Buborékstratégia 4. rész: többasztalos SnG versenyek 2.
A lecke feldolgozása előtt olvasd el a következő stratégiai anyagokat:
- Buborék-stratégia 1. rész: bevezetés
- Buborék-stratégia 2. rész: egyasztalos SnG versenyek
- Buborék-stratégia 3. rész: többasztalos SnG versenyek 1.
Időközben már megtanultad, hogy mit nevezünk buborékfázisnak, és hogy milyen általános stratégiával tudsz benne játszani. Az előző leckéből megismerted az egyasztalos SnG verseny buborékának sajátosságait is, és megismerkedtél az olyan többasztalos versenyek buborékfázisával, amikor a mezőny a döntő asztalnál éri el a buborékot.
Ebben a leckében olyan többasztalos versenyekről lesz szó, amelyeknél a mezőny már a döntő asztal előtt eléri a buborékot. A két legkedveltebb és legelterjedtebb struktúra a következő: 90-fős SnG versenyek 27,55/18/14/9,2/6,7/4,95/4/3,35/2,75/2,25(x4)-es, és 180-fős SnG versenyek 30/20/11,4/7,4/5,8/4,3/3/2,2/1,5/0,95(x9)/0,65(x9)-es kifizetési struktúrával. Ezek a számok a díjalapból való részesedés százalékos arányát jelentik a legjobb helyezések vonatkozásában.
Buborékfázis 90-fős SnG-ken
Kezdet
A definíció alapján egy 90-fős SnG buborékfázisa akkor kezdődik, amikor már csak 17 játékos játszik a 13 fizetős helyezésért, tehát körülbelül akkor, amikor a versenyen már csak két asztal működik. A nyereményalap közel 30%-a rögtön a buboréknál kiosztásra kerül, mivel 13 játékos a nyereményalap legalább 2,25%-át viszi el fejenként. Ez azt jelenti, hogy a "buborék 30%-os nyereményalapja" itt abszolút értékben nagyobb, mint a 45-fős SnG-k esetében. A főnyeremény ráadásul nagyobb, mint egy 18-fős versenyen, és csak kicsivel kevesebb, mint a 27-fős SnG-k főnyereménye. A buborék ezért itt fontosabb, mint azoknál a többasztalos versenyeknél, amikor a mezőny a döntő asztalnál éri csak el. 90-fős versenyeken továbbra is a buborék lesz a legfontosabb fázis.
A kockázattöbblet jellemző értéke
A verseny ezen szakaszában két asztalnál ülnek már csak játékosok, és kevés értelme lenne összeállítani egy hagyományosnak mondható stackméret-eloszlást. Az egyes stratégiák és kockázattöbbletek alakulása attól is függ, hogy mi történik a másik asztalnál.
Helyette inkább vessünk egy pillantást a buborékfázis kockázattöbbleteinek átlagára:
| Játékosok száma | 17 | 16 | 15 | 14 |
|---|---|---|---|---|
| Átlagos kockázattöbblet | 11,3% | 11,8% | 12,8% | 14,3% |
A táblázatban szereplő értékek kiszámolásánál az egyszerűség kedvéért azt feltételeztük, hogy minden stack (a tiédet is beleértve) közepes méretű. A gyakorlatban azonban ezeket az értékeket hozzá kell igazítanod a valódi stackekhez, és közben a következőket is figyelembe kell venned:
• Minél kisebb ellenfeled stackje, annál kisebb lesz a kockázattöbblet.
• Minél jobban hasonlít ellenfeled stackmérete a tiédhez, annál nagyobb lesz a kockázattöbblet.
• Minél több shortstack ül mindkét asztalnál, annál nagyobb lesz a kockázattöbblet.
Sztenderd játéktervek adott stackméretekhez
Az egyasztalos versenyeknél levont összes következtetés érvényes itt is, de mivel több a játékos, változatosabbak lehetnek a stackméretek. Ha short-, mid- és superstackek is játékban vannak, a kockázattöbbletek általában magasabbak, mint a táblázatban található érték. Tehát óvatosan kell bánnod ezekkel, és mindig hozzá kell igazítanod ezeket a számokat az aktuális helyzethez.
Szintén figyelemre méltó, hogy a buboréknál nagyobb a kockázattöbblet, mint a 45-, a 27- vagy a 18-fős SnG versenyeken. Utóbbi formátumokban ez 12,4%, 11,5% és 11,6% (az előző leckék példái alapján).
