kell leértékelnünk.
K: Valamivel kevesebb, de még majdnem a tiszta jók
Q-J: 1,5
Ez alatt: 1 jó

Természetesen nem teljesen korrekt az sem, ha az ászt nem értékeljük le, hiszen a találat ellenére veszíthetünk egy full house ellen. Így ezeket az értékeket még egy kicsit le lehet értékelni, de ne túlságosan.

Ha viszont csak egy lapot tartunk kézben, akkor egy ásznál természetesen ugyanaz marad a helyzet, de az összes többi lapot sokkal erősebben kell leértékelni. Egy J magas flösshúzó olyankor gyakran éppen a többrésztvevős potokban nem ér már egy teljes jót sem, az ennél kisebb lapok pedig olyankor szinte értéktelenek.

Összegzés

Az alábbi rövid esszében arra igyekeztünk választ találni, hogy hogyan számolhatjuk ki a jókat a hátsóajtós flösshúzó számára, illetve hogy hány jót adhatunk értük magunknak.

Források

King Yao: Weighting the Odds (Pi Yee Press kiadó)