Buborékstratégia 2. rész: egyasztalos SnG versenyek
A lecke feldolgozása előtt olvasd el a következő stratégiai anyagokat:
Időközben már megtanultad, hogy mit nevezünk buborékfázisnak, és hogy milyen általános stratégiával tudsz benne játszani. Ez és a következő leckék már a fázis dinamikájáról szólnak, és azt is bemutatjuk, hogy az egyes SnG típusoknál milyen különbségekkel kell számolnod.
A mai leckében az egyasztalos versenyeket mutatjuk be, és ehhez két alapvető struktúrát kell megkülönböztetnünk: a 6-fős versenyek 65/35-ös, és a 9-fős versenyek 50/30/20-as kifizetési struktúráit. Ezek a számok a díjalapból való részesedés százalékos arányát jelentik a legjobb 2, illetve 3 helyezés vonatkozásában.
Buborékfázis a 6-fős SnG versenyeken
Mikor kezdődik
Ahogy azt az előző leckében már kifejtettük, a definíció alapján a buborékfázis egy 6-fős SnG esetében 4 főnél kezdődik. A nyereményalap 70%-a rögtön a buboréknál kiosztásra kerül a játékosok között, mivel a két legjobb helyezett fejenként legalább a nyereményalap 35%-át viszi el. Ez teszi ezt az egész verseny legfontosabb pillanatává. Ezért lesz szó ebben a leckében kizárólag a buborékról. Azt feltételezzük, hogy ebben a játékhelyzetben mindig három játékos verseng a két fizetős helyezésért.
A kockázattöbblet jellemző értéke
Most egy olyan példa következik, amely a stackméretek lehetséges eloszlását mutatja a verseny ezen fázisában:
Mivel ez egy normális stackméret együttállás, képesnek kell lenned arra, hogy kiszámold a kockázattöbbletet. A következő táblázatban találod a játékosok egymás ellen számolt kockázattöbblet-értékeit, amelyek ebben a szituációban lesznek mérvadók. Mindig vedd figyelembe, hogy a kockázattöbblet nem csak stackméretedtől, a kifizetési struktúrától, és a versenyben maradt játékosok számától függ, hanem az adott ellenfél stackméretétől is.
| Kockázattöbblet ↓ ellen → | BU | SB | BB |
|---|---|---|---|
| BU (1500 zseton) | - | 8,0% | 2,7% |
| SB (1000 zseton) | 17,7% | - | 2,9% |
| BB (500 zseton) | 8,8% | 4,9% | - |
Ebben a pozícióban, 50/100-as vakokkal a push és call skálák Nash-egyensúly alapján ilyenek lesznek:
- BU push: 42,8% (22+ Ax+ K2s+ K7o+ Q4s+ Q9o+ J5s+ J9o+ T6s+ T8o+ 96s+ 86s+ 75s+ 65s 54s), SB call: 2,3% (TT+), ellenben BB csak AA-val játszik overcallt, BB call: 23,3% (33+ A2s+ A3o+ K9s+ KTo+ QTs+)
- SB push: 76,4% (22+ Qx+ J2s+ J4o+ T2s+ T6o+ 92s+ 96o+ 83s+ 86o+ 73s+ 75o+ 63s+ 65o 52s+ 54o 42s+), BB call: 50,7% (22+ Kx+ Q2s+ Q5o+ J5s+ J8o+ T7s+ T8o+ 97s+)
Egy Nash-egyensúly alapján felállított skála egy matematikailag korrekt skála olyan ellenfelek ellen, akik optimálisan játszanak. Olyan játékosok ellen azonban, akik eltérnek az optimális stratégiától, egy ilyen skála sem lesz optimális. Koncepciójukból adódóan a Nash-skálák nem tudják kihasználni az ellenfelek leakjeit, de ugyanakkor kizsákmányolni sem lehet ezeket. Ezért használhatók fel szinte minden szituációban jó kiindulópontként saját elgondolásainkhoz.
Sztenderd játéktervek adott stackméretekhez
A fentiek alapján ezeket a következtetéseket lehet levonni:
- A bigstack mindkét ellenfelet kizsákmányolhatja, és a lehető legnagyobb nyomást kell kifejtenie a midstackre, mivel az csak nagyon feszesen tud megadni.
- A midstacknek kerülnie kell minden konfrontációt a bigstackkel. Persze ettől függetlenül megfelelő mennyiségű kezdőkezet még betolhat, ha a bigstack előtt kell cselekednie. Ennek az az oka, hogy a bigstack sem tud annyira lazán megadni.
- A shortstacknek (stackméretéhez viszonyítva) feszesen kell pusholnia, mivel a két ellenfél ellene alacsony kockázattöbblettel számol, ezért viszonylag könnyen megadhatnak. Ezzel együtt azonban (mivel az SnG már a buboréknál jár) viszonylag széles skáláról tud megadni, ami lehetővé teszi számára, hogy jó oddsaiból és ellenfelei széles push skáláiból profitáljon.