90-főnél az a legnagyobb újdonság, hogy még két asztalnál zajlik a játék, ezért nagyon fontos mindig, hogy szemmel tartsuk a másik asztal stackméret eloszlását is, és ehhez is hozzáigazítsuk játékunkat. Ha néhány játékos várhatón rövid időn belül kiesik, a bigstacknek merészebbnek, a shortstacknek pedig óvatosabbnak kell lennie. A shortstack követheti azt a stratégiát is (legalábbis a buborék közvetlen közelében), hogy minden egyes leosztásban a lehető legtovább kivár, és azt reméli, hogy közben sok minden történik majd a többi asztalnál. Ezzel növeli az esélyét annak, hogy még azelőtt kiessen valaki, hogy neki kockázatot kelljen vállalnia.
Buborékfázis 180-fős SnG-ken
Kezdet
A definíció alapján egy 180-fős SnG buborékfázisa akkor kezdődik, amikor már csak 34-en vannak versenyben a 27 fizetős helyért. Kijelenthető tehát, hogy körülbelül akkor, amikor már csak négy asztal maradt. A nyereményalap 17,5%-a kerül kiosztásra közvetlenül a buboréknál, mivel a 27 pénzben végző játékos legalább a nyeremény 0,65%-át viszi haza fejenként. Ez azt jelenti, hogy az összes SnG formátum közül a 180-fős SnG versenyek buborékfázisa a legjelentéktelenebb, viszonylagosan (a főnyereményt nézve) és abszolút értéket nézve egyaránt: a nyereményalap itt kiosztott része messze a legkisebb.
Most fordul elő először, hogy a buborék nem a verseny legfontosabb fázisa, hiszen három főnél 17,2%, vagyis a teljes nyereményalap hasonlóan nagy része kerül kiosztásra. De négy, öt és két főnél (12%, 10,4% és 10%) sem sokkal kisebb a kiosztott rész.
A kockázattöbblet jellemző értéke
Mivel a 180-fős versenyen ilyenkor még négy asztalnál játszanak, nincs értelme tipikus stackméret eloszlásokat összeállítani. A mindenkori kockázattöbblet és az alkalmazható stratégia túlságosan függ attól, hogy mi történik a többi asztalnál.
Helyette inkább vessünk egy pillantást a kockázattöbblet-átlagok változására a buborékfázisban:
| Játékosok száma | 34 | 32 | 28 |
|---|---|---|---|
| Átlagos kockázattöbblet | 7,0% | 8,0% | 8,8% |
Az egyszerűség kedvéért, és a jobb összehasonlíthatóság végett ebben esetben is azt feltételezzük, hogy minden stack (a tiéd is) ugyanakkora. A gyakorlatban azonban ezeket az értékeket hozzá kell igazítanod a valódi stackekhez, és közben a következőket is figyelembe kell venned:
• Minél kisebb ellenfeled stackje, annál kisebb lesz a kockázattöbblet.
• Minél jobban hasonlít ellenfeled stackmérete a tiédhez, annál nagyobb lesz a kockázattöbblet.
• Minél több shortstack ül a négy asztalnál, annál nagyobb lesz a kockázattöbblet.
Sztenderd játéktervek adott stackméretekhez
Két ellenható tényező fontos szerepén keresztül tudjuk bemutatni a buborékfázis sajátosságait: egyrészt, az összes SnG variáció közül itt a legkevésbé fontos a buborék. Ennek eredményeképp nagy és kis stackkel egyaránt lazábban kell játszanod.
Másrészt, a játékosok nagy létszáma miatt megnő az esélye annak, hogy valamelyik shortstack rövid időn belül all-in menjen. Ezért a fent leírt kivárásos taktika eredményesebb lehet, de nő a coolerek és a bad beatek esélye. Ennek hatására gyorsan kipukkan a buborék, a shortstackek pedig olcsón bekerülhetnek, ha passzívan viselkednek, és csak kivárnak.
A shortstacknek ezért a többi SnG változathoz hasonlóan feszesen kell játszania, a bigstacknek pedig kissé lazábban. A többi változattal összevetve 180-fős versenyeken a midstack profitál legjobban a buborék sajátosságaiból. Egy midstack itt sokkal lazábban tud játszani, mint bármelyik másik formátumban. Az ok: az alacsony kockázattöbblet mellett nem kockáztat nagy veszteségeket, várható nyereménye azonban ugyanannyi marad.
Ennek megértéséhez érdemes szemügyre venni a következő példát, amely szintén egy 180-fős versenyen játszódik. Mivel BU shortstack, a nagyvaknak minden más formátumban nagyon gyakran kellene dobnia, hogy megakadályozza a szükségtelen kiesést. Ebben a struktúrában azonban a fenti tényezők miatt széles skálával tud megadni.
Láthatod, hogy a következő számítás alapján ebben a játékhelyzetben megadhatsz az Axs, A5o+, 55+, K8s+, KTo+, QTs+ skálával.
Összegzés
Ebből a leckéből a következőket tanulhattad meg:
|
 |