Ezek a következtetések határozzák meg a sztenderd a játéktervet az összes stackméretnél. Mindenképpen figyelembe kell azonban venned a következőt: ha ellenfeleid a fentieknek megfelelő, vagy még nagyobb feszességgel adnak meg, push skálád elsődleges befolyásoló tényezője az ellened számolt kockázattöbblet lesz. Ha azonban túl lazán adnak meg, a legfontosabb tényező az lesz, hogy neked mekkora kockázattöbbleted lesz ellenük.
Fontos megérteni azt is, hogy milyen szélsőséges irányokba módosulhat a buborék dinamikája. Nézd meg ehhez a következő példát:
Ebben a játékhelyzetben BU dobott nagyon kicsi stackkel. SB és BB skálái az egyensúly alapján így festenek: SB push: 100% (tehát any-two), BB call: 2,3% (TT+). Emlékezz erre a példára, ha olyan szituációban találod magad, amikor az egyik játékos előtt már csak nagyon kevés zseton van.
Buborékfázis a 6-fős SnG versenyeken
Mikor kezdődik
A definíció alapján egy 9-fős SnG buborékszakasza akkor kezdődik, ha már csak 5 játékos van versenyben. A nyereményalap 60%-a kerül kiosztásra a buboréknál, mivel a három pénzben végző játékos mindegyike legalább a nyereményalap 20%-át viszi haza. Ez kevesebb, mint a 6-fős versenyeken kiosztott 70%, de még mindig több, mint a teljes nyereményalap fele. Buborékfázisnak ezért itt is kiemelt szerep jut. A továbbiakban abból indulunk ki, hogy már csak négy játékos van versenyben, és közülük hárman fognak pénzben végezni.
Jellemző kockázattöbbletek
Itt is bemutatjuk egy tipikus játékhelyzeten keresztül a kockázattöbblet jellemző értékeit:
A következő táblázat a helyzetből adódó kockázattöbblet-értékeket mutatja:
| Kockázattöbblet ↓ ellen → | CO | BU | SB | BB |
|---|---|---|---|---|
| CO (5000 zseton) | - | 14,5% | 8,9% | 3,6% |
| BU (4000 zseton) | 21,8% | - | 11,7% | 4,2% |
| SB (3000 zseton) | 19,7% | 18,3% | - | 4,6% |
| BB (1500 zseton) | 11,1% | 9,8% | 7,5% | - |
Ebben a példában 200/400-as vakokkal és 50 ante-vel a következő Nash-skálák keletkeznek:
- CO push: 50,8% (22+ Kx+ Q2s+ Q8o+ J4s+ J9o+ T6s+ T8o+ 96s+ 85s+ 75s+ 64s+ 54s), BU call: 1,4% (QQ+), ellenben SB/BB csak AA-val játszik overcallt, SB call: 2,6% (TT+, AKs), ellenben BB csak KK+ kezekkel játszik overcallt, BB call: 31,8% (22+ Ax+ K4s+ K7o+ Q9s+ QTo+ J9s+)
- BU push: 50,0% (22+ Kx+ Q2s+ Q8o+ J5s+ J9o+ T6s+ T8o+ 96s+ 86s+ 75s+ 65s 54s), SB call: 2,6% (TT+, AKs), ellenben BB csak KK+ kezekkel játszik overcallt, BB call: 37,6% (22+ Ax+ K2s+ K5o+ Q6s+ Q9o+ J8s+ JTo T9s)
- SB push: 85,6% (22+ Tx+ 92s+ 95o+ 82s+ 85o+ 72s+ 75o+ 62s+ 64o+ 52s+ 54o 42s+ 32s), BB call: 68,0% (22+ Jx+ T2s+ T6o+ 95s+ 97o+ 85s+ 87o 75s+)
Sztenderd játéktervek adott stackméretekhez
Ugyanazokat az általános következményeket tudjuk levonni, mint a 6-fős SnG-knél. Mivel azonban eggyel több játékos van játékban, belép egy újabb fontos tényező.
- Négy játékos esetén a stackméretek sokkal változatosabbak is lehetnek. Ezáltal a kockázattöbbletek magasabbak lesznek, és jobban függenek majd az adott ellenféltől.
Egy újabb szélsőséges példával zárjuk a témát: 
Ebben a játékhelyzetben két játékos is nagyon kis stackkel rendelkezik. Egyiküknek, a nagyvaknak, azonban így is meg kell adnia, mivel a következő leosztásban amúgy is all-in kerülne, és csak nagyon kicsi esélye maradna arra, hogy újra stacket építsen. CO már dobott.
A játékhelyzet egyensúlya alapján BU 81,9%-kal pushol, SB azonban csak 20,1%-kal ad meg. Annak ellenére, hogy zseton EV alapján egyértelműen pot committed, meg kell várnia, amíg BB kiesik. BB-nek ilyenkor alapesetben bármilyen két lappal meg kell adnia. Ha azonban SB megad előtte, kezei leggyengébb 11,4%-át el kell dobnia. Leggyengébb lapjaival amúgy is fel kellene adnia azt a túl kicsi esélyt, hogy újra stacket építsen, és így talán még profitálhat abból, hogy SB negyedikként esik ki.
Összegzés
Ebből a leckéből a következőket tanulhattad meg:
|
 |